Magyar Sütők Lapja, 1935 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1935-07-01 / 13. szám
4 1 A jövő kenyere Minden kutállam egyik legfontosabb problémája a lakosság helyes élelmezése, mely kérdésben legelső szerepet játszik: a kenyér. Köztudomású, hogy a kenyérkérdéssel a tudósok és a kutatók már évtizedek óta foglalkoznak és ezek a kutatások ma már a tudománynak egy külön ágazatát képezik. Végtelen hosszú azoknak a kutatóknak és tudósoknak a névsora, akik kísérleteik alapján úgy vélik, hogy mindegyikük feltalálta a „tökéletes“ kenyér előállítási módszerét... A Magyar Sütők Lapja 33 éves fennállása óta figyelemmel kíséri ezen kutatásokat és lapunk főszerkesztője 50 évi sütőipari tevékenysége alatt szorgalmasan összegyűjtötte mindazokat a könyveket, füzeteket és szabadalmi leírásokat, amelyek új fajta kenyerekről az utolsó 50 év alatt nyilvánosság elé kerültek. Az 1126-ban megjelent „Amit minden sütőtanoncnak tudnia kell“ című sütőipari szaktankönyvben, továbbá az 1928-ban megjelent „A sütőmester kincsesládája“ című, hazánk legkitűnőbb szaktudósai által elismert művében lapunk főszerkesztője bővebben foglalkozik az újfajta kenyerekkel. De ritkaságszámba megy az a nap, amely ne hozna egy „újabb“ újítást a kenyérkészítés terén. Tény azonban az, hogy a világ összes tudósainak és kenyérkutatóinak véleménye megegyezik abban, hogy olyan kenyeret kell előállítani, amely a gabonaneműek minden tápanyagát tartalmazza és így teljes értékűnek nevezhető, ezenkívül könnyen emészthető és jó hatásúnak kell lenni azokra is, akiknek gyomra és belei érzékenyek. De minden egyes kutató kivétel nélkül megegyezik abban is, hogy a fehérlisztek kisebb tápértékűek és egyes kutatók szerint még a rákképződést is előmozdítják. Tehát minden egyes kutató megállapítja végeredményben, hogy csak a barnalisztek képezhetik a jó, egészséges és teljesértékű kenyerek főalkatrészét. Miután a búza- és rozsmagvak héjja — mint ezt a mellékelt ábrán bemutatjuk — csupa farostból (cellulózé) áll, annál meglepőbb az a híradás, mely szerint egy francia gyár „új“ kenyérgyártási módot talált fel, amelyet az egész világon szabadalmazott. Az új eljárás lényege az, hogy a magot héjjával együtt összezúzzák, majd egy csupán általuk ismert vegyülettel preparálják. A gyár az őrlést igyekszik kiküszöbölni és a lisztet préselés útján állítja elő. Hogy mi ebben az újítás, azt nem tudjuk, mert van már néhány ilyen kenyérgyártási szabadalom, amely nem őrli a kenyérmagot lisztté, hanem gránit hengerek között, benedvesítve péppé zúzzák, amelyből aztán kenyeret formálnak. Talán az említett vegyészeti folyadékot gondolják újdonságnak, amellyel a magot preparálják? Ez viszont ellenkezik a természettel. 1. 2. 3. A külső farost, amely megvédi a búzaszem tartalmát a tisztátlan anyagok behatásától (cellulózé) . A vízhatlan mag búrok. 5. Aleuron kamrácskák rétege. 6. 7. 8. A tulajdonképpeni liszttestecskék. A buzaszem felépítése a következő : 9. A csira. 10. A buzamag szálkái. XXXIII. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1935. JULIUS 1. 13. SZÁM SMagyar Sütők Lapja UNGARISCHE BÄCKER-ZEITUNG A magyar sütők egyetlen, független közgazdasági és iparpolitikai szaklapja. A Magyar Sütők Országos Szövetségének hivatalos lapja. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Baross-tér 15. Telefon: József 349—78. Főszerkesztő : STEINER GYULA a Magyar Sütők Országos Szövetségének elnöke Felelős szerkesztő : STEINER LÁSZLÓ ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egész évre — — — — 14'— ar. P Félévre .......................... 7'— ar. P Negyedévre .................... 3'50 ar. P Romániába egy évre — 600 lei SHS ................................ 300 dinár