Magyar Posta, 1937 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1937-04-01 / 4. szám
Dr. Krajcsik Géza: A postatörvény. 151 A két ellentétes álláspont kiegyenlítését lehetővé tette, hogy több körülmény tárgyilag mégis megokolttá teszi a postajog főbb elveinek törvénybe foglalását. Ilyen körülmények a postadíjak közadók módjára való behajtásának kimondása, rendkívüli körülmények között a postai forgalomnak átmenetileg egészben vagy részbeni való szüneteltetése vagy korlátozása, a hírlapoknak a posta kizárólagos szállítási joga alól való teljes mentesítése, valamint a posta jövedéki kihágást megállapító tényállások csökkentése, amelyeknek törvényben való szabályozása szükséges, illetőleg kívánatos. Különösen indokolja a törvényes rendezés szükségességét az a körülmény is, hogy míg a postajog szabályait külföldi vonatkozásban a nemzetközi egyezmények törvénybe cikkelyezése folytán törvények foglalják magukban, addig a belföldön a postajog területén rendeleti intézkedések történnek. E két ellentétes álláspont kiegyenlítődése adta meg a lehetőségét a postatörvény megszületésének. Ezen az elvi alapokon nyugvó ellentétes állásponton kívül esetenként több más olyan akadály is merült fel, ami a törvény megalkotásának útját állta. Egy-egy ilyen akadály felbukkanása után természetesen az egész ügy holtpontra jutott s hosszabb-rövidebb ideig tartó szüntet következett. Ezek a szünetelési időtartamok azután rendszerint azzal jártak, hogy a törvény tartalma tekintetében újabb és újabb meggondolások jutottak érvényre. A törvény legrégibb tervezetei a legmesszebbmenő részletességgel rendelkeztek a postáról, nevezetesen az államnak fenntartott kizárólagos szállítási jogról, az ez alóli kivételekről, a posta hatósági jellegéről, a posta igénybevételének módozatairól, postadíjaknak közadók módjára való behajtásáról, a posta szavatosságáról, részletesen kiemelve azokat az eseteiket, amelyekben a postát felelősség nem terheli, a személyszállításból származható kártérítési felelősségről, ide értve a poggyászért való felelősséget is, jövedéki kihágásokról stb. Már ebből a felsorolásból is láthatjuk, hogy a törvényjavaslattervezet akkori szerkesztői arra igyekeztek, hogy a törvény mindenre kiterjedő rendelkezéseket tartalmazzon, ami mellett azután az üzletszabályzat jelentősége teljesen háttérbe szorult volna. A törvényjavaslat-tervezet még ezen is túlmenően a büntető törvénykönyvnek a postatitok megsértésére vonatkozó rendelkezéseit is felvette, rendelkezett továbbá egyes kihágási bűncselekmények tekintetében is. A legmesszebbmenő gondosság jellemzéséül megemlíthető, hogy a tervezet szerint kihágást követ el az a postai alkalmazott, aki a részére kiadott kincstári szolgálati ruhát, amely a magántulajdonába ment át, a megkülönböztető jelzések eltávolítása nélkül hozza forgalomba; kihágást követ el az is, aki a levélgyűjtőszekrények meg nem engedett elhelyezésére vonatkozóan megállapított tiltó rendelkezéseket megszegi. A tervezetnek idevonatkozó rendelkezése szerint ugyanis közterületre szolgáló levélgyűjtő szekrényt a postán kívül más fel nem helyezhet. Ez alól kivétel a saját lakásául vagy üzlethelyiségéül szolgáló ingatlanon alkalmazott levélgyűjtő szekrényre nézve csak annyiban lehet, amiennyiben az ilyen szekrény postai levélgyűjtő szekrénnyel vagy ilyen szekrénynyílással össze nem té