Magyar Szesztermelő, 1927 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1927-01-01 / 1. szám

XXX. évfolyam Budapest, 1927. évi január hó 1. szám MAGYAR SZESZTERMELŐ A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI SZESZTERMELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetési árak: A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Megjelenik havonta egyszer Tagoknak: Előfizetőknek: Országos Egyesülete tulajdona Felelős szerkesztő és kiadó: Krolopp Hugó Műszaki társszerkesztő: Hérics-Tóth Jenő dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egész évre____8 P Egész évre 10 P — 1 Budapest, Köztelek, IX. kerület, Negyedévre— ... 2 „ Negyedévre 2 „ 50 „ Műszaki rovatvezető : Szilágyi Ernő Köztelek­ utca 8. szám Hirdetési áraink: Fél oldal 48 pengő, 10 old. 24 pengő, 1/s old. 12 pengő, 116 old. 6 pengő. Állást keresőknek 50% kedvezmény. Mellékletek díja külön számítás alá esik. Hirdetéseket minden esetben csak a hirdetési díjak előzetes beküldése után közlünk. Felhívás lappótdíj és előfizetési díj befizetésére. A mai számunkhoz postatakarékpénztári befizetési lapot mellékelünk s kérjük t­­agjainkat és előfizetőin­ket, hogy a fejlécen feltüntetett lappótdíjat, illetve elő­fizetési összeget befizetni szíveskedjenek, hogy a lap rendszeres küldésében fennakadás ne álljon be. A legfontosabb feladat. Azok közül a feladatok közül, amelyek ebben az évben megoldandók, kétségkívül a legfontosabbak egyike a motorszesz kérdésének végleges megoldása. Fontos ez a kérdés közgazdasági, mezőgazdasági és közleke­dési szempontból egyaránt, miért is ezt a kérdést, amint annak az ideje elérkezik, a kellő komolysággal és teljes elfogulatlansággal kell tárgyalni. Most ezzel a kérdéssel csak egyes vonatkozásaiban kívánok foglalkozni és mindenekelőtt arra utalok, hogy a benzinfogyasztás, úgy mint más államokban, nálunk is óriási arányban fokozódik. Ugyanis a szeptember­október és november havi, vagyis XV évi benzin­­fogyasztás a hivatalos adatok szerint nálunk: 1924- ben........, 31,000 , 1925- ben............, 51,000 , 1926- ban pedig ... 89,000 g-ra emelkedett.­­ évi benzinfogyasztásunk átlagban tehát jelenleg 356,000 q-ra rúg. Ha már most tekintetbe vesszük azt, hogy Budapest székesfőváros, amint az ismeretes, 1927-ben a jelenleg mintegy 10 darabból álló autóbusz-parkját 100 darabra kívánja felemelni, a MÁV, valamint a volt Délivasút, nemkülönben a Sopron-Ebenfurti Vasúttársaság saját jól felfogott érdekében nagyarányú autóbusz-közleke­dési hálózat kiépítését határozta el, a bérautók, magán­autók és teherautók száma pedig olyan gyors tempóban növekszik, hogy nagyon közel van az az idő, amikor a nagyobb városokban, legelőször Budapesten, miután itt a fővárosban február 1-én a még meglevő bérko­csik helyébe is bérautók lépnek, a lófogat ritkaság­­számba fog menni, könnyű elképzelni, hogy a benzin használata az automobilok elterjedése következtében nálunk is feltartózhatatlanul szédületes mértékben fog növekedni. A benzinfogyasztók közé tartozik a mezőgazdaság is, amennyiben az 1920. évi hivatalos összeírások szerint Csonka-Magyarország területén 6996 cséplő és 2070 egyéb benzinmotor volt használatban. Úgy az itt emlí­tett benzinmotoroknak, valamint a traktoroknak újabb összeírása és az adatok feldolgozása a földmívelésügyi minisztériumban most van folyamatban, miután azóta a petróleum- és nyersolaj motorok nagyon kiszorították a benzinmotorokat, előreláthatólag az eredmény az lesz, hogy a mezőgazdaságban mintegy 120 benzintraktor és 11.000 részben cséplő-, részben egyéb benzinmotor van alkalmazásban. A benzinfogyasztás növeléséhez tehát a mezőgazdaságban alkalmazott benzin hajtóanyagra berendezett motorok is hozzájárulnak. És mindez nálunk, vagyis olyan országban történik, amelynek, sajnos, nincsenek petróleumforrásai, a ben­zint kénytelen a külföldről beszerezni, s annak beszer­zéséért mindinkább növekedő óriási összegeket fizetni. Amellett, hogy a petróleumforrásokkal rendelkező külföldnek súlyos összegekkel adózunk, még az a veszély is fenyeget bennünket, hogy külkereskedelmi kompli­káció esetén, ha csak rövidebb időre is, kimaradnak a benzinszállítmányok, az országban a közlekedés jórész­ben megbénul. Hogy ez minő károkat okozhat a békés termelő munkában, s minő végzetes következményekkel járhat nemzetvédelmi szempontból, azt könnyű elképzelni. Kérdezem, szabad-e ilyen körülmények között annak a törekvésnek, hogy a benzin legalább részben szesszel pótoltassék, gátat vetni és szabad-e azt hangoztatni, hogy a motorszesz kérdés rendezése csak a belföldi szeszipar egyoldalú érdeke. A belföldi szesziparnak csak az a törekvése, hogy szeszfeleslegeit ne legyen kénytelen teljes egészükben a külföldi piacokon elhelyezni, hogy magát a külföldi piacok gyakran nagyon váltakozó áresélyeitől némileg függetlenítse anélkül, hogy a külföldi piacokat teljesen HA«YAR VEUYIPASI VKPUYAK JR.-T. Ezelőtt: HEICN­EL­S» HEISZL­ER, Budapest, X., ftoszlopi­ utca 1. Telefon: József 90—07 90—08- szesz- és élesztőgyárak, szeszfinomítók, pálinkafőzdék, keményítő-, szirup- és dextringyárak, kon­­sort ön.form.I»estil.l.IVTOr­s­zerv- és takarmánygyárak, vegyészeti gyárak teljes berendezése. • • Mindennemű lepároló­­alapíttatott : 1807. évben. .A készülékek, extrahálók, besürítők, vancumok, szárítók, autóklavok, tat­ányok, saválló öntvények, költságv. és mérnöklátogatás díjtalan. A szivattyúk, compressorok, gőzkazánok és gőzgépek szállítása.­­—

Next