Magyar Sütők Lapja, 1928 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1928-01-01 / 1. szám

4 MAGYAR SÜTÖK LAPJA Oh I £i boldog bécsi sütök. A bécsi sütőknél nemcsak az a nagy te­kintély irigylésreméltő — amit a derék veze­tőség vívott ki, — hanem az az intelligencia, fegyelem és összetartás is, amely a bécsi sütő­társadalomba évszázadok óta beleplántálódott. Ha valaki véleményt akar magának al­kotni egy szakmáról, akkor elsősorban annak szaklapját nézi meg. A szaklap mindig hű tükre a szakma intelligenciájának, fejlődöttsé- gének és jellemének. Nézzük meg a bécsi sütő­ipartestület hivatalos lapját és mindjárt fel­tűnik a nagy különbség a bécsi és a budapesti sütőipar között. A bécsi szaklap-szerkesztő inkább levá­gatná magának a kezét, mielőtt olyan cikk megjelenését engedélyezné, mint amilyen pél­dául az „Unió“-ban megjelenhetik. A bécsi sütőipartestiilet vezetősége nyomban lemon­dana, ha valaki szellemi szemetét hivatalos lapjukban merné lerakni. Minden kritikának bátran néznek a sze­mébe és magas intelligenciájuknál fogva nem személyes támadással felelnek a kritikusnak, hanem a kellő tárgyilagos felvilágosítással és mindig gyors orvoslással igyekeznek a legéle­sebb kritikát is leszerelni. Mi sem természetesebb, hogy egy ilyen vezetőség befelé a legnagyobb boldogságot és megelégedést tudja árasztani, kifelé pedig a legnagyobb tekintélyt tudja a szakmának megszerezni, ami a 700 éves jubileum alkal­mával fényes beigazolást nyert. Hiába keresne valaki Becsben eladó pék­séget, ilyent nem tudna találni, mert a boldog bécsi sütő semmi áron sem válik meg sütödé­jétől, amely legtöbbször öt-hat generáción ke­resztül száll apáról-fiúra. Nálunk a helyzet az, hogy mindenki szabadulni akar péksé­gétől. így jobban érthető, hogy miért voltak a bécsi siitőif jak 40 év előtt az elsők, akik mes­terünk egyesületet alkottak, melyből nemcsak az ipartestület vezetői, hanem országgyűlési képviselők, városatyák, kereskedelmi és ka­marai tanácsosok is kikerülnek. A bécsi sütőmesterifjak egyesületének ma 289 tagja van, elnökük pedig Hans Kaes, aki fiatal kora dacára már népjóléti tanácsos és egyúttal elnöke az Osztrák Iparosifjak Szövetségének, akinek jól sikerült arcképét lapunk 5. oldalán bemutatjuk. Míg nálunk egyes testületi tényezők és „lapjukénak évek során át kifejtett aknamun­kája nem eredményezhetett mást, mint ipa­runk tekintélyének a lerombolását, széthúzást, gyűlöletet és háborúskodást a szakmabeliek között, addig a bécsi vezetőség a szakmabeli békét mindig igyekezett istápolnj és azt meg­erősíteni. Ez az okos cselekvés természetesen nem­csak a legnagyobb tiszteletet és bizalmat fej­leszti ki a vezetőség iránt, úgyhogy a vezető­ség által kiadott utasításokat mindenki elfo­gadja és be is tartja. így aztán magától érte­tődő, hogy a bécsi sütők nem is mernek egy­mással piszkos módon konkurrálni, de a tes­tület által megállapított árakat is kész öröm­mel tartják be. Mindenki belátja, hogy csak így tud egy iparág boldogulni. Ezen a téren is fényes példával szolgál­hatnak a bécsi sütők a magyar kartársaknak. Magyarországon sok helyen olyan ke­nyérárak vannak, amelyek a liszt áránál 10 százalékkal olcsóbhak. Ausztriában sütemény 7 garason alul nem kapható, pedig a vizes­zsemlyét nem is ismerik és legnagyobb süte­mény a császárzsemlye, amely 3—3 és fél de­kát nyom. Nálunk sok helyen 2 és fél fillérért is kapni süteményt. Ha nézzük a bécsi sütőipartestület hiva­talos lapját, az „österreichische Bäckerzei- tung“-ot, már az első oldalon feltűnik a kö­vetkező hivatalos közlemény: Bäcker-Innung, Wien. Eladási árak: November 17—30-áig a tőzsdei átla- - gos lisztárak: jj Rozsliszt 5757 K Búzakenyérl iszt 5350 K tehát 75 százalék rozs és 25 százalék bú­za lisztkeverék átlag ára: 100 dkg'. 5655 K 90 drk 5090 K A kenyérelőállítási költsége a liszt­árakhoz számítandó a sütödék nagysága szerint (minél nagyobb a sütöde, annál nagyobb az előállítási költség): 3097, 3147, 3247, 3347 K. Az elnökség. A bécsi kispék tehát így számít: 1 vekni kenyér súlya 1.20 kg. ehhez kell liszt 0.90 kg. ára 5090.;— K

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék