Magyar Sütők Lapja, 1924 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-01 / 1. szám

MAGYAR SÜTŐK LAP)A Sütőiparosaink eddig nem nagy súlyt helyeztek üzleti könyveinek vezetésére. Legtöbb sütő, különösen a kisebbek, csak az idén kezdet rendes könyveket vezetni az 1923 iki kereseti adótörvény kényszerítő hatása alatt, ha vezet, s ezt a kötelező könyvvezetést igen sokan újabb hiábavaló munkának és felesleges megterhelésnek tartják. Igaz ugyan, hogy ez a törvény azért tette kötelezővé a könyvvezetést, hogy egyes esetekben az adóhatóság saját közegeivel ellenőriz­hesse az üzletmenetet és a jövedelmezőséget, azonban ez a kötelező könyvvezetés egyúttal igen jó védekező fegyver új, indokolatlanul nagy adókkal szemben, valamint felhasználható a már kivetett adók leszállí­tására is. Pontosan vezetett könyvek, az ezekben kimuta­tott rezsiköltségek, kettős könyvitelnél a mérleg, illetve a veszteség-nyereség számla bizonyító erővel bírnak és olyan érvek a kereskedő és iparos kezében, ame­lyeket az adóhatóságoknak a törvény értelmében el kell fogadniok s amelyek minden egyéb érvnél többet érnek. A múltban nem volt nagy jelentősége a könyve­lésnek a sütőiparban. A vesztett háborút követő gazda­sági összeomlás, az egymást fölváltó legkülönbözőbb adók, az adóhatóságok egyoldalú álláspontja azonban oly terhet rótt az iparosok vállára, hogy megfelelő éremről kell gondoskodniok. Az érdekképviseletek tanácskozása, mely rendszerint minden adóemelést megszokott előzni, mint már annyiszor láttuk, minden eredmény nélkül való s így egyedüli védőeszköz csak a pontos könyvvezetés marad. Egy védőpajzs van, jól vezetett üzleti könyvvel igazolni, hogy kevesebb volt a jövedelem. A nyolcórás munkanap kérdését korántsem tudta nyugvópontra juttatni a washingtoni első nemzetközi munkaügyi kon­ferencia állásfoglalása. Az amerikai vas- és acéliparban mai napig 12 órás munkaidő van. Az acéltröszt legutóbb bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására, mely terjedelmes jelentésben számol be eljárásá­nak eredményeiről. A jelentés megállapítja, hogy kartárs­ a 12 órás munkanap ellen felsorolt érveket nem találta igazoltaknak. Sem az egészségre ártalmas jelenségek, sem a családi életet nehezítő körül­mények nem voltak megállapíthatók. A 8 órás munkanapra való áttérés megközelítőleg 15°/v-al drágítaná a termelést és a munkáslétszámnak közel 60.000-el való növelését tenné szükségessé, ami keresztülvihetetlen, mert a mai viszonyok mellett is munkáshiány mutatkozik. Kevéssel halála előtt maga Harding elnök is lépéseket tett az acéltröszt huszonhét igazgatójá­nál a 8 órás munkanap bevezetése érdekében. Tizenöten elvben hajlandóknak is nyilatkoztak a 8 órás munkanap elfogadására, de aggályukat fejezték ki, hogy különösen a mezőgazdaság el­fogja-e bírni a bekövetkezendő drágulást. Olaszország most készül törvénybe iktatni az eddig csak királyi dekrétummal biztosított 8 órás munkanapot. A törvény indokolása szerint a gazda­sági viszonyok veszélyeztetik a háború után el­fogadott szociális elvet, ezért szükséges annak törvénybe iktatása. Nehogy azonban az elv merev érvényesítése gazdasági bajokat okozzon, a tör­vény is számos kivételt engedélyez. Hollandiában már törvény biztosítja a 8 órás munkanapot, mely azonban szintén engedélyez kivételeket. Ennek alapján legutóbb egy nagy hajóépítő vállalat üzemében, az ipari főfelügyelő a 10 órás munkanapot engedélyezte. Határozatát avval indokolja, hogy a magas munkabérek mel­lett a nemzetközi verseny veszélyezteti a hajó­építő ipart és ebből kifolyólag munkanélküliség veszélye fenyeget, melyet minden eszközzel el kell hárítani. A szociáldemokrata munkásszerve­zet természetesen tiltakozott a rendelkezés ellen és rámutatott annak súlyos következményeire. A versenyképesség fokozását is kétségbe vonták, mondván, hogy a rendelkezés a külföldön is hasonlót fog eredményezni és akkor annak vár­ható hatása már elenyészik. Ebben a kérdésben interpelláció is hangzott el a képviselőházban, melyre válaszolva a munka­ügyi, kereskedelmi és ipari miniszter részletesen ismertette a nemzetközi versenynek az egyes ipar­ágak termelési viszonyaira való kihatását és be­jelentette, hogy a kényszerítő körülmények hatása alatt az üveggyárakban, majolikagyár­kban, öntö­dékben, dróthúzó üzemekben, folyami hajógyárak-Még nem tagja a Magyar Sütők Országos Szövetségének ? V A SÜTŐ- ÉS CUKRÁSZIPAROSOK R.-T. új helyisége VIII., Rákóczi-út 65 szám (Kenyérmező-utca sarok) Telefon József 49—78. ÁRUOSZTÁLY. Kaphatók az összes sütő és cukrászipari cikkek úgymint: sütőlapátok, szakajtók, kosáráruk, kefeáruk, tésztaesztőgépek, kenyér­számok, pult- és tizedes mérlegek gyári legalkata. DIAMALT Vidékre posta és vasúti küldemény. MA­LÁTALISZT Budapesten minden megrendelést házhoz szállítunk. 3

Next