Magyar Gyáripar, 1940 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-20 / 1. szám

A MAGYAR GYÁRIPAR A 218/1939. F. M. rendelet (Budapesti Közlöny 1940 január 10.) megengedte pótkávé gyártásához az étkezési bab, lencse, sárgaborsó és zöldborsó szakszerű feldolgo­zást is. Árkormánybiztosi rendeletek Az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosa a követ­kező újabb árszabályozó rendeleteket tette közzé. A 9999/1939. Á. K. számú rendelet (Budapesti Köz­löny 1939 december 24.) szabályozta a valódi (állati) se­lyem árának emelkedéséből előálló költségtöbblet felszá­mítását és áthárítását. A 10.500/1939. Á. K. rendelet (Budapesti Közlöny 1939 december 24.) szabályozta a külföldi származású müselyemfonal emelkedéséből előállott költségtöbblet fel­számítását és áthárítását. A 10.510/1939. Á. K. rendelet (Budapesti Közlöny 1939 december 24.) szabályozta a külföldi származású müselyem árának emelkedéséből a feldolgozó iparban elő­állott költségtöbblet felszámítását és áthárítását. A 10.660/1939. Á. K. számú rendelet (Budapesti Köz­löny 1939 december 24.) szabályozta a pamutfonal árá­nak emelkedéséből a feldolgozó iparban előállott költség­­többlet felszámítását és áthárítását. A 10.666/1939. Á. K. rendelet (Budapesti Közlöny 1939 december 24.) szabályozta a külföldi származású műrészanyag­ árának emelkedéséből a feldolgozó iparban előállott költségtöbblet felszámítását és áthárítását. A 10.300/1939. Á. K. számú rendelet (Budapesti Köz­löny 1939 december 24.) szabályozta a külföldről beho­zott fenyő fűrészelt fa, fenyő faragott fa, fenyő gömbfa és gömbrúd legmagasabb eladási árát. A 10.620/1939. Á. K. renne.eu (Budapesti Közlöny 1939 december 24.) szabályozta a gumiáruk előállításánál felhasznált nyersanyagok árának emelkedéséből előállott költség többlet leszámítását és áthárítását. A 10.690/1939. Á. K. rendelet (Budapesti Közlöny 1939 december 24.) szabályozta a réz, ón, ólom, horgany és ezekből készült fémipari fél- és készgyártm­ányok, va­lamint hulladékaik 1939 augusztus 26-án fennállott el­adási áraihoz számítható legmagasabb felárakat és e fé­mek legmagasabb eladási árait. A 9950/1939. Á. K. rendelet (Budapesti Közlöny de­cember 19.) megállapította az olajipari abraktakarmá­­nyok legmagasabb árát. A 10.000/1939. Á. K. rendelet (Budapesti Közlöny 1939 december 17.) megállapította a nyers ásványolaj­ból belföldön előállított ásványolajtermékek legmaga­sabb árát. A 10.000/1939. Á. K. rendelet (Budapesti Közlöny 1939 december 17.) szabályozta a nyers ásványolajból belföldön előállított ásványolajtermékek gyári eladási árának ellenőrzéséhez szükséges adatok bejelentését. A 10.680/1939. Á. K. rendelet (Budapesti Közlöny 1939 dcember 31.) intézkedett bizonyos lisztfajták és kenyérfajták legmagasabb áráról. • Azok az árkormánybiztosi rendeletek, amelyek a múlt év vége óta megjelentek és egyes cikkek ármeg­állapítását szabályozzák, arra engednek következtetni, hogy gondos mérlegelésével az árnívó lehető fenntartá­sához fűződő fontos érdekeknek, a viszonyok által meg­kívánt rugalmasabb árpolitikai rendszer alkalmazása szem előtt tartja a termelés fenntartásának érdekét is. Köztudomású, hogy amikor a háborús viszály kitört, kormányrendelet megrögzítette a múlt év augusztus 26-án érvényben lévő árakat. Ez a gyors és erélyes beavatko­zás akkor megokolt volt, mert elejét vette olyan erők érvényesülésének, amelyek a pillanatnyi nyugtalanságot felhasználva, az átalakulást nemkívánatos irányban be­folyásolhatták volna. Azzal azonban körülbelül tisztában volt minden hozzáértő ember, hogy az á rögzítés teljes merevséggel hosszabb időn keresztül fenn nem tartható, vagyis módját kell ejteni annak, hogy az árakban érvé­nyesülhessen legalább is az az eltolódás, ami a világ­piaci helyzettől függő nyersanyagok árában jelentkezik. Kétségtelen ugyanis, hogy csak úgy lehet fenntartani a termelés folyamatos menetét, ha a termelés rentabilitási feltételei is adva vannak. Az árkormánybiztos új ársza­bályozó rendeleteiben már bizonyos mértékig megvan a lehetősége annak, hogy az anyagbeszerzési többlet az árban érvényesíthető legyen. Ez pedig voltaképpen azt jelenti, hogy a merev árrögzítés vonaláról egészséges irányú elhajlást hajlandó tolerálni, hacsak egészen szűk keretekben is az utánpótlási ár rendszere felé. A most kiadott rendeletek gyakorlati alkalmazása fogja csak megmutatni, várjon az új rendszer mennyire elégíti ki az élet követelményeit és hogy még milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az árpolitika, amikor hatéko­nyan védi a pénz változatlan vásárlóerejéhez fűződő ma­gasabb érdekeket, ugyanakkor méltányolja olyan árak kalkulását és érvényesülését is, amelyek viszont feltételei a folyamatos termelésnek. Az anyaggazdálkodási bizottságok címei Itt közöljük az eddig megalakult és működésüket megkezdett anyaggazdálkodási bizottságok címeit és tele­fonszámait : Ásványolajipari bizottság: V., Gróf Tisza István­­utca 8. Telefon: 188—306. Bőripari bizottság: IV., Türr István­ u. 4. Telefon: 183—765. Faipari bizottság: V., Akadémia-utca 5. Telefon: 128—028. Gyógyszeripari bizottság: V., Személynök-utca 27. Telefon: 113—112. Gumiipari bizottság: egyelőre a textilipari bizott­ság II., Halász-u. 2. alatti helyiségében van. Telefon: 353—596. Papíripari bizottság: II., Fő­ utca 11. Telefon: 357—539 és 157—801. Textilipari bizottság: II., Halász­ utca 2. Telefon: 353—597. Vas- és acélipari bizottság: V., Gróf Vigyázó Fe­­renc­ u. 2. Telefon: 113—328. A vegyészeti ipari, továbbá az olaj- és zsiradékipari bizottságok egyelőre az iparügyi minisztérium helyisé­gében (II., Lánchíd­ u. 2.) régi helyükön, ahol az illeté­kes anyaghivatalok voltak, működnek. PAPÍRNEMŰÁRUK: BITTLER JÓZSEF EDE RT. VI., Rózsa utca 55. Telefon: 0 1-234-70­ 1. szám.

Next