Magyar Gyáripar, 1941 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-20 / 1. szám
Lazám, MAGYAR GYÁRIPRL LOK, valamint a honvéd parancsnokságok és hatóságok útján gyakorol felügyeletet. (9) A vállalat (üzem) szolgáltatási kötelezettsége tekintetében egyebekben a 67. (1), (2) és (4) bekezdéseiben, valamint az (5) és (7) bekezdéseinek első mondataiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azonban a 67. § (4) bekezdésének utolsó mondatában említett engedélyt csak a vállalat tulajdonosának hozzájárulása alapján lehet megadni. A 67 §. idézett rendelkezései a következők: (1) A községek és városok különösen a következő ingatlanokat kötelesek a szükséges számban és méretben rendelkezésre bocsátani s azok felszereléséről és fenntartásáról gondoskodni: aj gyakorlóteret, sportpályát (játszóteret); bj lőteret; c) gyakorló- és oktatótermet; d) raktárhelyiséget; e) leventeotthont. (2) Amennyiben a község vagy város nagyobb teherbíró képessége megengedi vagy erre a célra megfelelő berendezések egyébként is rendelkezésre állanak, az (1) bekezdésben felsorolt ingatlanokon felül kötelesek a községek és városok fürdő, uszoda, tábor és a fejlettebb leventeképzést szolgáló egyéb ingatlanok, illetőleg berendezések átengedéséről és ezek fenntartásáról gondoskodni. (4) Gyakorlótérnek lehetőleg a község (város) belterületén fekvő olyan telket kell a szükségnek megfelelő számban és kiterjedésben kizárólagos és állandó használatra kijelölni, amelyen idővel megfelelő leventesportteret lehet létesíteni. A terület alkalmas volta felett vita esetén minden más eljárás kizárásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a belügyminiszter meghallgatása után a honvédemi miniszter határoz. A gyakorlóteret és raktárhelyiséget a leventeintézmény céljára kizárólagos és állandó használatra kell átengedni. A kizárólagos és állandó használatot az (1) bekezdésben említett többi ingatlanok tekintetében is a lehetőséghez képest biztosítani kell. A kizárólagos és állandó használatra átengedett ingatlanoknak más célra való időleges használatát a járási (városi, Budapesten a kerületi) katonai parancsnok vagy az általa megbízott levente körzetparancsnok engedi meg. (5) A 66. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése végett a községet vagy várost ingatlan tulajdonának átruházására kötelezni nem lehet. (7) Az (1) és (2) bekezdésekben felsorolt szükségletek fokozatos, kielégítésének mértékét és sorrendjét a községek és városok teherbíróképességének figyelembevételével a honvédelmi miniszter állapítja meg. A leventeoktatás miatt mulasztott munkaidőre, annak díjazására és bepótoltatására nézve a rendelet 10. §-a a következő fontosabb intézkedéseket tartalmazza: A munka- vagy szolgálatadónak a leventekötelezettség teljesítésére kellő szabadidőt kell a leventeköteles részére engednie s a leventekötelezettség teljesítése miatt a leventekötelest hátránnyal sújtania, a munkából vagy szolgálatból elbocsátania nem szabad; a leventeköteles azonban az összefüggő-gyakorlat vagy összefüggő-kiképzés tartamára díjazásra nem tarthat igényt. A munkaadó vagy a szolgálatadó leventeköteles alkalmazottjának a leventekiképzésen való részvételt lehetővé tenni és erre a célra munkaidejéből elegendő szabadidőt engedni köteles. A munka- vagy szolgálatadó azonban leventeköteles alkalmazottainak munkaidejét a fennálló jogszabályok korlátai között úgy oszthatja, be, hogy a levente a rendes heti leventekiképzés miatt a munkaadó vagy szolgálatadó vállalatában megállapított munkaidőből ne mulasszon; ennek, valamint annak az előmozdítása végett, hogy a leventeképzés a vállalat működésében, illetőleg a termelés folytonosságában fennakadást ne idézzen elő, a járási (városi, Budapesten a kerületi) katonai parancsnok megengedheti, hogy a vállalatok alkalmazottai leventekötelezettségüket a vállalat üzemi rendjéhez alkalmazkodó időben külön csapatban teljesítsék, ha valamely vállalatnak egymagában, vagy több vállalatnak együttvéve legalább 50 leventeköteles alkalmazottja van és ha a munkaadók vagy szolgálatadók a külön csapatban való kiképzéssel felmerülő személyzeti és egyéb költségeket — ideértve a kiképzéshez szükséges terület, helyiség és berendezés biztosítását is — egyetemleges felelősséggel magukra vállalják. Azt a munkaidőt kell a munkaadó vagy szolgálatadó vállalatában megállapított munkaidőnek tekinteni, amelyet a vállalatban mind a leventeköteles alkalmazottakra, mind a velük együtt hasonló munkakört betöltő és hasonló korú egyéb alkalmazottakra az ott irányadó munkafeltételek (szolgálati szerződés, üzemi munkarend stb.) megszabnak. A munkaidő beosztásával kapcsolatban említett korlátozó jogszabályokon érteni kell különösen: a vállalat zárvatartásának ideje alatt való foglalkoztatás tilalmára vonatkozó, továbbá a gyermekek és fiatalkorúak éjjeli foglalkoztatását tiltó jogszabályokat. A munkaadó vagy szolgálatadó a leventeképzésben való részvétel miatt alkalmazottját éjjeli munkával (este 21 órától reggel 5 óráig) nem foglalkoztathatja, ha az alkalmazott egyébként csak nappali munkát végez. Ha a munkaadó vagy szolgálatadó — akár az egyébként fennálló jogszabályok korlátaira tekintettel, akár saját elhatározásából — a leventeköteles alkalmazottjának munkaidejét nem osztja be úgy, hogy az alkalmazott a rendes heti leventekiképzésben való részvétel miatt a megállapított munkaidőből ne mulasszon, az alkalmazottnak a leventeképzés miatt elmulasztott munkaidő tartamára is köteles a munkabért megfizetni, ehhez képest az alkalmazott havi, heti vagy napi béréből ezen a címen semmit sem vonhat le, órabér vagy teljesítménybér (szakmány, akkord bér stb.) esetében pedig az átlagos órakeresetét a mulasztott időre is köteles megfizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a huzamos vagy rendszeresen visszatérő szolgálati kapcsolat nélkül, csupán átmenetileg, egy hétnél nem hosszabb időre alkalmazott leventére. ORION RÁDIÓ MAGYAR VILÁGMÁRKA 3