Magyar Gyáripar, 1927 (18. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)
1927-01-01 / 1. szám
1. szám. MAGYAR GYÁRIPAR kereseti adó összehasonlítása a földadóval kétségtelenül hasonló eredményekhez vezetne. E jelenségek mindjárt szembeszökőkkéválnak, mihelyt a terhek, kivált az iparra nehezedő terhek enyhítése kerül szóba. Bizonyára hosszabb idő fog eltelni addig, míg államháztartásunk a forgalmi adót enyhítheti. Ez az adórendszer azonban mindenesetre nagyobb alkalmazkodást kíván a gyakorlati élethez. Ez ismeretes azok előtt a kitűnő férfiak előtt, akik ezt az adónemet irányítják. Legyen szabad azonban e helyen újra figyelmükbe ajánlani ezt a szempontot. A gazdasági helyzet állandó javulásának elérésében nagy szerep jut magának a gyáriparunknak is. Gyártmányai tökéletesítésével fokozott mértékben kell a belföldi piacot biztosítania a maga számára, a kivitel fenforgó lehetőségét és a kikészítési eljárás által adott lehetőségeket a legteljesebben ki kell használnia, hogy ily módon termelése növekvéséhez és árai fokozatos leszállításához juthasson el. Ezzel egyben az egész ország termelését és az általános vásárlóképességét is növelni fogja, aminek minden gazdasági törekvés végcéljának kell lennie. Az új magyar-francia szerződés Irtás LENGYEL GÉZA Az 1925 október 13-án aláírt, e pillanatban érvényben lévő magyar-francia kereskedelmi egyezmény revíziója érdekében, mint ez a közgazdasági kérdések iránt érdeklődő publikum előtt emlékezetes, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége még a szerződés életbeléptetése előtt, 1925 nyarán akciót kezdett, amelynek lankadatlanságát biztosította az a meggyőződés, hogy a szerződés úgy, ahogy eredetien — még a tárgyalások alatt előterjesztett nyomatékos kéréseink ellenére — megkötötték, sem a magyar, sem a francia közgazdagnak használni nem fog. A szerződést az 1926. évi c. becikkelyezte s hatálya 1926 február 21-én i megbenőtt. Életbelépése óta tehát már csaknem tíz hónapel és az ez idő alatt tett tapasztalatok meggyőződései ,et, kifogásainkat, kritikánkat teljes mértékben igazolták. Hozzátehetjük ehez azt, amiről legutóbb már beszámoltunk, hogy a magyar kormány nem zárkózott el érveléseink elől, a Franciaországgal kötött egyezmény revízióját nemcsak programmjába vette, hanem meg is valósította. Hetekig tartó tárgyalás után a magyar delegáció december 18-án, Párizsban aláírta azt a pótegyezményt, amely a parlamenti elfogadtatása után a most érvényes szerződésnek új alakot és új tartalmat ad. Az új szerződés a maga egészében még nem került nyilvánosság elé és így az erről közlendő adatok csak tájékoztató jellegűek, amelyek teljes pontosságáért az egész vonalon felelősséget nem vállalhatunk. A revízióra vonatkozó tárgyalások előkészítésében azonban, sőt közvetlenül magukkal a francia érdekeltekkel folytatott tárgyalásokban is. Szövetségünk a gyáripari szakegyesületekkel s az érdekelt iparágak szakértőivel együtt elejétől végig részt vett és így módunkban van a revízió után bekövetkező új helyzetről legalább vázlatos képet adni. Általánosságban azt bocsáthatjuk előre, hogy, mint már előbb megállapítottuk, a szerződéssel szemben felmerült kifogásaink a gyakorlatban mind helytállóknak, indokoltaknak mutatkoztak, ezeket a kifogásolt tételeket viszont a revízió során kevés kivétellel sikerült korrigálni, vagy olyan módon, hogy ezek teljesen kimaradtak az új szerződésből és az illető sérelmes tételeknél újra az autonóm tarifa fog életbelépni s szabad rendelkezésünket visszanyerjük, vagy úgy, hogy a szerződéses kedvezményt a mainál magasabb nívón vagy szőkébb körre szorítva sikerült megállapítani. A most érvényes magyar-francia tarifaszerződésben lévő s általában rendkívül mértékű vámleszállításokat a revíziót kérő előterjesztéseinkben három (nem mindig élesen elválasztható) részre csoportosítottuk. Az első csoportba osztottuk azokat a tételeket, amelyekkel szemben azt a kifogást emeltük, hogy a Magyarországban is gyártott árucikkek hosszú soránál kisebb vagy nagyobb mértékben, de részben rendkívüli módon redukálták a termelést védő vámokat és ezzel lehetségessé tették Ausztria, Németország, Svájc és (legnagyobb kedvezményes provizóriumunk óta) Csehország áruinak beözönlését, anélkül, hogy a francia termelésnek használtunk volna, mert ha a nagy és erős francia gazdaság termeli is ezeket az árukat, a magyar piacra úgyszólván sohasem jutott el velük. Az ebbe a csoportba sorolható tételeknél a revízió csaknem teljes sikert ért el. Így például teljesen kimarad az új szerződésből a 158. szám alatti kakaópor vámleszállítása; a vegyészeti ipar veszélyeztetett cikkei közül a 362. szám alatti kenyére, a 363. szám alatti lakkokra és a 385. szám alatti enyvre adott vámkedvezmények megszűnnek. Kimarad a 416. szám alatti írógépszalagok szerződéses vámleszállítása. A különböző illatszerek vámtételei változatlanul maradnak, de kimarad az új szerződésből a 444. szám alatti salicilsav és a 445. szám alatti acetilsalicilsav (aspirin) vámkedvezménye, amely ezeknek az áruknak 150, illetőleg 250 aranykoronás, tehát igen szerény autonóm vámját felére szállította le, kizárólag a német gyógyszerészeti ipar örömére. A 456. szám alatti szerves készítmények 15%-os autonóm értékvámja helyreáll, ezentúl csak egy-két speciális francia cikk fog kedvezményt kapni. A 458/c. sz. alatti tablettás gyógyszerek értékvámja is a szerződéses 10% helyett az autonóm 15% lesz. A 458/d. szám alatti másféle kész gyógyszerek pedig az eddigi szerződéses 12%, vagy 450 korona maximum helyett 15%, vagy 750 aranykorona maximális vámot fognak fizetni. A 833. szám alatti nyomdaipari gépek kedvezménye kimarad, hasonlóképpen a 841. szám alatti analitikai mérlegek, a 896. szám alatti gépészeti mérőeszközök, a 899. szám alatti gázmérőórák, a 900. szám alatti vízmérőórák és 901. szám alatti ipari mérőeszközök francia szerződéses kedvezménye. A szerződésből teljesen kimaradt tételeknél természetesen az eredeti autonóm vámok fognak életbe lépni. 3 Med. univ. Dr. Máthé Lajos fogorvos Budapest, IV., Királyi Pál ucca 20 (Calvin tér sarok) Telefon: József 69—04 — E lap olvasóinak jelentős kedvezmény