Magyar Grafika, 1924 (5. évfolyam, 3-12. szám)
1924-03-01 / 3-4. szám
ezt az első angol nyomdászműhelyt hol rendezte be, vájjon nem volt-e már angol földön valahol egy nyomda, melyet Caxton csak kiegészített s átvett és kiderítetlen az is, hogy melyik volt az első nyomdatermék, mely ezt a sajtót elhagyta. A nyomda helyét illetőleg, egyes források szerint, a londoni westminsteri apátság egyik kápolnája lett volna az, mely az első nyomdának hajlékot adott, mások szerint pedig az apátságnak egyik, alamizsnakiosztásra szolgáló épületét alakították volna át nyomdászműhely céljaira. Hogy Caxton hazaérkezése előtt készültek-e Angliában nyomtatványok, az sokáig hosszú vitára adott alkalmat s egy ízben Caxtont is majdnem utolérte a feltalálók stereotyp végzete: az időrendi elsőséget az oxfordi nyomda javára majdnem elvitatták tőle. Ha nyomtattak is 1477 előtt Angliában fametszetű szövegeket és képeket, úgy ezek (maradt fenn belőlük néhány) ugyanolyanok voltak, mint a Gutenberget megelőző német nyomtatványok: szentképek (Images of Piety), imádságok, gyónócédulák, búcsúlevelek, tehát mint ilyenek, Caxton elsőségét nem érintik. Az oxfordi eset is eldőlt, legalább is igen nyomós okok sorakoztak fel Caxton védelmére és ezek — a kutatás mai eredménye szerint is — változatlanul fennállanak. Előkerült t. i. az oxfordi nyomdának egy kiadványa, Pyramnius Rufinusnak »Expositio sancti Jeronimi« c. műve, melynek kolofonjában a megjelenés időpontjául 1468 december 17-ike van feltüntetve. Minthogy Caxton 1477-ben jelentette meg (Angliában)első könyvét, az oxfordi kiadvány nagy port vert fel. Csak behatóbb kutatás után merültek fel kétségek az oxfordi nyomtatvány időbeli hitelessége tekintetében, amikor t. i. kiderült, hogy két — szintén oxfordi eredetű és 1479- ben megjelent — más könyv is (»Aegidius de originali peccato« és »Sextus ethicorum Aristotelis«) sok tipográfiai hasonlóságot mutat fel az » Expositio «val, hogy a három nyomtatvány egy könyvré van kötve s hogy nem lehetetlen, de majdnem bizonyos, hogy az évszám szedéséből az egyik X számjegy kihullott s az eredeti dátum »1478« volt. Az oxfordi nyomda két mesterének tudjuk a nevét, bár magának a nyomdának keletkezését homály fedi. Az egyik mester, Theodor Rood (Rudt), állítólagos kölni nyomdász, akinek neve egy 1481-iki Aristoteles-kiadvány (a »De Anima «) kolofónjában szerepel először, a másik 1483-tól kezdve munkatársa volt az előbbinek s Thomas Hunténak hívják. Angol kutatók szerint ők nyomták volna az »Expositio«-t is, míg a német könyvbúvárok az 1480- ig készült összes oxfordi nyomtatványokról a kölni eredetet igyekeznek kimutatni. Az 1486 és 1517 közötti időkből hiteles oxfordi nyomtatványokról nincsen tudomásunk s a német véleménynek ez szolgáltatja a kiindulópontját. Caxton első nyomtatványául az 1477-ben megjelent »Dictes or Sayings of the Philosophies«-t szokták tekinteni, valószínűbb azonban, hogy ez Brüggében készült, 1475-ben, Colard Mansion műhelyében , hogy Caxton csak az angol kiadást rendezte sajtó alá. Másodikul a »The game and playe of the chesse«-t szokás emlegetni, erre nézve azonban szintén kettéágaznak a vélemények és ma is eldöntetlennek látszik, hogy váljon ennek a műnek mindkét kiadása Londonban készült-e, vagy pedig csak az 1481-iki illusztrált kiadás, melyet angol művészek rajzai nyomán készült fametszetek díszítenek. Az utóbbi vélemény hívei az első kiadást a mester kölni művének tartják. Bizonyos azonban, hogy az 1481 után keltezett Caxton-nyomtatványok eredeti angol nyomdatermékek, így az 1481- ben kiadott, gazdagon illusztrált »Thymage of Myrrour of the World«, melyben még kézzel írott és illuminált szövegrészek is vannak s fametszetei diagrammokat és iskolajeleneteket ábrázolnak. Ezek a fametszetek eredetileg a szintén 1481-ben megjelent Fametszet ADOLFO DE CAROLIS Holzschnitt dem Werke „GLI ADORNATORI DEL LIBRO IN ITALIA” dmú műből