Magyar Gyáripar, 1927 (18. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)
1927-01-01 / 1. szám
4 MAGYAR GYÁRIPAR Az eredeti szerződés által érintett tételek második csoportjába azok az áruk foglalhatók össze, amelyek termelésében, illetőleg a magyar piac ellátásában Franciaország többé-kevésbé érdekelve van (számos cikknél csak rendkívül csekély mértékben és messze más államok mögött) és így joggal tarthat igényt bizonyos vámkedvezményekre, de a most érvényben levő szerződés túlságosan bőkezűen mérte ezeket a kedvezményeket, veszélyeztette a szépen fejlődő magyar iparágak egész sorát és ha használt is itt-ott a francia termelésnek, többnyire még sokkal nagyobb mértékben használt a szomszéd államok és más versenytársak exporttörekvéseinek, mert hiszen ezek a konkurensek legnagyobb kedvezményes megállapodásaik alapján minden kompenzáció nélkül élvezték az összes vámleszállításokat. Ebben a csoportban erősen van érdekelve a magyar textilipar, melynek elsősorban érintett cikkei közül sikerült bizonyos mértékben korrigálni az 587. szám alatti gyapjúszövetek tarifáját, úgy, hogy az 587b. szám alá tartozó középsúlyú gyapjúszövetek szerződéses vámja a mai 350, 390 és 500 aranykorona helyett 500, 700 és 620 aranykorona lesz, de nem mint eddig, négyszögméterenkint 200, hanem 200—160 gramm súlyhatárig, azon aluli pedig egységesen (tekintet nélkül, hogy mint eddig, muszlimról vagy kreppről van-e szó) 350, 390 és 500 aranykorona lesz a vám az eddigi 150, 200 és 225 aranykorona helyett. Az 587/d. tétel alatti ceviot és serge kedvezményei egészen megszűntek, csupán a gabardin kedvezménye marad változatlan. A gyapjúszövet helyzete tehát a maival szemben úgy alakul, hogy a magyar ipar előnyére szolgál az 587/d. tétel felszabadítása (gabardinen kívül) s a 110 grammon aluli szövetek speciális muszlin és krepp kedvezményének megszüntetése, továbbá a 160—200 gramm közötti, a gyártásra igen fontos középsúlyú gyapjúszövetek vámemelése. Ezzel szemben a francia gyártás is megfelelő kompenzációt kapott abban, hogy a 160 grammos (illetőleg az eltűnő 110 grammos) súlyhatáron alul az új tételek, bár, valamivel magasabbak a mai legalacsonyabb tételeknél, de nem csupán muszlinra és kreppre, hanem mindenféle könnyű gyapjúszövetekre vonatkoznak. Az 595. szám alatti kisforgalom számára kiszerelt selyemcérna vámjait a szerződés tudvalevőleg oly mértékben redukálta, hogy a belföldi gyártás szinte lehetetlenné vált. Az 595/c. tételnél a legjobban veszélyeztetett műselyemcérna vámját például 1000 koronás autonóm vámmal szemben 200 koronára szállította le a szerződés. Ezt a tételt sikerült 500 aranykoronára felemelni; a reálselyemcérna tétele 1000 korona, a florette selyemé 700 korona lesz. Az 596. szám alatti gáz-, krepp- és florette selyemszövet szerződéses vámja az eddigi 2000 aranykorona helyett 2500 aranykorona lesz, az 597/a. 1-ből pedig a fehér vagy fekete sima selyemszövet vámja 1800 aranykorona helyett 2100 aranykorona. A 616/c. alatti műselyem csipke tétele 1200 helyett 1800 aranykorona lesz és javulni fog a 619. szám alatti selyem, félselyem és műselyem paszomántáru vámja is. A 659. szám alatti bőrkeztyű vámja páronkint 0,75 aranykorona helyett 1,20 aranykorona lesz, de ez a kedvezmény is csupán a béleletlen serró keztyűre fog vonatkozni. A 812. szám alatti pekonoszpora fecskendő 60 koronás szerződéses vámja 75 aranykorona lesz; a 965. szám alatti fényképészeti papíros új szerződéses vámja 80 aranykorona helyett 180 aranykorona és így tovább. Végül a szerződés által érintett tételek harmadik naan csoportjában említettük azokat a cikkeket, amelyek vámredukciója magyar termelési érdekeket közvetlenül nem érint, de megnehezíti helyzetünket kereskedelempolitikai szempontból, mert vámkedvezményt adtunk olyan cikkekre, amelyeket Franciaországból úgyszólván soha sem hoztunk be, hanem annál inkább más, hozzánk közelebb fekvő s gyártásukban erősebb államokból. Ezekkel az engedményekkel tehát fontos kompenzációs anyagot adtunk oda minden eredmény és minden ellenszolgáltatás nélkül. Az ilyen kereskedelempolitikai szempontból jelentős tételek közül az új szerződésből teljesen ki fog maradni a 905. tarifaszám alatti optikai lencsékre adott kedvezmény, a 906. szám alatti szemüvegekre, a 907. szám alatti színházi látcsövekre, 910. szám alatti zongora, pianino és harmóniámra és 918. szám alatti gramofonokra adott vámkedvezmény, és így tovább. Sokat vitatott része volt a magyar-francia szerződésnek az automobilokra adott engedmények csoportja. A megelőzően kötött magyar-olasz szerződésben mérsékelt automobil vámokat ugyanis a francia szerződés még jobban leszállította és a kedvezményeket kiterjesztette. Sajnos, a személyautomobilokra és karosszériáikra vonatkozó vámkedvezmények, előterjesztéseink ellenére az új szerződésben változatlanul megmaradtak. (Egész Közép-Európában Magyarországon legalacsonyabbak az autóvámok.) A teherkocsik új vámjaként 55 aranykorona lesz, karosszériáik után pedig darabonként 100 aranykorona vám fizetendő. Az autóbuszok súlyvámja szintén 55 aranykorona lesz ként, a karosszéria után pedig darabonként nyitott autóbuszoknál 600 aranykoronát kell fizetni, csukott közüzemi autóbuszoknál 750 aranykoronát, nem közüzemi autóbuszoknál 1000 aranykoronát. Az ipari célokra szolgáló automobilok, seprő-öntöző és más hasonló kocsik utánként 60 aranykorona vámot kell fizetni. Teljesen újra rendezi a szerződés a magyar termelési viszonyok figyelembevételével az automobil alkatrészek, autómotorok és autómotor-alkatrészek vámtételeit, úgy, hogy a ma érvényes szerződésben „automobilok egyéb alkotórészei“ számára megállapítottként 85 aranykoronás vám, a jövőben csak azokra az alváz-alkatrészekre lesz érvényes, amelyeket a szerződés külön is fel fog sorolni. Azt mondhatni, hogy az automobil-tételeknél a mai helyzettel szemben inkább rendezés történt, megszűnnek az elvámolásnál eddig előforduló viták, a magyarországi termelés védelme részben teljesebbé, részben pedig biztosabbá válik, míg más részleteknél a francia automobil-export érdekek is megfelelő kompenzációt kaptak. Általában a francia termelés kompenzáció gyanánt számos új vámkedvezményt fog élvezni így a pamutcérnánál, a pamutszövetek bizonyos kategóriáinál, a pamutkendőknél, a pamutzsebkendőknél, fésűs gyapjúfonalaknál, a mustrás selyemszöveteknél s így tovább. Ezek az engedmények úgy vannak megállapítva, hogy messzemenő előzékenység mellett a magyar termelésre veszélyes következményekkel előreláthatólag nem fognak járni. Ha az elért korrektúrákat összehasonlítjuk azokkal a szóbeli és írásbeli előterjesztésekkel, melyek útján a magyar ipar a múlt év nyarától kezdve szinte állandóan kérte a francia szerződés revízióját, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy jelentős kívánságaink kevés kivétellel teljesedtek, a revízió nem szorítkozott szűk térre és nem csupán a legnehezebben elviselhető terhek könnyítésére. Természetes, hogy a kivételek, a szerződésben megmaradt terhek, egyes iparágak és vállalatok számára változatlanul súlyosak és ezt nekünk a legnagyobb mértékben méltányolnunk kell, s tovább 1 a szám.