Magyar Közgazdaság, 1935 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-28 / 10. szám

4 Winter Sándor vállalkosásainak igazi története A tőzsde és a film egybekapcsolása — Kiá a főhitelező? — Négyszázezer pengőpasszíva — Kétszázezer pengőre értékelik a City-mozit—Lewin Jiliása adott temzferpénzt a „Bál a Savoyban** című” filmszez (Az M3 tudósítójától.) A City Film R. T. fizetési nehézségeiről a magyar filmpiacon már hónapok óta tudnak. A cég fizetési zavarai most azért váltak különösen aktuálisakká, mert Winter Sándor, a filmvállalat többségi tulajdonosa és ügyvezerigazgatója Londonba utazott, hogy ott megpróbálja a „Bál a Savoyban“ című film angol verziójának értékesítését, ami lehetővé tegye, hogy a most már sürgető hitelezőkkel való tárgyalásait megkezdhesse és e megbeszélések pénzügyi bázisát is biztosíthassa. Nem tudni, Winter Sándor londoni és egyéb külföldi tárgyalásai a magyar film értékesítésére vonatkozóan milyen eredménnyel végződnek, annyi azonban kétségtelen, hogy most már rövidesen tisztázni kell a függő ügyeket a filmkonszern hitelezőivel. A konszern hitelezői hétfőn délután értekezletre jöttek össze és elhatározták, hogy a vállalat anyagi helyzetéről pontos státust készítenek és csak a státuszmunkálatok befejezése után döntenek további magatartásukról. Kraus Pál vezeti ezeket az előzetes tárgyalásokat és hír szerint a legnagyobb hitelezők bizonyos garanciák ellenében hajlandók is volnának az immobilizációba jutott fimvállatatnak egyévi moratóriumot is adni az ügyek rendezésére. Winter Sándor filmvállalatának fizetési nehézségei nemcsak a filmpiacon keltettek nagy feltűnést, hanem a budapesti értéktőzsdén is. Winter Sándor mielőtt filmvállalkozásába kezdett, gazdag ember volt. Vagyonát a tőzsdei konjunktúrán kereste, főleg annak felismerése révén, hogy a békeszerződések következtében a rendezetlen államadóssági és egyéb municijpa kötvények repatriálásában rendkívül nagy esélyek vannak. Az 1931-ben bekövetkezett bankzárlat természetesen nagy hendikepet jelentett azon cégek számára, amelyek külföldről importáltak kötvényeket, zálogleveleket és általában fix papírokat a magyar piacra. A kötvénypiacon dolgozó egy-két vezető cég, köztük Winter Sándor sem riadt azonban vissza az üzlet lebonyolítása elé tornyosuló akadályoktól, a fennálló vazuáris korlátozások mellett is tovább folyt a kötvényrepatriálás, amelynekegyik tevékeny előmozdítója éppen Winter Sándor volt. Winter új üzletág után néz A nehézségek azonbajti egyre nőttek, úgyhogyWinterSándor elérkezettnek látta az időt új üzletág bekapcsolására. Lehetőleg olyan kereskedelmi és üzleti vállalkozásba akart fogni, illetve olyan cikket produkálni, melynek nevén külföldön valutákat termelhet,hogy ezeket a valutákat azután a külföldi piacokon lévő magyar kötvények és záloglevelek felvásárlására fordítsa. Winter Sándornak a magyar filmszakmába való bevonulása tehát tulajdonképpen nem egy spekulánsnak idegen területre való elkalandozása volt, hanem minden részletében tervszerűen kidolgozott üzleti elgondolás. Amikor ezt a tervet Winter igen ügyesen kidolgozta, egy filmkeret megvásárlásához látott. Ilyen rövidesen adódott is. Megvásárolta a francia Osso Film R. T. keretét, amely előtte „Mágus írók és Színészek Filmgyártó R. ft.“, még előbb „Royal Ingatlanforgalmi R. T.“ cég alatt működött. Ugyanebben az időben alakult meg, a City Film R. T.-től függetlenül a City Filmszínház is, ugyanennek a konszernnek az érdekeltsége. Már a „Rákóczi-induló“ című film előállítása alatt érezhetővé vált, hogy a City Film R. T. anyagi erejét meghaladó vállalkozásba kezdett, mert , Winter Sándornak a legnagyobb erőfeszítésébe került a szükséges összegek előteremtése. Ebben az időben történt, hogy Winter ..Sándor, aki a „Rákóczi-induló“ filmjének gyártása alatt míg az értéktőzsdén dolgozott, terminusra adott el különféle kötvényeket és zálogleveleket, amelyekért borkasszát kapott A terminusokra való szállításokat azonban nem teljesítette, úgyhogy az érdekelteknek kellett a dolgokat rendezniük. Ez azonban egyáltalában nem jelentette azt, hogy a tőzsde bizalma Winter Sándorban megrendült volna, mert bíztak ügyességében, állandó szerencséjében és abban hogy egy-két filmvállalkozása majd olyan jövedelemhez juttatja, amelyből tőzsdei angazsmánjaiból eredő pénzkötelzettségeit rendbehozhatja. A tőzsdei anyanők mind pénzkötelezettségekké változtak át, amelyekért az egykor kötvényügyletekben szereplő hitelezőknek busás kamatok jártak a kikötések értelmében. A Magyar Kisgazdaság a filműszetről Éppen ezek miatt a hallatlan magas kamatok miatt lesz majd nehéz az esetleges egyességi tárgyalásokon a hitelezőket közös nevezőre hozni, mert egész természetes, hogy az áruhitelezők nemigen fogják akceptálni,hogy többek között a tőzsdei követelésekből pénztartozásokká átváltozott tételek után olyan horribilis kamatok járjanak, amelyek a tőkét jóval meghaladják és amely kamatok tulajdonképpen ezeket a hitelezőket az elmúlt idő alatt „a befektetett tőkékért“ bőven kártalanították. Winter Sándor egy ideig még folytatta a kötvényüzleteket a „Rákóczi-induló“ film külföldi értékesítésének, főleg a német üzletnek balsikere után is. Ebben az időben írta meg a Magyar Közgazdaság, hogy az illetékes tényezőknek a magyar filmüzletet meg kell tisztítaniuk bizonyos gyanús jelenségektől, amelyek egyrészt német hitelezők számára önálló zárolt pengők felhasználásából, másrészt pedig valutáris tranzakciókkal összefüggő kötvényrepatriálásokból adódtak. Winter Sándor körülbelül egy esztendő óta szüntette be a budapesti kötvénypiacon való működését, egy ideig még felnézett hébe-korba a tőzsdére, hat hónap óta azonban Winter Sándor többé nem jelent meg a parketten, bár páholya még mindig ott van az értéktőzsde tennének a jobb sarkában, ahol a telefont egykori üzletbarátai használják, jeléül annak, hogy a cég névleg még mindig fennáll. A hiitelesek már megírták, hogy az egyik főhitelező, a békés megoldás és egy hosszabb moratórium mellett van.Erről a főhitelezőről eddig csak azt tudtuk, hogy déligyümölcskereskedő. Megállapítottuk, hogy az illető Ravics Hermann gyümölcskereskedő, aki esztendőkön keresztül Winterné állott üzleti összeköttetésben s akinek üzleti ügyeit Winter szerencsés kézzel bonyolította le. A hitelezők az egész üggyel szemben még teljesen tájékozatlanok, mert nem tudják, hogy a City Film R. T. milyen obligót vállalt Winter Sándor bankárért és általában a Winter Sándor bankcég hitelezői milyen írásokkal rendelkeznek. Nagyon sok követelés fennállását vitássá lehet tenni, mert hisz a státus összeállítása még mindezideig nem történt meg. Vannak, hitelezők, akik már a magas kamat folytán tőkéjük legnagyobb részét vissza is kapták. A legnagyobb hitelező Ravics Hermann déligyümölcskereskedő 585 ezer pengő követelésével, míg a másik legnagyobb készpénzültelező dr. Székely Jenő, a King cukrászda főrészvényese, akinek 101.900 pengő készpénzkövetelése áll fenn.A főhitelezők között szerepel még az Agfa, a Kodak, a Ferania, Ilfort és még néhány cég mint áruhitelezők. A City státusát megállapított Synl^r, amelyszerint a vállalatnak 400.000 jsent,ő a passzívája, ezzel szemben a City-shír moziját 200 ezer pengőre becsülik. A tulajdonképpeni kibontakozást a jövő hét elejére várják, akkor derül ki, tulajdonképpen mi a City helyzete a Winter Sándor bankcég hitelezőivel szemben. A City R. T. könyveiben nem szerepelnek a hitelezők. Arról is beszélnek, hogy Winter Sándor pénzügyi nehézségeit,sem tőzsdei, sem film üzletei nem okozzák, hanem állítólag nagyobb külföldi kiűzetést vásárolt volna, amelyet előre kifizetett és partnere nem tett volna eleget fizetési kötelezettségének, Winter Sándor nem akarta az ügyet bűnügyi útra terelni s itt kezdődött az első pénzügyi nehézség. Arról is beszélnek, hogy bár a kibontakozás rendkívül nehéz, a hitelezők a legnagyobb jóindulattal kezelik Winter Sándort és ha a hatóságok nem avatkoznak be a dologba, sikerül az egyességet létrehozni. Lewin Miksa mint filmfinanszírozó Annyit megállapítottak már, hogy a „Bál a Savoyban“ című filmhez szükséges transzferpénzt Lewin Miksa, a Corvin Áruház alelnöke bocsátotta rendelkezésre. A végleges elszámolás még nem történt meg köztük s így nem lehetett még megállapítani, hogy Lewin hitelezője-e a City Film R. T.-nek. .. ... a Ross és Weiss r. t. ♦ gyapjt?alap és terragyár _ AiapfUatötl. 1868 ban. tó* it.Kcs: út teo TELEFONI A. 623—54 A Pestmegyei Abonyi Takarékpénztár 1934. évi eredménye az előző évhez képest némi javulást mutat. Az elmúlt év feolymján 75.000 pengő új kölcsönt folyósított az itézet, ami nagyban fokozta a közönség bizalmát. Ezt bizonyítja betétállományának 130.000 pengővel 417.000 pengőre való emelkedése. Tiszta nyeresége 3141 pengő, melyet teljes egészében egy újonnan létesítendő értékcsökkenési tartalék céljaira fordítanak. A Bajai Takarékpénztár, amely a Pesti Hazai Takarékpénztár Egyesülettel áll érdekközösségben, elmúlt tizletévét kedvező eredménnyel zárta, közgyűlését március 3-án tartja, amelyen az igazgatóság az intézet fejlődéséről számolhat be. Betétállománya az elmúlt évben is növekedett és könyvecskéken és folyószámlán kezelt betétei meghaladják az öt és félmillió pengőt. Az intézet nyeresége 872,50 pengő., A Dombóvári Takarékpénztár a jelek szerint szerencsésen megküzdött a helyi piac mostoha viszonyaival. 1934. évi zárszámadásaiból úgy látjuk, hogy a visszafejlődés megállt, sőt fejlődött is az intézet. Kölcsönállománya ugyan az előző szinten mozog, de kisebb tételekben 146.000 pengő új kölcsönt folyósítottak. Betétállománya 28.000 pengővel emelkedett, tiszta nyeresége a miillévi 0.049 pengővel szemben 8.025 pengő ami lehetővé teszi, hogy a millévi 1.50 pengő osztalék helyett az idén 1.75 pengő osztalékot fizessen. Az Egyesült Dunafjvári Takarékpénztár és Helbank elmúlt üzletévét 45.860.59 pengő nyereséggel zárta. Emelkedett az intézet betétállománya és ugyanannyival növelteváltótárcájának állományát, amely 5.086.861M4 értéket képvisel. A mérleg az intézet erőteljes fejlődését tükrözi vissza, takarékbetét és folyószámlán kétmillió pengőn felüli összeget kezel. Az intézet mobilitását jellemzi, hogy pénztárkészlete és bankkövetelései negyedmillió pengőn felüli összegre rúgnak, az intézet felszerelését egy pengő értékben szerepelteti. Budapest, 1935 február 28. A Dunaföldvári Népbank pénzintézetek sorába került Táta vármegye törvényhatóságának határozata folytán gipA.'vek különféle alapok a gyümölcsöző elhelyezésért kijelöltettek. Ez amód is inkább jogos volt, mivel az intézetnek a'árcius hó 17-én tartandó közgyűlése elé terjesztendő 1934. évi mérlege komoly, szakavatott vezetést és elsősorban bontást tükrözi vissza. Az 1,153.000 pengő táját tőkével rendelkező intézet váltótárcája 6,147.000 pengő, betétállománya 1,031.000 pengő, mob.ítását igazolja 164.000 pengő készpénzállománya, tiszta nyeresége 45.959 pengő, melyből osztalékra 20.000 pengőt forsdítanak. M i ill mi muimii...ni.......................................... i A Kecskeméti Kereskedelmi Ipar Hitelintézet és Népbank igen kedvező üzlejelentést terjesztett a február 24-én megtartott közgyűlés elé. Az intézet kitűnő eredménnyel zárta elmúlt üzletévét, amely különösen abban jut kifejezésre, hogy negyedmillión felüli új hitelt bocsátott rendelkezésre, mobilitása erősödött, takarékbetétei félmilliót meghaladóan emelkedtek. Az intézet 53.216,18 pengő nyereséget ért , el, részvényenként öt pengő osztalékot fizet, mely a nolt évit jóval meghaladja. A mérleg adataiból kiemeljük, hogy a takarékbetétek összege 2,186.688 pengőre rúgnak, váltótárcája 6,226.326 pengő értéket képvisel. Az intézet a nyereségéből teleptékeny összeget fordít tartalékolásra Az ügyvezetőség Gaál József vezérigazgatóval az élén erőteljes és eredményes munkát végzett, mely a zárszámadások minden adatában előnyösen nyilvánul meg. A Keszthelyi Takarékpénztár február 26-án tartotta 65-ik évi rendes közgyűlését. A mérlegjelentés a takarékpénztár fejlődéséről számol be. Az elmúlt évben a betétállomány az előző évihez képest 14 százalékkal növekedett és 1,233.763.95 volt. Az eredményszámla 19.135.66 pengő tiszta nyereséggel zárult, amelyből a részvényeseknek 5 százalék osztalék fejében részvényenként 1.50 pengő fizetését határozta el a közgyűlés. A Nagykőrösi Közgazdasági Bank március 10-én tartja évi rendes közgyűlését. 1934. évi mérlege szerint az 520.000 pengő saját tőkével rendelkező intézet betétállománya 544.000 pengő, váltótárcája 2.688.000 pengő, készpénzállománya 28.000, tiszta nyeresége 18.849 pengő. Az Orosházi Takarékpénztár igen jó eredménnyel zárta elmúlt üzletévét. Nyeresége 36.912,77 pengő. Az igazgatóság a március 3-án tartandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a 30 pengő névértékű részvények után az elmúlt évhez hasonlóan, egy pengő osztalék kerüljön kifizetésre. A mérleg szerint az intézet erőteljesen fejlődött, emelkedtek a betétei, ezen a címen 1 millió 3392380,37 pengőt kezelt, váltótárcája meghaladja a négymillió pengőt. Mobilitását fokozta és az intézet igen nagy bizalomnak örvend. Kikutatott saját tőkéje meghaladja a 830 ezer pengőt. A nyereségből az osztalék kifizetésének a levonása után fennmaradó összeget belső tartalékainak fokozására használja. Osztalékot fizet a Borsodi Szén (Az tudósítójától.) Az ipar erőteljesebb foglalkoztatása részben visszatükröződik a szénvállalatok helyzetében is. A Borsodi Szénbányák R.T, amely már két esztendő óta nem fizetett osztalékot, az idén a jobb üzletévre való tekintettel, a tőzsdei megítélés szerint dividenciát juttat részvényeseinek. Az igazgatóság , 0,30 pengő osztalék fizetését fogja javasolni a közgyűlésnek.