Magyar Energiagazdaság, 1949 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1949-01-01 / 1. szám
A Västeras-i toronykazán 8 szögletes hasáb alakú forrcsövekkel határolt tűzterét a 8 sarokban elhelyezett porszén és olajégő fűti a füstgázok egyenesen felfelé haladnak, útba ejtve túlhevítőt, tápvízelőmelegítőt, léghevítőt, szállópor leválasztót egészen a torony tetején elhelyezett füstgáz szívó ventilátorig. A légaláfúvó ventilátor is a felső szinten van elhelyezve. A szén előkészítés a kazán alatt van elég mélyen, hogy a külső szinten odaérkező fenékürítős vagyonok egy széntáskába üríthessenek, amelyből alul táplálják a malmokat. Az első toronykazán óránként kb 130 t, a második 300 t 25 atm 420 C° hőfokú gőztermelésre épült. A 300 tonnásat 20’ alatt lehet hideg állapotból teljes nyomásra felfűteni. A kisebbik kazántorony 55 m, a nagyobb 67 m magas. A Västeräs-i telep 110 MW teljesítőképessége évenként átlag 50—100 óra hosszat van teljesen megterhelve, a telepnek a jó hatásfokú modern részére is csak évenként 500 üzemórán át jut terhelés. A kazán szerkesztésénél vezető gondolat volt a gyors üzembehelyezési lehetőség biztosítása és az alkalmazkodó képesség mindenféle nagyságú terheléshez. A tervezésnél a terhelés várható gyakoriságát vették számításba. A befektetési költségeket, segédüzemi fogyasztásokat, — elsősorban a ventillátorok fogyasztását, — és a tüzelőanyag költségeket vizsgálva, a legújabb kazánra 90% kívánatos leggazdaságosabb hatásfokot számították ki és ennek megfelelően méretezték a kazánt. Ez nagyon érdekes eredmény és azt mutatja, ilyen kis évi várható üzemóraszám mellett, hogy a befektetési költség szerepe kisebb a tüzelőanyag költséghez képest mint nálunk. A kazánt úgy szerkesztették, hogy a gyors felfűthetőség érdekében lehető minimumra csökkentették a falak hőkapacitását. A tűzteret sűrűn ,egymás mellett álló forrcsövek határolják, a csövek egymástól csak 25 mm. távolságra állnak. A csövek mögött hőszigetelő réteggel burkolt vaslemez fal van és azontúl előmelegített levegőt vezető csatorna, kívül is bádoggal határolva. A hőtágulás zavartalansága biztosítására, két felső kazándobra van felfüggesztve az egész tűzteret alkotó szerkezet, amely 14 m magas és 9 m átmérőjű. Ez a tűztér átmérő olyan nagy, hogy indokolt azon belül még forrcsöveket elhelyezni. Ezek egy kisebb hengerpaláston vannak a tűztér tengelyében elhelyezve és mint köröskörül fűtött csövek nagyon hatásosak. A hosszú, függőleges besugárzott csövekből, a felső kazánba nagy sebességgelérkező gőzvízkeveréket minden cső tetején ráépített gőz vízelválasztó választja el és ezáltal lehetővé teszi, hogy a felső dob vízszint felületéhez képest szokatlanul nagy, nmenként 101 az óránkénti gőz kiszabadulás. A tűztér alját vízszintes La Monte csőrendszer zárja le. Az embernek az az érzése, hogy egy jól képzett, újítani vágyó mérnök mestermunkáját látja. A párhuzamosan létesült Malmö-i telep tervezésénél is figyelembe vették mindazokat a szempontokat, amelyek csúcserőtelep kazánnál fontosak, de alkalmazkodtak a kazángyártásnál kialakult formákhoz. A Malmö-i telep mintaképe annak, hogyan kell mindent helyesen és gondosan figyelembe véve, feltalálási tevékenységet kikapcsolva, megbízhatóan, tervezni. A Malmö-i csúcserőtelep tervezésénél a következők voltak az irányadó szempontok : 1. Tartalék egység gyanánt huzamos ideig igénybe véve jó hatásfokkal szolgáltasson áramot a legnagyobb csúcsterhelésnél, továbbá huzamos ideig tartó alapterhelésnél is. 2. Szükség esetén lehető rövid idő alatt vehessen át terhelést. 3. Készenléti állapot fenntartása ne legyen költséges. 4. Indítási és leállítani veszteségek, legyenek kicsinyek. Ezeket a szempontokat figyelembe véve, ott ahol keti egy, egy kívánság teljesítése rovására is kompromisszummal állapodtak meg a megoldásban. A bővítés egy 30 MW-os turbó és 2 db kazánból állott, amelyek vándorrostéllyal, széntüzeléssel 70v-t, olajtüzeléssel kiegészítve ПОН fejlesztenek óránként. Az olaj póttüzelés a gyors felfűtést is biztosítja. Jó hatásfok érdekében 480 C° túlhevítést választottak (Västeras 420 C°-al szemben). A választott gőz hőfokból számították ki a kezdeti gőznyomást abból a kikötésből, hogy egyszerű üzem érdekében nem alkalmaznak közbenső túlhevítést és az expansio végén elviselhető gőznedvességet biztosítanak. 42 atü admissio nyomást kapták a turbinánál és 52 atü nyomást választottak a kazánnál. A kondenzátor hűtővize a Balti tenger vize. Ez télen a nagy terhelések idején 0 C° körül van. A kazán hatásfok itt is 90%. Ez 50%-tól 70% teherig állandó. A hatásfok görbe annyira lapos, hogy 20% és 100% teher között a hatásfok 85%fölött van. Fig. 7—Sectiqn Through boiler 2) ábra. Malmöi kazán 70-100 T/c 52 att. 80 °C.