Magyar Gyáripar, 1938 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1938-01-01 / 1. szám

1. szám, MAGYAR GYÁRIPAR millió. Az eredeti elgondolástól, amely szerint kivite­lünk 50 százalékkal kellene, hogy túlhaladja behozata­lunkat, igen messze vagyunk. — Csehszlovákiával szem­ben több, mint 9 millió pengővel növekedett a behoza­tal, valami kevéssel csökkent kivitel mellett, úgy, hogy a múlt évi 1.8 millió pengős passzívum 9 millió pengőre nőtt. — Romániával szemben a passzívum igen lénye­gesen csökkent, az 1936. évi 34.2 millióval szemben 20.4 millió pengő; erősen csökkent a behozatal, 58.5 millió­ról 45.5 millió pengőre s a kivitel valamivel növekedett 24.4 millióról 25.1 millió pengőre.­­ A jugoszláv for­galom lényegesen emelkedett, de a behozatal nagyobb arányban, mint a kivitel, 19 millió pengőről 23.8 mil­lióra, míg a kivitel 11.7 millióról 12.8 millió pengőre, így 1937-ben a passzívum 7.2 millióról 11 millió pen­gőre nőtt. Németország ismét a legelső helyet foglalja el és szerepe külkereskedelmünkbn az elmúlt esztendővel szemben megnövekedett. Az 1936. évben összforgal­múnknak valamivel kevesebb, mint negyedrészét, 1937- ben több, mint negyedrészét bonyolítottuk le Német­­országgal. A behozatalban 26 százalékról 26.2 százalékra, a kivitelben 24.3 százalékról 25.8 százalékra növekedettt Németország részesedése. Abszolút számokban a behoza­tal 113.4 millióról 124.9 millióra, a kivitel 115.2 millióról 153.2 millió pengőre s a mérleg feleslege 1,8 millióról 28,4 millió pengőre nőtt. A kivitelben természetesen első­sorban a mezőgazdaság részesedik, de növekedett az ipari kivitel is. A túlságosan nagy márkakövetelésekre való te­kintettel azonban a Németországba irányuló ipari kivi­telt már a múlt év végén erősen megszorították. A ma­gyar mezőgazdaságra nézve változatlanul erősen csábító a német nyersanyaghiány s ez a körülmény ismét nagy szerepet játszik a január végén Berlinben kezdődő ma­gyar-német gazdasági tárgyalásokon. Olaszországgal szemben forgalmunk hasonló ten­denciájú, de a növekedés nem olyan nagyarányú. Az 1936. évi 32.5 millió pengő behozatal kevéssel növeke­dett 33.2 millió pengőre, a kivitel 65.6 millióról 70.9 millió pengőre, s a mérleg feleslege 33.1 millióról 37.6 millió pengőre nőtt. Franciaországba irányuló kivitelünk és feleslegünk növekedett, Angliában valamivel csökkent. Igen érdekesen alakult forgalmunk két különösen ipari szempontból fontos keleteurópai piacon Görögor­szágban és Törökországban. A görög behozatal 1.8 mil­lióról 4.2 millióra nőtt, de növekedett a kivitel is 8.3 millióról 9.8 millió pengőre, úgy, hogy az 1986. évi 6.5 millió pengő fölösleggel szemben 1937-ben valami­vel kevesebbet, de még mindig igen tekintélyes 5.6 millió pengős felesleget értünk el. Török behozatalunk az 1936. évi 2 millió pengőnél kevesebb 1.7 millió pengő a kivitel azonban 1,8 millió pengővel szemben 3,7 millió pengő, úgy, hogy míg 1986-ban 126 ezer pengő passzí­vummal zártuk a mérleget, 1937-ben kereken 2 millió pengő felesleget értünk el. Mind a két országgal szem­ben az a probléma, hogy exportunknak, megfelelő be­hozatallal, ellenértéket szerezzünk. Lengyel Géza: PAPÍRNEMŰÁRUK: RIGLER JÓZSEF EDE RT. VI., Rózsa utca 55. Telefon: *1-234-70 „Szent István éve“ Szövetségünk igazgatóságának határozatából a következő körlevéllel fordult a kötelékünkbe tartozó vállalatokhoz: Magyarország az idei esztendőt első kirá­lyunk, Szent István emlékének szenteli, halálá­nak kilencszázadik évfordulója alkalmából. Az országos ünnepségek sorozatában, amelyeknek fővárosunk, Székesfehérvár és Esztergom lesz a színhelye, kiemelkedik a május második felé­ben tartandó Eucharisztikus Kongresszus, amelyre a világ minden részéből összesereglő több százezer külföldi vendégünk fog hódolni a Szent Király emlékének. A magyar gyáripari termelés már eddig is bizonyságát adta annak, hogy az első Szent Király emlékének megün­neplésében méltóan részt kíván venni. Most Szövetségünk egyik tagjának javaslatára igaz­gatóságunk elhatározta, hogy felkéri a kötelé­künkbe tartozó vállalatokat, hogy a gyáripari termelésnek részvételét külsőleg is kifejezésre juttassák azzal, hogy az idei esztendőben leve­lezésükben a levél keltét ezzel a toldattal egé­szítik ki: SZENT ISTVÁN ÉVÉBEN. Abban a meggyőződésben, hogy a magyar gyáripari termelés — amennyiben bármely ok­ból a javaslat keresztülvitele technikai nehéz­ségekbe nem­ ütköznék — szívesen és lelkesedés­sel fogja felkarolni Szövetségünknek ezt a kez­deményezését, azt igen­­. Tagjais figyelmébe ajánlva, maradunk kiváló tisztelettel MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Id. Chorin Ferenc emlékezete. Január 20-án id. Chorin Ferenc, Szövetségünk megalapítója és első elnöke halálának tizenharmadik évforduló napján Szövetségünk és a Salgótarjáni Kőszénbánya Társulat vezetőségei az idén is kegyelettel felkeresték a Kerepesi-temetőben levő sírját, hogy az évforduló alkalmával nagy emlékének áldozzanak. Szövetségünk koszorúját dr. Hegedűs Lóránt tette le a sírra, hangoztatva, hogy Szövetségünk és a gyáripari termelés törhetetlen hűséggel ápolja id. dr. Chorin Ferenc emlékét. A Salgótarjáni Kőszénbánya Tár­sulat koszorúját Reimann Ernő igazgató helyezte el, ke­­gyeletes szavakkal emlékezve meg id. Chorin Ferenc, a Salgótarjáni volt elnökének hosszú évtizedeken át a vál­lalat fejlesztése körül szerzett kivételes érdemeiről. A munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozása. Lapunk előző számaiban részletesen ismertettük azokat a tervezeteket, amelyeket a m. kir. iparügyi miniszter úr a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937. évi XXI. tc. végrehajtásával kapcsolatosan készíttetett és juttatott el véleménynyilvánítás végett .

Next