Magyar Szesztermelő, 1926 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1926-01-01 / 1. szám

A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete tulajdona Felelős szerkesztő és kiadó: Krolopp Hugó Műszaki társszerkesztő: Hérics-Tóth Jenő dr. Műszaki rovatvezető: Szilágyi Ernő XXIX. évfolyam Budapest, 1926. évi január hó 1. szám MAGYAR SZESZTERMELŐ A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI SZESZTERMELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Nem tagoknak előfizetési díj: Negyed­évre 2­50 Pengő = 31.250 K Tagoknak negyegyévi lappótdíja: 2 Pengő = 25.000 korona Megjelenik havonta egyszer Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Köztelek, IX. kerület, Köztelek­ utca 8. szám Hirdetési áraink : Fél oldal 500.000 korona, V2 oldal 250.000 korona, 1/s oldal 125.000 korona, V16 oldal 60.000 korona. Mellékletek díja külön számítás alá esik. Hirdetések minden esetben csak a hirdetési díjak előzetes beküldése után közöltetnek. Felhívás az egyesületi tagsági díj és lappótdíj befizetésére. A mai számunkhoz postatakarékpénztári befizetési lapot mellékelünk s kérjük azokat a t. Tagjainkat, akik a december hó 7-én megtartott közgyűlés alkalmával az 1925. és 26. évi tagsági díjat be nem fizették, hogy az 1925. és 26. évi tagsági díj fejében 10.000 koronát, lappótdíj fejében 106.000 koronát, összesen 116.000 koronát befizetni szíveskedjenek, hogy a lap rendszeres küldésében fennakadás be ne álljon. Azoknak a t. Tagjainknak, akik a közgyűlés alkal­mával a fenti összeget már befizették, a nyugtát, illetve tagsági jegyet egyidejűleg megküldöttük. Igazgató: A szeszipar helyzete és jövője. Hazánk területének rettenetes megcsonkítása után a szeszipar kétségbeejtő helyzetben volt. Nagy mennyiségű zárolt szeszkészletek nyomták a belföldi piacot, amelynek felvevőképessége hónapokon át a szó teljes értelmében stagnált, úgyhogy 1921-ben minden jel arra mutatott, ha nem sikerül rendet teremteni, az 1921/22. termelési évben egy-egy mezőgazdasági szeszgyár legfeljebb 3 hétig lehet üzemben. Azt pedig, hogy egyébként tartó­san miként alakulhat ki a helyzet, nem tudtuk, mert semmiféle statisztikai adat sem állott rendelkezésre, amelyből a megcsonkított ország fogyasztóképességét meg lehetett volna állapítani. Csak annyit tudtunk, hogy aránytalanul nagy szőlőtermő területek maradtak meg, s éppen azokat a területeket vesztettük el, ahol a leg­több szeszt fogyasztották. Ezekben a válságos időkben hosszas előkészület után végre is megalakíttatott az Országos Szeszértékesítő Részvénytársaság és ezzel kezdetét vette a romokon való felépítés súlyos és nagy munkája. A zárolt szesz­készletek mintegy 75.000 hl.-t kitevő nagy tömege tüneményes gyorsasággal helyeztetett­ el a külföldön, és megindult a jól megalapozott és rendszeresen vezetett szeszértékesítés, aminek nyomán a termelt nyersszesz után hl.-kint, 1921/22-ben..................... 42­66 aranykorona 1922/23-ban..................... 3663 1923/24-ben......................59­30 1924/25-ben.......................79,50 átlagárat kaptak a szesztermelők. Igaz, hogy a termelési költségek lényegesen maga­sabbak voltak, mint a háború előtti időkben, sőt a közelmúlthoz képest még tavaly is fokozódtak és ez a körülmény az átlagárak megítélésénél figyelembe veendő, mindazonáltal az elért eredmények kétségkívül a haladás örvendetes jelei és azért a működésért, melyet a szesz­ipar megmentése és helyzetének megszilárdítása érde­kében kifejtett, a legnagyobb elismerés illeti meg az Országos Szeszértékesítő R.­T. vezetőségét, az ügyeket nagy körültekintéssel intéző végrehajtó­ bizottságot, kü­lönösen pedig Darányi István vezérigazgatót. Az alkotó munka első része sikerrel be van fejezve, de még nagyon sok munka vár reánk, míg a szeszipar jövőbeni sorsa felől teljesen nyugodtak lehetünk. Ugyanis a helyzetet még mindig ingadozóvá teszi az a körülmény, hogy még legutóbb is, 1924/25-ben a termelt szeszből, mint ipari szesz..................................10-5% mint denaturált szesz ..................... 9-25% mint ecetgyártásra szolgáló szesz... 10-50% mint fogyasztási szesz .......................28-25% összesen tehát csak 58-2 °/p volt a belföldön értékesíthető, 42%-ot pedig a külföldön kellett elhelyezni, ahol a kínálat messze felülmúlja a keresletet, s ezért már a múlt évben is hl.-fokonként csak 4447 korona volt elérhető. Az a késhegyig menő harc, amelyet a szesztermelő államok a külföldi piac meghódításáért folytatnak, engem azokra az időkre emlékeztet, amikor az európai cukor­termelő államok 1888—1902-ig folyton fokozódó kiviteli prémiumokat fizettek azért, hogy a felesleges cukor a világpiacokon elhelyezhető legyen és a nádcukorral RIAOYAR VEGYIPARI GÉPGYÁR R.-T. Ezelőtt: REICHEL és HEISZLER, Budapest, X., X oszlopi­ utca 1. Telefon: József 90—07, 90—08- s­zesz- és élesztőgyárak, szeszfinomítók, pálinkafőzdék, keményítő-, szirup- és dextringyárak, kon- Sürgony cím: OEST n­.1.átok , terv- és takarmánygyárak, vegyészeti gyárak teljes berendezése. • • Mindennemű lepároló­­alapíttatott , 1807. évben. A készülékek, extrahálók, besürítők, vancumok, szárítók, autóklavok, tartányok, saválló öntvények. Költség-, is mérnöklátogatás díjtalan. A szivattyúk, compressorok, gőzkazánok és gőzgépek szállítása. -—-—~

Next