Magyar Energiagazdaság, 1950 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1950-01-01 / 1-6. szám

Pécsi konferenciánk A Hőgazdálkodási Tudományos Egyesület 1950 január 27—29-én tartotta Pécsett első országos műszaki konferenciáját. Az Egyesület konferenciája célul tűzte maga elé, hogy az ötéves tervnek — hőgazdálkodási vonatkozású — súlyponti kérdéseit megtárgyalja, hogy a megoldandó kérdéseket a szak­emberek elé viszi, azok felett a vitát megindítja és ezáltal a kölcsönhatás által elősegíti a terv megvaló­sítását. Az indulás január 27-én, pénteken délben történt a Keleti p.­u.-ról. Már a vonatban is szakmabeli vitatkozások indultak meg, melyek a konferencia szabad idejében folytatódtak. A konferencia megnyitó ülését dr. Komondy Zoltán műegyetemi tanár elnöklete alatt a pécsi munkáskaszinóban tartotta meg. Itt Czottner Sándor Nehézipari Minisztériumi államtitkár mondotta a megnyitó beszédet, kifejtette a kormányzat szempontjait és üdvözölte a konferencia résztvevőit. A MDP helyi szervezete részéről Deák Livia városi titkár mondotta az üdvözlő szavakat. A Tudományegyetem részéről dr. Boros Béla rektor üdvözölte a konferenciát. A megnyítóelőadást ünnepi vacsora követte, melyen Gárdos Emil MTESZ főtitkár és Benedek László egyesületi főtitkár szólaltak fel. A konferencia napirendjén az alábbi előadások szerepeltek : Az érdemleges munka másnap kezdődött meg : Január 28-án (szombat) 9'30-kor a Tudományegyetem nagytermében Osztrovszki György »Energiahordozóink termelése és felhasználása az ötéves tervben« c. előadása. 15 órakor a Tudományegyetem nagytermében Lindner István »A gyenge minőségű hazai barna­szenek felhasználása« c. előadása. 15 órakor a Tudomány­ Egyetem fizika termében Tóth Sarudy Béla »A gázok kéntelenítésének problémái« c. előadása. Január 29-én (vasárnap) 9.30-kor a Tudomány­ Egyetem nagytermében Naszályi László »A gene­rátorgáz fűtőértékének fokozása« c. előadása. 14.30-kor a pécsi dolgozók kultúrházában volt a konferencia záróülése és utána a MTESZ helyi­csoport megalakulása. A konferencia résztvevői a délutáni menetrendszerű vonattal indultak Budapestre és magukkal vitték az ott szerzett komoly és értékes tapasztalatokat. A konferencia nagymértékben hozzájárult a fő kérdések tisztázásához, hozzájárult ahhoz is, hogy a szakma dolgozói között meleg, baráti kapcsolat alakuljon ki. * * * Dr. Komondy Zoltán a megnyitó ülésen mondott elnöki beszéde : Tisztelt Műszaki Konferencia ! Köszönöm a kitüntetést, hogy kedves kartár­saim az első hőgazdálkodási konferenciánk meg­nyitó ülésének elnöki tisztségét reám bízták. Mindenekelőtt meleg szeretettel üdvözlöm kar­társaimat, vendégeinket a Műszaki és Természet­­tudományi Egyesületek Szövetsége és a Hőgazdál­kodási Tudományos Egyesület nevében, őszintén kívánom, hogy egyrészt konferenciánk munkája minél eredményesebb legyen azoknak a problémák­nak a megoldásában, melyek holnap és holnapután tárgyalásra kerülnek, másrészt, hogy ezek az ered­mények hathatósan segítsék elő ötéves tervünk minél sikeresebb és gyorsabb megvalósítását. Tisztelt Konferencia! Konferenciánk célja egy­felől néhány olyan konkrét hőtechnikai problémá­nak széleskörű megvitatása, amelynek a megindult ötéves tervünk hőenergiagazdálkodási vonalán különös jelentősége van, valamint az, hogy a vita során meginduló tapasztalatcsere — és ezt külön ki kívánom hangsúlyozni — azoknak a kartársak­nak is hasznára váljék, akik a felvetett problémák­kal behatóbban nem foglalkoztak. Az ilyen tapasz­talatcsere mai társadalmunkban spontán kialakul­hat, mert nem akadályozzák a kapitalista termelés­ben féltve őrzőt, különleges egyéni és gyártási titkok, sőt mai társadalmunk a tapasztalatcserét egyenesen előmozdítja abban a biztos tudatban, hogy az a közkincs gyarapítója és a fejlődésnek igen tevékeny előmozdítója. Az idehozott problémák különleges szakkérdések, amelyekkel a legilletéke­sebbek behatóan fognak foglalkozni. Én viszont azt a néhány mondatot, amelyet ma bevezetés­képpen el akarok mondani, közvetlenül ötéves nép­­gazdasági tervünk céljaihoz kívánom hozzáfűzni. A terv közismert fő feladata : egész népgazda­ságunknak új alapokon való megszervezése éspedig főképpen országunk iparosításának meggyorsítása által. Ezért első helyen szerepel benne a nehéz- és a gépipar fejlesztése, mert ez a könnyűipar fejlő­désének, mezőgazdaságunk gépesítésének, a köz­lekedés korszerűsítésének, nemzeti függetlenségünk megszilárdításának és ezeken keresztül népünk további anyagi és kulturális felemelkedésének elen­gedhetetlen előfeltétele. A terv annyira nagyjelen-

Next