Magyar Gyáripar, 1926 (17. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1926-01-01 / 1. szám
1. szám. MAGYAR GYÁRIPAR Mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi válság Irta: Dr. SCHILLER OTTÓ, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete főtitkára — Első közlemény. — Gazdasági életünk horoszkópja rendkívül sötét, amerre nézünk, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem súlyos válságban vannak. Ezek a különböző válságok kölcsönösen visszahatnak egymásra, fokozzák egymást és végeredményben egy olyan circulus vitiosust idéznek elő, amelyből nem lesz könnyű a kibontakozás. I. A MEZŐGAZDASÁGI ÉS IPART VÁLSÁG ÖSSZEFÜGGÉSEI. Az agrártermelés mai súlyos helyzetének legfőbb okául általában azt szokták megjelölni, hogy a békeárakkal szemben a mezőgazdasági cikkek ára kisebb mértékben emelkedett, mint az iparcikkeké, a mezőgazdasági index alacsonyabb, mint az ipari index, ennélfogva iparcikk-valutában kifejezve ugyanannak a mezőgazdasági termelésnek ma kevesebb értéke van, mint volt a békében. Úgy is szokták ezt mondani, hogy a mezőgazdasági termelés az iparcikkek magas árszínvonala miatt lényegesen megdrágult, de mert a mezőgazdaság, ha drágán termel, nem képes termékeit a fogyasztóknál elhelyezni, kénytelen a drága termelés dacára is árait olcsón adni, vagyis a termelés drágulását nem háríthatja át, hanem a saját hasznának rovására maga viseli s ez okozza a mezőgazdasági termelésnek mai nehéz helyzetét. A disparitás a mezőgazdasági és az iparcikkek áralakulása között kétségtelenül megvan, bár nem olyan feltétlen értelemben, mint ahogy azt rendszerint hangoztatják, mert pl. 1924 decemberétől 1925 júliusáig a búzaindex és az iparcikkek indexe Magyarországon a következőképpen alakult: Búzaindex Iparcikkek indexe Tehát volt a közelmúltban is egy olyan, eléggé hosszú időszak, amikor a mezőgazdasági cikkek legfontosabbjának, a búzának áremelkedése elérte, sőt túl is haladta, az iparcikkek áremelkedését. Ettől függetlenül is kérdeznünk kell azonban: 1. az említett disparitás speciális magyar jelenség-e, vagy világjelenség? 2. az utóbbi esetben mi az oka és a megállapított okból milyen, további konzekvenciák várhatók? Az első kérdésre könnyű a felelet. Akármilyen országban nézzük a mezőgazdasági cikkekárának viszontlát az iparcikkekéhez képest, mindenütt ugyanazt, az agrártermelésre nézve hátrányos áralakulást konstatáljuk. Pl.:* 1924 december 23.537 23.883 1925 január 28.414 23.090 1925 február 26.373 22.571 1925 március 22.743 21.882 1925 április 23.196 21.052 1925 május 22.626 20.330 1925 június 23.026 20.836 1925 július 16.618 20.912 * Az alábbi számok a papírkoronában számított indexek arányszámai. Az adatok a magyar, az osztrák és cseh hivatalos statisztikából, illetve — Jugoszláviára vonatkozólag — a bécsi „Wirtschaftliche Nachrichtenéből valók. Magyarországon: Iparcikkek árindexe 208 205 202 Jugoszláviában: (agrárállam, a mieinkkel kb. azonos színvonalon mozgó ipari védővámokkal) Ausztriában : (mezőgazdasági fogyasztó állam, alacsony ipari védővámokkal) 1925 szept. 1925 okt. 1925 nov. Mezőgazdasági index 168 167 161 1925 szept. 1925 okt. 1925 nov. Mezőgazdasági index 905 901 876 Ipari index 1086 1081 1087 Még inkább így van azokban az országokban, amelyekben az iparcikkek árindexe magasabb mint nálunk, pl. Amerikában, Németországban, stb. Az a felfogás tehát, hogy Magyarországon a mezőgazdasági termények árának kedvezőtlen eltolódását az iparcikkek árával szemben a túlzó védővámok idézték volna elő, merőben alaptalan, mert ez az eltolódás nemcsak nálunk mutatkozik, hanem mindenütt a világon, sőt a különbség a két árnívó között Magyarországon a legutolsó rendelkezésre álló adatot szerint még valamivel kisebb, mint másutt. Pl. a fentiek szerint: a mezőgazdasági cikkek árindexe az iparcikkek árindexénél alacsonyabb: Magyarországon 14—17 %-kal Jugoszláviában 19 %-kal Ausztriában 23—24 '9 %-kal Csehországban 1614—19 %-kal Ebből már most következik, hogy ha a mezőgazdasági termelés iparcikk-valutában kifejezve meg is drágult, ez egyformán érvényes minden agrárállamra, ebből a szempontból egyetlen ország mezőgazdasági termelése sincs előnyben a másik felett, tehát nem „drágult meg“ az egyik ország mezőgazdasági termelése a másikéval szemben. Egyáltalán vigyázzunk a szavakkal! Amikor azt mondjuk, hogy a mezőgazdasági termelés „megdrágult“, önkénytelenül elkezdünk abban a helytelen irányban gondolkozni, hogy az agrártermékeket éppen „drágaságuk“ miatt nem lehet a fogyasztóknál elhelyezni. A valóságban azonban a mezőgazdasági termelés csak az iparcikkekhez viszonyítva drágult meg, ami még agrárszempontból nem volna baj, ha ez a drágulás kitéje. Helyesebben nem a mezőgazdasági termelés, hanem a mezőgazdaság élet standardja drágult meg iparcikk-valutában, mert a mezőgazdasági termelésnél termelési eszközök gyanánt felhasznált iparcikkek drágulása a termelés mindenkori értékéhez képest oly minimális, hogy a mezőgazdasági termelés megdrágulásában ez aligha játszhatik szerepet. Az egyszerűség kedvéért azonban a továbbiakban elfogadjuk az agrár-álláspontot. Csehországban : (erős ipari állam) 1925 szept. 1925 okt. 1925 nov. Mezőgazd. cikkek árindexe 179 170 167 1925 aug. 1925 szept. Mezőgazdasági index 158 155 Ipari index 196 192 Ipari index 219 219 217 3