Magyar Divatipar, 1935 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1935-01-31 / 1. szám
MAGYAR DIVATIPAR ruhaselymek, fémmel átszőtt selymek Velour-transparens, füll- és csipkevolánkülönlegességek nagy választékban.Szűcs és Márkus IV., Petőfi Sándor utca 18. -ős megoldáshoz vezető utat megkeresni, a komoly segítség módozatait meghatározni és gondoskodni arról, hogy ezek alkalmazásával a vállalati árak egyre lefelé tendálását — ami végeredményében saját magunk tönkre jutását eredményezheti — megakadályozzuk. Nem ítélhetjük magunkat visszafejlődésre, ha élni és munkánk révén boldogulni akarunk és nem ismerhetünk szentebb törekvést annál, hogy a becsületesen elvégzett munkánk után joggal várt tisztességes haszonhoz való életcélunkat megvalósíthassuk. Ez a fix pontja és existenciális jelentőségű témája mai taggyűlésünknek és én arra kérem. Tagtársaimat, kövessenek el mindent a végzetes árrombolás megállítására és igyekezzenek újból arra a nívóra emelni ezt a nemes szakmát, amelyet magas fejlettségével tudott elérni és amelynek megtartására ma is minden jogcíme megvan. Ezek előrebocsátásával nyitom meg a taggyűlést, üdvözlöm megjelent 1. tagtársaimat, a hölgyeket és urakat egyaránt. Különös örömmel és szeretettel üdvözlöm Moór Jenő kamarai titkár urat, a budapesti kereskedelmi és iparkamara illusztris titkárát, aki a női divatiparnak régi lelkes jóbarátja és ki már hosszabb idő óta vándorként járja az országot, hogy meggyőzze az iparosságot a tiszteséges polgári haszon biztosításához való legelemibb jogáról és az árrombolás messzemenő, a magán és közérdekre egyaránt káros következményeiről. Vándorútjában az előadó úr most ideért mi hozzánk és mi tisztelettel és szeretettel köszöntjük öt régi otthonában, ahol annyi sokat tett a női szabó iparosságért. Bejelentem egyben, hogy Girardi Tibor szeretett elnökünk influenzában betegen fekszik és ezért gyűlésünkre nem jöhetett el. Nagy ügysemmel kiséri ellenben mozgalmunkat és azt a legmesszebbmenőleg támogatja. Üdvözlöm a sajtót. képviselőit és kérem őket, hogy karolják fel a legmesszebbmenő módon a női divat iparosság jogos érdekeit. Szívesen vesszük az előadók előterjesztéséhez a tagtársak hozzászólásait és ezekhez képest fogunk a taggyűléshez határozati javaslattal fordulni. Felkérem ezek után Moór Jenő kamarai titkár urat előadása megtartására. Moór Jenő kamarai titkár azzal kezdte nagyszabású előadását, hogy igaza van Vadász elnöknek, mikor azt mondotta, hogy vándorként járom az országot. A jelenlevők kisebbsége, akik a boldog békeéveket nem ismerték, furcsának is találhatják azt, hogy valaki előadást tartson arról, hogy az iparosnak is joga van a tisztességes polgári haszonhoz és nincs joga lemondani munkájának jogos eredménye és gyümölcséről. A világgazdaság mostani állapota hozta magával, hogy a régi, közismert fogalmak helyett uj fogalmakkal kell megbarátkozni. Sajnálja a derék, őszfejű iparosokat, kik nap-nap után kénytelenek az uj fogalmakhoz igazodni és ősz fejjel rájönni arra, hogy naprólnapra új gazdasági berendezésekhez kell idomulniok. Ma a legkisebb iparosnak is gazdaságpolitikusnak kell lennie és mire észretét elmulasztotta a számítást. A mai iparosnemzedék egyik legáltalánosabb hibája, hogy elfelejt számolni. A verseny eszközei ma már nemcsak a kalkulációban merülnek ki, hanem abban van a verseny, amivel a fogyasztást az iparosnak maga mellé kell vonzatna, nem is csak az ár és a másiknál olcsóbbár a fontos, hanem a jó, a jobb munka, az ízlés és a vevők kiszolgálása az, ami a vevőkört megtarthatja és a polgári hasznot biztosíthatja. A polgári haszon ma más mint békében volt, más mint a háború alatt volt és gyökerében megváltozott, mint a háború utáni időben. Ma összezsugorodott a polgári haszon annyira, hogy fel kell azt fedezni. Ha azt hittük a boldog békeidőben, hogy a termelési önköltség, anyag, munkabér, szóval a rezsi levonása után ami megmaradt, az a tiszta haszon, ma egész máskép áll a helyzet. Ma minden iparűző, kereskedő láthatatlan titkos társának a szolgája és egy nem titkos közfeladat végrehajtója. Ma a közterhek, akár az az adók, akár a szociális biztosítási terhek nagy együtthatói a termelési költségnek annyira, hogy ezekből a beszedett szolgáltatásokból kifutott a tiszta haszon, mellyel békében kalkulálhattunk. Ennek aközrezsinek a megszerzése ma a feladatunk. Ez ma önfentartásunknak, polgári existenciánknak velejárója, hogy a polgári hasznot e közrezsiken felül biztosíthassuk magunknak, mert erre van a nemzeti lét felépítve. Az állam, a törvényhatóságok, városok és községek, a szociális intézmények és közterheknek olyan halmazát rakják az állampolgárok vállaira, hogy azok elviselése évről-évre fokozza a társadalom minden rétegében a végső elgyengülés, a végső összeomlás felé való föltanóztathatatlannak látszó zuhanás keserű érzését. Ezekből fedezi az állam a kultúra, közbiztonság, közegészség költségeit és pótolja azokat a szörnyű értékrombolásokat, amelyeket a kábelu és a forradalmak okoztak. Mindennek a helyreállítása ennek a generációnak feladata. Ezért követeli viszont az állam is minden iparűzőtől, hogy el ne engedje tisztességes polgári hasznát. Az állam már rájött arra, hogy az árrombolásnak mily súlyos következményei vannak, hogy ez a kisiparos teljes gazdasági lerombolására vezet, ami felfelé az adóalanyok és adóalapok elgyengülésével az állami és más közületi háztartások egyensúlyának megingását is jelenti. Ez a megfontolás vezette Fabinyi Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszterünket, amikor az új közszállítási szabályre adéseiben kimondotta, hogy a versenytárgyalásoknál nem feltétlenül a legolcsóbb, hanem a normális árak között a legolcsóbb ajánlatokat adandók ki a szállítások ; a normális árnak viszont — a szabályzat szerint is — lényeges alkateleme a tisztességes polgári haszon is. Bármennyire szokatlannak látszik is az, hogy ezzel a rendelkezéssel látszólag az állam megdrágítja a saját beszerzéseit, mégis nyilvánvaló, hogy az árrombolásnak és a tisztességtelen versenynek mai elfajulásai közepette magasabb közérdek parancsolta azt, hogy ebben a formában legalább a közszállításoknál és a közmunkáknál elzárassék az érvényesülésből azoknak serege, akik a tisztességes polgári haszon kalkulációjának elmellőzésével akarnak munkákat harácsolni a komoly üzleti elvek alapján kalkuláló iparosokkal és kereskedőkkel szemben. Végső eredményében — a Nőpszabóság a belváros legjobb helyén olcsó lakbérrel — előkelő vevőkörrel átadó Vörösmarthy tér 2. III. 27