Magyar Czipész-Ujság, 1908 (18. évfolyam, 1-23. szám)

1908-01-01 / 1. szám

1908. MAGYAR CZIPÉSZ-UJSÁG, és könnyen megismerhetjük az utánzatokat, miután a vágásnál a b­rombőrök szürkészöld színét okvetlenül megismerjük. A jó boxbor erős, szívós és nem enged a szakításnál. Boxbor készül pittling és lóbőrökből is, ezek sem szépség, sem tartósság tekintetében (minták bemutatása) a borju-boxxal a versenyt ki nem állják, de miután jó­val olcsóbbak, olcsóbb lábbeliek előállítására használ­tatnak. A borjúbőrök, valamint a legtöbb b­romcserzésű bőrök terjedelem szerint árusíttatnak, tehát a bőr felületé­nek nagysága szerint méretnek. Ennek meghatározására a kereskedelem az amerikai és angliai szokást volt kény­telen elfogadni és mértékegységül az angol □ láb szol­gál. Egy angol láb hossza kb. 32 c­entiméter és kb. 12 láb felel meg egy □ méternek. Eleinte a méretek ellenőrzése nehézségekbe ütközött, de épp a technológiai iparmúzeum bölcs szakvéleménye folytán ma már azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy minden kétes alkalomkor, az itt felállított bőrmérőgépe­ket ingyen vehetjük igénybe. Amellett a legtöbb iparos­nak már a gyakorlat is megadta azt az áttekintést, hogy majdnem biztonsággal megismerje, mely bőr van hamisan jelezve. A divatbőrök közül a színes borjúbőrök is nagy kedveltségnek örvendenek, főleg nyári divat, valamint sport czipőknél, (minták bemutatása) ezek közül van szerencsém egynéhányat bemutatni az amerikai Gallun gyártmányból, mely gyártmány a legkedveltebb színeket és legtartósabb árut szállítja. Készülnek ezek boxbarká­­val is. Az árusítás szinte □ láb szerint történik. (Folyt, köv.) Uj czégér. Egy uj czipész-lap mutatvány számát vettem, mely újítás akar lenni a czipész irodalomban, és amely azon­ban uj elveket sem nem hirdet sem nem szolgál. Prog­raming sem uj, pedig újnak van mondva. Éppen ez okból kell hozzá­szólanom és köteles­ségemnek ismerem azt, hogy az összes szaktársakat arra figyelmeztessem, hogy sem a lap czime által sem czélja által magát félre­vezetni ne engedje. Ott látom a lap élén a programmot és az egyéne­ket, akiknek teljes joguk van új zászlót bontani, de két­ségbe vonom azon jogukat, hogy újnak mondják azt, ami nem új. Amit az országos czipész-kisiparos szövet­ség már évtized óta hirdet, és amelynek több része már át is ment az életbe. Ez van a programaiban. Lehet, hogy a lap alapításához feltétlen szükséges új elvek hangoztatása, de az már nem szükséges, hogy azt állítsák oda új dolognak, ami minden lehet, csak uj nem ! Semmi egyéb az a programm, mint az orszá­gos czipész kisiparos szövetség programmjának rossz másolata, azzal a szerény tévedéssel feltálalva, hogy azt a czipész szaktársak újnak hiszik. A czim, mely rendkívül hangzatos, szintén másolat csupán a szervezet szó úl benne, ha ez a szó is már közöttünk jól meg nem kopott volna és éppen nem le­het hinni, hogy a szervezkedés ügyének hasznára válna és erőt tömörítene. És pedig azért nem, mert a már meglevő szövetséget nem akarja erősíteni, ez látszik minden betűjéből, amely rajta napvilágot látott. Csodál­kozom azon szaktársaimon, akik nevüket jóhiszeműleg oda adták, hogy ily következetlenségbe estek.­ ­ Hiszen valamennyinek jelszava volt már a kong­resszuson az erők tömörítése. Egyikük másikoktól ma­gam hallom, hogy a 3 szaklap egyesüljön és legyen belőlük egy erős, amelyet mindannyian kötelességszerűen anyagilag és erkölcsileg támogatnánk. És ime ép azok neveit látom egy új vállalkozás élén.-------? A vidéki szaktársak nevei közül is sokak nevét látom, akik hűséges támogatói az országos szövetség­nek. És látok új neveket, akik most lépnek előtérbe, hogy a bennök szunnyadó erőt az elvek szolgálatába állítsák. Hát ezek a szaktársak hol voltak akkor, amidőn a szövetséget erősíteni kellett volna? Ha úgy fogják az újólag felállítandó szervezetet is támogatni, miként azt, akkor abból sem lehet soha erős szervezet, mert ereje megoszlott és megbízhatatlan. Vagy talán oly erősek, oly áldozatkészek a czipész szaktársak, hogy mindazt a terhet, amit 3 lap fentartása és 2—3 vagy 4 szervezet fentartása okoz, el is bírják és ha bírják soká bírják ? ez oly kérdés, amire hamar hoz és ad feleletet az idő. Nem lehet szándékom az új alakítók és alapítók jóhiszeműségét és ügybuzgóságát kétségbe vonni. Az azonban kötelességem, hogy szak­társainknak, kik az országos czipész-kisiparos szövetség tagjai ma is és akiknek komoly törekvésük ez országos szövetséget támogatni, erőssé és számottevő tényezővé tenni, s nekik tudtukra adjam, miszerint a szervezke­dés ügyének nem szétforgácsolt erők tehetnek szolgála­tot, hanem az összpontosított erők. Ezt a kijelentést talán vitatni lehet, de elvitatni nem. Minden tényező, akit ügyünk szolgálatára képes­nek tartunk, elég teret találhat az országos czipészkis­­iparos szövetség keretében, csak akarnia kell, csak őszinteség és tudás kell hozzá. Van e szövetségben tér elég, ahol tevékenységi vágyát mindenki kielégítheti és előre törő erejét kifejtheti. Nem szükséges most nekünk új czégér, hanem szükséges az összetartás. Tehát tartsunk össze és vi­gyázzunk. Vigyázzunk szaktársak, nehogy két után ha- 1ай^**€^Щру«к felé, a czélpontnál egymásra reá találjunk. ’far Czipész-Újság“ 1907. deczember hó­­j­ban megjelent 24-ik számában Gáborcz Gáspár, mester­társam Uri Imrét védelmezi azért, mert én a Czipész- Szaklap­ban óvást emeltem az ellen, hogy Úri Imre az 1901 évben, (ezt megelőző esztendőkben a Czipész­ Szaklap­ban) megjelent a Magyar Czipész Szabászati Szakkönyv­Ъеп 14 év előtt a szabásztanításhoz alkal­mazott újításommal a sajátja gyanánt éljen. Valószínűleg azért teszi ezt, mert az eddig hasz­nált és mindenkor 45°-ban álló sarokvonal helyességében, alaposságában nem bízott és helyesebb számításon fekvő sarokvonal alkalmazásához folyamodott. Az enyé­met használta fel, aminek örülök, mert ez a közeledést jelenti a tanítás egyöntetűségéhez. Csak azt a hibát követte el Úri barátom, hogy az én újításomat a saját­jának jelentette ki, holott én azt már 1893-ban tanítottam. Ez az óvás, no meg az is, hogy ez épen Úri Imrének szólt, nem tetszik Gáborcz barátomnak, siet a védelemre, noha ez épen semmit sem változtat a kér­­­­déses ügy lényegén. '•*.***. Krazsói János, Az orsz. czipészkisiparos vez. evnl­ akoktatás kérdéséhez.

Next