Magyar Gyáripar, 1941 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1941-01-20 / 1. szám

L­azám, MAGYAR GYÁRIPRL­ LOK, valamint a honvéd parancsnokságok és hatósá­gok útján gyakorol felügyeletet. (9) A vállalat (üzem) szolgáltatási kötelezettsége tekintetében egyebekben a 67. (1), (2) és (4) bekez­déseiben, valamint az (5) és (7) bekezdéseinek első mondataiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azonban a 67. § (4) bekezdésének utolsó mondatában említett engedélyt csak a vállalat tulaj­donosának hozzájárulása alapján lehet megadni. A 67 §. idézett rendelkezései a következők: (1) A községek és városok különösen a következő ingatlanokat kötelesek a szükséges számban és méret­ben rendelkezésre bocsátani s azok felszereléséről és fenntartásáról gondoskodni: aj gyakorlóteret, sport­pályát (játszóteret); bj lőteret; c) gyakorló- és oktató­termet; d) raktárhelyiséget; e) leventeotthont. (2) Amennyiben a község vagy város nagyobb te­herbíró képessége megengedi vagy erre a célra meg­felelő berendezések egyébként is rendelkezésre állanak, az (1) bekezdésben felsorolt ingatlanokon felül kötelesek a községek és városok fürdő, uszoda, tábor és a fejlet­tebb leventeképzést szolgáló egyéb ingatlanok, illetőleg berendezések átengedéséről és ezek fenntartásáról gon­doskodni. (4) Gyakorlótérnek lehetőleg a község (város) bel­területén fekvő olyan telket kell a szükségnek megfelelő számban és kiterjedésben kizárólagos és állandó hasz­nálatra kijelölni, amelyen idővel megfelelő leventesport­­teret lehet létesíteni. A terület alkalmas volta felett vita esetén minden más eljárás kizárásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a belügyminiszter meghall­gatása után a honvédemi miniszter határoz. A gyakorló­teret és raktárhelyiséget a leventeintézmény céljára ki­zárólagos és állandó használatra kell átengedni. A kizá­rólagos és állandó használatot az (1) bekezdésben emlí­tett többi ingatlanok tekintetében is a lehetőséghez ké­pest biztosítani kell. A kizárólagos és állandó haszná­latra átengedett ingatlanoknak más célra való időleges használatát a járási (városi, Budapesten a kerületi) katonai parancsnok vagy az általa megbízott levente körzetparancsnok engedi meg. (5) A 66. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése végett a községet vagy várost ingatlan tulaj­donának átruházására kötelezni nem lehet. (7) Az (1) és (2) bekezdésekben felsorolt szük­ségletek fokozatos, kielégítésének mértékét és sorrendjét a községek és városok teherbíróképességének figyelembe­vételével a honvédelmi miniszter állapítja meg. A leventeoktatás miatt mulasztott munkaidőre, annak díjazására és bepótoltatására nézve a rendelet 10. §-a a következő fontosabb intézkedéseket tartalmazza: A munka- vagy szolgálatadónak a leventekötelezet­t­­ség teljesítésére kellő szabadidőt kell a leventeköteles ré­szére engednie s a leventekötelezettség teljesítése miatt a leventekötelest hátránnyal sújtania, a munkából vagy szolgálatból elbocsátania nem szabad; a leventeköteles azonban az összefüggő-gyakorlat vagy összefüggő-kikép­zés tartamára díjazásra nem tarthat igényt. A munka­adó vagy a szolgálatadó leventeköteles alkalmazottjának a leventekiképzésen való részvételt lehetővé tenni és erre a célra munkaidejéből elegendő szabadidőt engedni köte­les. A munka- vagy szolgálatadó azonban leventeköteles alkalmazottainak munkaidejét a fennálló jogszabályok korlátai között úgy oszthatja, be, hogy a levente a ren­des heti leventekiképzés miatt a munkaadó vagy szolgá­­latadó vállalatában megállapított munkaidőből ne mu­lasszon; ennek, valamint annak az előmozdítása vé­gett, hogy a leventeképzés a vállalat működésében, ille­tőleg a termelés folytonosságában fennakadást ne idéz­zen elő, a járási (városi, Budapesten a kerületi) katonai parancsnok megengedheti, hogy a vállalatok alkalma­zottai leventekötelezettségüket a vállalat üzemi rendjé­hez alkalmazkodó időben külön csapatban teljesítsék, ha valamely vállalatnak egymagában, vagy több vállalatnak együttvéve legalább 50 leventeköteles alkalmazottja van és ha a munkaadók vagy szolgálatadók a külön csapat­ban való kiképzéssel felmerülő személyzeti és egyéb költségeket — ideértve a kiképzéshez szükséges terület, helyiség és berendezés biztosítását is — egyetemleges felelősséggel magukra vállalják. Azt a munkaidőt kell a munkaadó vagy szolgálat­adó vállalatában megállapított munkaidőnek tekinteni, amelyet a vállalatban mind a leventeköteles alkalmazot­takra, mind a velük együtt hasonló munkakört betöltő és hasonló korú egyéb alkalmazottakra az ott irányadó munkafeltételek (szolgálati szerződés, üzemi munkarend stb.) megszabnak. A munkaidő beosztásával kapcsolatban említett kor­látozó jogszabályokon érteni kell különösen: a vállalat zárvatartásának ideje alatt való foglalkoztatás tilalmára vonatkozó, továbbá a gyermekek és fiatalkorúak éjjeli foglalkoztatását tiltó jogszabályokat. A munkaadó vagy szolgálatadó a leventeképzésben való részvétel miatt alkalmazottját éjjeli munkával (este 21 órától reggel 5 óráig) nem foglalkoztathatja, ha az alkalmazott egyéb­ként csak nappali munkát végez. Ha a munkaadó vagy szolgálatadó — akár az egyéb­ként fennálló jogszabályok korlátaira tekintettel, akár saját elhatározásából — a leventeköteles alkalmazottjá­nak munkaidejét nem osztja be úgy, hogy az alkalma­zott a rendes heti leventekiképzésben való részvétel miatt a megállapított munkaidőből ne mulasszon, az alkalmazottnak a leventeképzés miatt elmulasztott munkaidő tartamára is köteles a munkabért megfizetni, ehhez képest az alkalmazott havi, heti vagy napi béréből ezen a címen semmit sem vonhat le, órabér vagy telje­sítménybér (szakmány­, akkord bér stb.) esetében pedig az átlagos órakeresetét a mulasztott időre is köteles megfizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a huzamos vagy rendszeresen visszatérő szolgálati kapcsolat nélkül, csupán átmenetileg, egy hétnél nem hosszabb időre al­kalmazott leventére. ORION RÁDIÓ MAGYAR VILÁGMÁRKA 3

Next