Magyar Energiagazdaság, 1949 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1949-01-01 / 1. szám

A Västeras-i toronykazán 8 szögletes hasáb alakú forrcsövekkel határolt tűzterét a 8 sarokban elhelyezett porszén és olajégő fűti a füstgázok egye­nesen felfelé haladnak, útba ejtve túlhevítőt, tápvíz­­előmelegítőt, léghevítőt, szállópor leválasztót egé­szen a torony tetején elhelyezett füstgáz szívó venti­látorig. A l­égaláfúvó ventilátor is a felső szinten van elhelyezve. A szén előkészítés a kazán alatt van elég mélyen, hogy a külső szinten odaérkező fenék­­ürítős vagyonok egy széntáskába üríthessenek, amelyből alul táplálják a malmokat. Az első torony­kazán óránként kb 130 t, a második 300 t 25 atm 420 C° hőfokú gőztermelésre épült. A 300 tonnásat 20’ alatt lehet hideg állapotból teljes nyomásra fel­­fűteni. A kisebbik kazántorony 55 m, a nagyobb 67 m magas. A Västeräs-i telep 110 MW teljesítőképessége évenként átlag 50—100 óra hosszat van teljesen megterhelve, a telepnek a jó hatásfokú modern ré­szére is csak évenként 500 üzemórán át jut terhelés. A kazán szerkesztésénél vezető gondolat volt a gyors üzembehelyezési lehetőség biztosítása és az alkalmazkodó képesség mindenféle nagyságú terhe­léshez. A tervezésnél a terhelés várható gyakorisá­gát vették számításba. A befektetési költségeket, segédüzemi fogyasztásokat, — elsősorban a ventil­látorok fogyasztását, — és a tüzelőanyag költsége­ket vizsgálva, a legújabb kazánra 90% kívánatos leggazdaságosabb hatásfokot számították ki és en­nek megfelelően méretezték a kazánt. Ez nagyon érdekes eredmény és azt mutatja, ilyen kis évi várható üzemóraszám mellett, hogy a befektetési költség szerepe kis­ebb a tüzelőanyag költséghez képest mint nálunk. A kazánt úgy szerkesztették, hogy a gyors fel­­fűthetőség érdekében lehető minimumra csökkentet­ték a falak hőkapacitását. A tűzteret sűrűn ,egymás mellett álló forrcsövek határolják, a csövek egymás­tól csak 25 mm. távolságra állnak. A csövek mögött hőszigetelő réteggel burkolt vaslemez fal van és azontúl előmelegített levegőt vezető csatorna, kívül is bádoggal határolva. A hőtágulás zavartalansága biztosítására, két felső kazándobra van felfüggesztve az egész tűzteret alkotó szerkezet, amely 14 m magas és 9 m átmé­rőjű. Ez a tűztér átmérő olyan nagy, hogy indokolt azon belül még forrcsöveket elhelyezni. Ezek egy kisebb hengerpaláston vannak a tűztér tengelyében elhelyezve és mint köröskörül fűtött csövek nagyon hatásosak. A hosszú, függőleges besugárzott csövekből, a felső kazánba nagy sebességgel­­érkező gőzvízkeve­­réket minden cső tetején ráépített gőz víz­­elválasztó választja el és ezáltal lehetővé teszi, hogy a felső dob vízszint felületéhez képest szokatlanul nagy, nm­enként 101 az óránkénti gőz kiszabadulás. A tűztér alját vízszintes La Monte csőrendszer zárja le. Az embernek az az érzése, hogy egy jól képzett, újítani vágyó mérnök mestermunkáját látja. A párhuzamosan létesült Malmö-i telep terve­zésénél is figyelembe vették mindazokat a szempon­tokat, amelyek csúcserőtelep kazánnál fontosak, de alkalmazkodtak a kazángyártásnál kialakult formák­hoz. A Malmö-i telep mintaképe annak, hogyan kell mindent helyesen és gondosan figyelembe véve, fel­találási tevékenységet kikapcsolva, megbízhatóan, tervezni. A Malmö-i csúcserőtelep tervezésénél a követ­kezők voltak az irányadó szempontok : 1. Tartalék egység gyanánt huzamos ideig igénybe véve jó hatásfokkal szolgáltasson áramot a legnagyobb csúcsterhelésnél, to­vábbá huzamos ideig tartó alapterhelésnél is. 2. Szükség es­etén lehető rövid idő alatt vehes­sen át terhelést. 3. Készenléti állapot fenntartása ne legyen költséges. 4. Indítási és leállítani veszteségek, legyenek kicsinyek. Ezeket a szempontokat figyelembe véve, ott ahol keti egy, egy kívánság teljesítése rovására is kompromisszummal állapodtak meg a megoldásban. A bővítés egy 30 MW-os turbó és 2 db kazán­ból állott, amelyek vándorrostéllyal, széntüzeléssel 70v-t, olajtüzeléssel kiegészítve ПОН fejlesztenek óránként. Az olaj póttüzelés a gyors felfűtést is biztosítja. Jó hatásfok érdekében 480 C° túlhevítést vá­lasztottak (Västeras 420 C°-al szemben). A választott gőz hőfokból számították ki a kez­deti gőznyomást abból a kikötésből, hogy egyszerű üzem érdekében nem alkalmaznak közbenső túlheví­tést és az expansio végén elviselhető gőznedvess­éget biztosítanak. 42 atü admissio nyomást kaptá­k a turbinánál és 52 atü nyomást választottak a kazán­nál. A kondenzátor hűtővize a Balti tenger vize. Ez télen a nagy terhelések idején 0 C° körül van. A kazán hatásfok itt is 90%. Ez 50%-tól 70%­ teherig állandó. A hatásfok görbe annyira lapos, hogy 20% és 100% teher között a hatásfok 85%­­fölött van. Fig. 7—Sectiqn Through boiler 2) ábra. Malmöi kazán 70-100 T/c 52 att. 80 °C.

Next