Magyar Energiagazdaság, 1949 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1949-01-01 / 1. szám

lórikus csúcserőművet a hálózatra kapcsolni, mint a tároló medencéből táplált vízturbinás erőtelepet. Hirtelen terhelés növekedésnél tehát a teherelosztó mindenekelőtt a hőerőtelepeknek ad üzembehelyezési utasítást. A csúcserőtelepek mind egyúttal állandóan wattnélküli áramot szolgáltatnak, fázis javításra. A kalorikus csúcserőtelepek közül három telep­pel fogok foglalkozni, hogy alkalmam legyen azokra a szempontokra rámutatni, amelyek a tervezés és üzemvezetésnél figyelembevétettek. A Stockholm-i Värtans erőtelep 120 MW-ra ki­építve a város régi és régen elavult berendezésű erőtelepe, a legrégibb része 14 ata, az újabb 24 ata kazánnyomással, 6500 Cal. szénre épült láncrosté­lyokkal, ecoval, léghevítő nélkül, kondenzációval dol­gozik. A kazán hatásfok ecoval 85%. Ennek a telep­nek egyetlen előnye, hogy megvan és régen le van írva. Ezt a telepet csúcserőtelepnek építették át és Stockholm áramellátása biztosítására. A telep 3 drb legnagyobb, 28 MW-os egysége közül 2 drb Ljung­­ström. Hogy a telep meg tudjon felelni csúcsteljesít­mény szolgáltatásnak, kiegészített Ruths-tárolók­­kal, amelyek kb 20’-ig teljes terhelést tudnak bizto­sítani a 3 turbinánál. A kazánok tűztér falazását a tűzálló rétegen kívül hőszigeteléssel látták el, hogy a tűztér felfűtési ideje rövid legyen. A kazánok egy részét olajtüzeléssel, egy részét olajpóttüzeléssel lát­ták el. Az olajtüzelésű kazánok 20’-del begyújtás után már gőzt szolgáltatnak és átveszik a Ruths-tá­­rolóktól a gőzszolgáltatást, közben a széntüzelésű kazánok tűzterét is előmelegítik a póttüzelésnek az olaj égői és evvel fokozatosan széntüzelés veszi át a gőzszolgáltatást végül kerülnek üzembe a változat­lanul maradt, hosszabb felfűtési időt kívánó szén­tüzelésű kazánok. A csúcserőtelepeken előnyt adnak a Ljungström turbinának amely sokkal rövidebb idő alatt tudja a terhelést üzembiztosan átvenni, mint az axiális tur­binák. Ljungströmnél a két szemben futó radiális lapátrendszer együtt, egyenlően melegszik fel, tehát sugár irányban, felmelegedés közben nem tolódhat­nak el egymáshoz képest a lapátok; tengelyirányban a felmelegedésnek megfelelő hossz-változás, a kis tengelyirányú hossza miatt olyan kicsiny, hogy za­vart nem okozhat. Svédországban, ahol minden hőerőtel­ep elsősor­ban csúcs­ erőtelep, érthető, hogy uralkodik a Ljung­ström typus. Elterjedését avval is indokolják, hogy a két szemben futó lapátrendszer kétszer akkora relatív gőzsebességet enged meg a lapát kerületi sebességéhez képest, mint amekkora álló vezető la­pátrendszernél. Ezáltal a turbina méretei kisebbek. Evvel szemben rá kell mutatni arra a feltűnő tényre, hogy 50 MW-nál már 4 pólusú generátort vesznek, holott valószínűtlen, hogy a két 25 MW-os turbót ne tudnák 2 pólussal építeni, tehát valószínűleg a turbina szerkesztésnél adódnak nagyobb méreteknél centrifugál erő okozta nehézségek, annak ellenére, hogy elvi okokból ezek a méretek kicsinyek. A Stockholm­i Vártanstelep jó példa arra, mi­ként lehet egy régi kiszolgált erőtelepet csúcs és tar­talék erőtelepnek felhasználni. Az országos terhelés növekedéssel és vízerő­telepek kiépítésével fokozatosan kellett kiépíteni a kalórikus csúcserőtelepeket is. Ezt a feladatot két telepen kb. egyidőben különböző megfontolások alap­ján oldották meg. Érdekes párhuzamosan vizsgálni a Västeräs-i és Malmö-i erőtelepet. A Västeräs-i telep kis helyi erőtelepből fejlő­dött az évek folyamán kifejezett csúcs és tartalék teleppé és ilyennek bővítették. A Malmö-i telep már kezdettől ilyennek építtetett, és a legújabb bővítés­nél 1940—1943-ban különösen gondosan vették fi­gyelembe a csúcsierőmű követelményeit. .Västeräs amidőn azelőtt a követelmény előtt ál­lott, hogy mint csúcstelep bővíttessék, 1932—33-ban egy különleges toronykazán építését határozta el és az utóbbi években a további bővítésnél elvileg meg­maradt a toronykazán típusnál, amellyel szerzett tapasztalatok őket teljesen kielégítették. Malmö, — ismerte a Västeräs-i tapasztalatokat, de a bővítésnél nem követte Västeräs példáját. A Västeräs-i torony­kazánt az üzem maga szerkesztette, építette, üzem­ben megfigyelte, az üzemi tapasztalatok alapján ja­vítgatott rajta, a tapasztalatokat értékesítve épí­tette újabb, nagyobb toronykazánját és az üzemi tapasztalatok­ alapján most is változtatgat rajta. Az üzemi eredmények azonban nagyon figyelemre mél­tók. (D ábra: Toronykazán 300 T/ó 25 att. 425 °C. 3

Next