Magyar Gyáripar, 1912 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1912-08-01 / 15. szám

15. szám oly magyarázó pótrendelet adassák ki, mely a magyar kazánipart fenyegető veszélyt kizárja. Nézetünk szerint ez most már csak úgy lenne lehet­séges, ha kimondatnék, hogy Magyarországon a kazán­­gyártás engedélyhez kötve nem lévén, az engedély alatt az iparhatósági telepengedély értendő, melylyel minden magyar kazángyárnak birnia kellvén, ennélfogva magyar­­országi gyárból külön engedély kimutatása nem köve­telhető. VÁMPOLITIKA Nemzetközi vámkongresszus Párisban. Párisból jelentik, hogy a július 27-iki francia minisztertanács a pénzügyminiszter előterjesztésére és a külügy­miniszter pártoló hozzájárulásával azt a határozatot hozta, hogy a jövő 1913. év május havában Párisban nemzetközi vámkongresszust hív egybe, mint a­minőt már 1900-ban is tartottak Párisban. Az összehívandó kongresszus feladata lesz egyöntetű megállapodásokat létesíteni az iránt, hogy: 1. a vámstatisztikai ügyek végzésére és nyilvántartására egy nemzetközi hivatal szerveztessék; 2. nemzetközi megegyezéssel szabá­­lyoztassanak a kereskedelmi utazók és az áruminták körül fölmerülő eldöntetlen és sok zavarra okot szol­gáltató kérdések; 3. a vámok felfüggesztése az áru­mintákra, az áruminták vámmentessége ; 4. egy nem­zetközi szakértő bizottság szervezése és delegálása a vitás vámkérdések békés és gyors elintézésére és 5. egyöntetű szabályozása a bruttó és nettó fogal­mának vámszempontból a nemzetközi forgalomban A francia túrarendelet. A Magyar Gyáripar ismételten foglalkozott a francia kormány által a múlt év őszén kibocsátott új túrarendelettel, a­melynek ere­detileg 1911. évi november elsején kellett volna életbe­lépnie, de az érdekelt hatalmak (köztük Ausztria-Magyar­­ország) intervenciója folytán a rendelet életbeléptetése ismételten elhalasztott. A rendelet ugyanis a vámkeze­lésnél oly vexatorius intézkedéseket kíván életbeléptetni, a­melyek számos cikkre nézve az exportot Francia­­országba szinte lehetetlenné tették volna, annyira, hogy pl. Anglia a legerélyesebben tiltakozott a rendelet életbeléptetése ellen, Svájc pedig, a­melynek csokoládé, selyemszalag és óra exportját érintette érzékenyen, egyenesen vámháborúval fenyegetőzött. A rendelet életbeléptetésének ismételt elhalasztása arra mutatott, hogy a francia kormány a múlt évi rendeletet revideálni fogja s hosszas diplomáciai tárgyalások után f. é. július 13-iki kerettel meg is jelent a szeptember elsején életbe­lépő új rendelet, a­mely a sérelmes túrarendeletet sok tekintetben enyhíti. Az új rendelet az első túrarendelet 43 —50-ik szakaszait módosítja, a­melyek ellen az érde­­keltek a leghevesebben tiltakoztak s a­melyek az úgynevezett belső csomagolás túrakezelését szabályozzák. A régi rendelet értelmében ugyanis minden egyes eset­ben meg kellett volna állapítani a belső csomagolás súlyát, vagyis például a gombokat le kellett volna tépni a papírlemezről, a­melyre rá vannak illesztve, vagy a csipkét és szalagot leszedni a fa vagy papírtekercsről, a­melyre rá vannak csavarva. Természetes, hogy ez az áru megrongálása, vagy legalább is értékének csökken­tése nélkül nem lehetséges. Az új rendelet értelmében a belső csomagolás súlya kémpróba útján állapítható meg, ha az egész küldemény csomagolása egyforma, vagy akkor is, ha a vámnyilatkozathoz részletes note de detail-ban csatolvák az egyes cikkek csomago­lására és a belső csomagolás súlyára vonatkozó adatok. Mindkét esetben a kémpróba a küldemény 10"A"-ára ter­­jeszthető ki, a­mi még mindig eléggé vexatorius intéz­kedés. Note de détail hííján a küldemény minden cikkére nézve külön állapítják meg a tiszta súlyt. Végül 100 kilogramnál 300 franknál nagyobb vám alá eső cikkeknél (a fémáruk kivételével) a kémpróba elesik, ha az exportot a különböző csomagolásokra nézve e rendeletben megállapított törvényes taraszámítást elfogadja A törvényes tara a súly 4—8%-a a különböző belső csomagolások szerint. Ez a 4—8n.o a külső csomagolás levonásával kiszámított félnyerssúlyból vonható le. A francia vámtarifa szerint 100 kilogramonként 300 frank­nál nagyobb vám alá eső cikkek közül ily belső csoma­golással egyes textil cikkek, mint csipkék, szalagok, paszományok, varróselyem stb. azonkívül gombok, vil­lamoslámpák, mesterséges fogak exportáltatnak. Minden­­esetre sok függ attól, hogy minek lesznek a rendelet végrehajtási utasításai. Az új rendelet lehetővé teszi az enyhébb vámkezelést, ha nem is biztosítja. Ma­gyar Gyáripar Tarifaharc Ausztria és Németország között. (K. A) Lapunk utolsó számában fenti cím alatt részletes ismertetés jelent meg azon tarifaharcról, mely a Sáájccal és Franciaországgal való forgalomban Ausztria és Németország között megindult. Már ezen cikkben is utalunk az osztrák állam­vasutak azon intézkedésére, melylyel a német útirányokon át képződő legolcsóbb összdíjtételeket az arlbergi útirá­nyon szállított küldeményekre is — habár csak vissza­térítés útján — biztosítja. Az osztrák államvasutak veze­tősége a vonatkozó hirdetmény kapcsán olyan intézke­déseket is tettek, hogy ezen tarifaharc ideje alatt azok a svájci és franciaországi küldemények se szállíttassanak a németországi útirányokon át, melyekre a feladó az olcsóbb díjszabás közvetlen alkalmazása céljából a Németországon át való szállítást előírta. Az osztrák államvasutak ezen intézkedése úgy a magyar, mint az osztrák sajtóban állandó megvitatás tárgyát képezi és a szakemberek egyhangú véleménye szerint jogellenesnek tekinthető. A nemzetközi egyezmény 6. cikke megállapítja ugyanis, hogy az esetben, ha a feladó a fuvarlevélben az útirányt előírja, csak az esetben van feljogosítva az előírt útirány helyett más útirányt választani, ha azon nem kívántatik nagyobb, fuvardíj, mint a­mely a feladó által előírt útirány betartása esetén fizetendő lett volna. Már maga az a körülmény, hogy az osztrák állam­vasutak csak visszatérítés útján alkalmazzák a Német­országon át eredményező olcsóbb díjszabást, eléggé bizonyítja az osztrák államvasutak jelzett intézkedésének jogellenességét, mert a dolog természeténél fogva a fél küldeményének átvétele alkalmával a mennyiben az KÖZLEKEDÉS 11

Next