Magyar Sütők Lapja, 1930 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1930-01-01 / 1. szám
6 * MAGYAR, SÜTŐK LAPJA Az utolsó esztendőben, dr. Ernst Lajos volt járásbíró csatlakozott jogtanácsosaink kitűnő gárdájához, aki ugyancsak értékes tanácsokat nyújt állandóan a Magyar Sütők Lapja olvasóinak és nagy tudásával hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Sütők Lapja nélkülözhetetlen legyen a sütőiparosok körében. Világos tehát, hogy minden egyes szaktársunk, aki jogi tanácsra szorul, akár személyesen, akár levél útján igénybe vehetilapunk bármely jogtanácsosát. A vidéki kissütök kenyérkalkulációja A Magyar Sütők Lapja múltkori számában „Varázstükör“ című cikkében pontos számítást közöltünk, hogy mennyit fizet rá a vidéki kisisírtő a vizeszsemlyére a mai árak mellett. (Ismét leszögezzük, hogy kalkulációnk csak elsőrangú lisztekre vonatkozik, amellyel a sütő mindig jobban jön ki, mint a vidéki kismalmok lisztjeivel.) Alapul vettük egy vidéki kartársunk sütödéjét, aki naponta 750 darab vizeszsemlyét, 30 kg. félbarna kenyeret és 60 kg. steer-kenyeret süt. Már a vizeszsemlye -kalkulációja is olyan szomorú képiét mutat a vidéki sütők vergődéséről, hogy a leszögezettszámok csak arra mutathatnak, hogy már nem sokáig bírják a kissütők ezt az esztelen versenyt és rövidesen egymás után tönkre mennek. Amit a vizeszsemlyéről írtunk, sajnos, ugyanazt írhatjuk a például vett vidéki kisüzem kenyérsütéséről is. Mennyire ámítják magukat azok a vidéki sütők, akik azt mondják, hogy meg vannak elégedve, ha a kenyérért olyan árat kapnak, mint amennyit a lisztért fizetnek. Az alanti számításokból kitűnik, hogy az illető kortárs, akinek üzente akalkuláció alapjául szolgált és aki azt írta, hogy 34 fillérért veszi a 4-es lisztetés 34 fillérért adja nagyban a kenyeret, csúfosan ráfizet üzemére. Ha 462 fillérért adná a félbarna kenyérét kilogramonként, még akkorsem keresne, hanem ingyen adná a maga és családja munkáját, nem számítva a megmaradt és visszacserélt kenyér elértéktelenedést. Ezenkívül önként lemond arról a 20 százalékos polgári haszonról, amely a kisiparosságot törvény szerint is joggal megilleti. Aki ezekben az adatokban kételkedik, az ellenőrizze a következő számításokat. Kovács Péter kartársunk a 4-es lisztet, bemondása szerint 34 fillérért vásárolja és a viszonteladónak 34 fillérért adja a kenyeret. 1. 1 kg. 4-es lisztből kapunk 1.64 kg. kenyértésztát, azaz 1.40 kg. kisütött kenyeret. 1 kg. 4-es liszt 34 fillér 2 dg. élesztő kg. 1.80 P. 4.5 fillér lVa dkg. só kg. 35 fillér 0.5 fillér 5 % porolóliszt 35 dkg 34 2 fillér 60 dkg. víz 1.64 kg. kenyértiszta nyersanyaga 44 fillér 30% üzemköltség 1 kg. liszt felsütése után 26 fillér kisütve kapunk 1.40 kg. kenyeret, melynek önköltsége 67 fillér ezért kap Kovács Péter 34 filléres ár mellett 47.6 fillért Ráfizet tehát minden kg. felsütött liszt után 19.4 fillért. II. Mennyit fizetnek rá a vidéki kartársak, akik 462 filléren alul adják a félbarna kenyér kilóját. 44 filléres ár mellett ráfizet 5.4 fillért 42 filléres ár mellett ráfizet 8.2 fillért 40 filléres ár mellett ráfizet 11 fillért 38 filléres ár mellett ráfizet 13.8 fillért 36 filléres ár mellett ráfizet 16.6 fillért 34 filléres ár mellett ráfizet 19.4 fillért 32 filléres ár mellett ráfizet 22.2 fillért 30 filléres ár mellett ráfizet 25 fillért minden kiló felsütött liszt után. így néznek ki ma a kissütők, akik belehajszolták egymást a mai lehetetlen konkurenciába, amely ilyen kenyérárakat eredményezett. Ezek után igazán nem lehet csodálkozni azon, hogy a magyar kissütőiparosság 90 százaléka fizetési nehézségekkel küzd, elvérzik és végül tönkremegy. Sz. Gy. : Csak olyan cégnél vásároljunk, amely lapunkban hirdet