Magyar Energiagazdaság, 1950 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1950-01-01 / 1-6. szám
Pécsi konferenciánk A Hőgazdálkodási Tudományos Egyesület 1950 január 27—29-én tartotta Pécsett első országos műszaki konferenciáját. Az Egyesület konferenciája célul tűzte maga elé, hogy az ötéves tervnek — hőgazdálkodási vonatkozású — súlyponti kérdéseit megtárgyalja, hogy a megoldandó kérdéseket a szakemberek elé viszi, azok felett a vitát megindítja és ezáltal a kölcsönhatás által elősegíti a terv megvalósítását. Az indulás január 27-én, pénteken délben történt a Keleti p.u.-ról. Már a vonatban is szakmabeli vitatkozások indultak meg, melyek a konferencia szabad idejében folytatódtak. A konferencia megnyitó ülését dr. Komondy Zoltán műegyetemi tanár elnöklete alatt a pécsi munkáskaszinóban tartotta meg. Itt Czottner Sándor Nehézipari Minisztériumi államtitkár mondotta a megnyitó beszédet, kifejtette a kormányzat szempontjait és üdvözölte a konferencia résztvevőit. A MDP helyi szervezete részéről Deák Livia városi titkár mondotta az üdvözlő szavakat. A Tudományegyetem részéről dr. Boros Béla rektor üdvözölte a konferenciát. A megnyítóelőadást ünnepi vacsora követte, melyen Gárdos Emil MTESZ főtitkár és Benedek László egyesületi főtitkár szólaltak fel. A konferencia napirendjén az alábbi előadások szerepeltek : Az érdemleges munka másnap kezdődött meg : Január 28-án (szombat) 9'30-kor a Tudományegyetem nagytermében Osztrovszki György »Energiahordozóink termelése és felhasználása az ötéves tervben« c. előadása. 15 órakor a Tudományegyetem nagytermében Lindner István »A gyenge minőségű hazai barnaszenek felhasználása« c. előadása. 15 órakor a Tudomány Egyetem fizika termében Tóth Sarudy Béla »A gázok kéntelenítésének problémái« c. előadása. Január 29-én (vasárnap) 9.30-kor a Tudomány Egyetem nagytermében Naszályi László »A generátorgáz fűtőértékének fokozása« c. előadása. 14.30-kor a pécsi dolgozók kultúrházában volt a konferencia záróülése és utána a MTESZ helyicsoport megalakulása. A konferencia résztvevői a délutáni menetrendszerű vonattal indultak Budapestre és magukkal vitték az ott szerzett komoly és értékes tapasztalatokat. A konferencia nagymértékben hozzájárult a fő kérdések tisztázásához, hozzájárult ahhoz is, hogy a szakma dolgozói között meleg, baráti kapcsolat alakuljon ki. * * * Dr. Komondy Zoltán a megnyitó ülésen mondott elnöki beszéde : Tisztelt Műszaki Konferencia ! Köszönöm a kitüntetést, hogy kedves kartársaim az első hőgazdálkodási konferenciánk megnyitó ülésének elnöki tisztségét reám bízták. Mindenekelőtt meleg szeretettel üdvözlöm kartársaimat, vendégeinket a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Hőgazdálkodási Tudományos Egyesület nevében, őszintén kívánom, hogy egyrészt konferenciánk munkája minél eredményesebb legyen azoknak a problémáknak a megoldásában, melyek holnap és holnapután tárgyalásra kerülnek, másrészt, hogy ezek az eredmények hathatósan segítsék elő ötéves tervünk minél sikeresebb és gyorsabb megvalósítását. Tisztelt Konferencia! Konferenciánk célja egyfelől néhány olyan konkrét hőtechnikai problémának széleskörű megvitatása, amelynek a megindult ötéves tervünk hőenergiagazdálkodási vonalán különös jelentősége van, valamint az, hogy a vita során meginduló tapasztalatcsere — és ezt külön ki kívánom hangsúlyozni — azoknak a kartársaknak is hasznára váljék, akik a felvetett problémákkal behatóbban nem foglalkoztak. Az ilyen tapasztalatcsere mai társadalmunkban spontán kialakulhat, mert nem akadályozzák a kapitalista termelésben féltve őrzőt, különleges egyéni és gyártási titkok, sőt mai társadalmunk a tapasztalatcserét egyenesen előmozdítja abban a biztos tudatban, hogy az a közkincs gyarapítója és a fejlődésnek igen tevékeny előmozdítója. Az idehozott problémák különleges szakkérdések, amelyekkel a legilletékesebbek behatóan fognak foglalkozni. Én viszont azt a néhány mondatot, amelyet ma bevezetésképpen el akarok mondani, közvetlenül ötéves népgazdasági tervünk céljaihoz kívánom hozzáfűzni. A terv közismert fő feladata : egész népgazdaságunknak új alapokon való megszervezése éspedig főképpen országunk iparosításának meggyorsítása által. Ezért első helyen szerepel benne a nehéz- és a gépipar fejlesztése, mert ez a könnyűipar fejlődésének, mezőgazdaságunk gépesítésének, a közlekedés korszerűsítésének, nemzeti függetlenségünk megszilárdításának és ezeken keresztül népünk további anyagi és kulturális felemelkedésének elengedhetetlen előfeltétele. A terv annyira nagyjelen-