Magyar Szesztermelő, 1940 (43. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-01 / 1. szám

1940. január hó Magyar Szesztermelő Az eozinált búza szeszipari feldolgozása. Mint ismeretes, a nyersanyaghiányra való tekintettel a földművelésügyi minisztériumnál sikerült kieszközölni, hogy a tavasz folyamán a szeszfőzdék részére biztosított 1000 vagonos eozinált búza keretből az annak idején igénybe nem vett körülbelül 680 vagonos mennyiség­ű szeszfőzdéknek az idei kampányban bocsáttassák rendelkezésre. Tekintettel a rendelkezésre álló keret korlátolt voltára, az igazságos elosztása biztosítása érdekében egyelőre egyenként csak három vagon mennyiséget kaphattak az igénylő szeszfőzdék a Futurától. Az eozinált búza igénybevétele azonban nagyon lanyhán ment, mert az árkérdés nem nyert megoldást. Az eozinált búza ára ugyanis november végéig 16­ , attól kezdve 16-70, sőt január 1-től 16-80 pengőre emelkedik, minek­­folytán abból a jelenlegi szeszárak mellett gazdaságosan szeszt főzni lehetetlenség. Az árkérdés rendezésére irányuló törekvéseink mindez­­ideig nem vezettek eredményre, mert az egyedáruság a szeszbeváltási árat felemelni nem volt hajlandó, a föld­művelésügyi minisztérium pedig szociális indokokra való­ k szerint azonban nagyobb mennyiségek piacrahozatala nem várható. A rendelkezésre álló adatok szerint rozsot 16—17 pengő körüli árakon lehet csak vásárolni, úgyhogy a nyers­anyagköltség vásárolt rozsból 1 hl szeszre számítva egyre­­másra 53—54 pengőt tesz ki. A rozskészletek korlátolt volta miatt azonban alig lehet számítani arra, hogy rozsból nagyobb mennyiségű szesz kerüljön kifőzésre. A kukorica az, amely erre a célra rendelkezésre áll. A kukorica ára azonban — amely tudva­lévően felszabadíttatott a maximálási rendelkezések alól vidékek szerint 19—20 pengő körül mozog, így tehát kukoricából az 1 hl szeszre számított nyersanyag költsége hektoliterenként 3 g-t véve fel, megközelíti a 60-­­ pengőt. Az eozinált búza, amelynek ára január 1-től Futura elosztóhelyen 16­80 pengőt tesz ki, a szeszfőzde telephelyére szállítva egyre-másra 17-80 pengőbe kerül. Ez tehát hozzá­vetőleg ugyanolyan nyersanyagköltséget jelent, mint a rozs. Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a jelenlegi szeszbeváltási árakba beleférő nyersanyagköltséggel, úgy megállapíthatjuk, hogy rozsnál, eozinált búzánál és a burgonyánál is kb. 6­— 9, kukoricánál pedig 8—10 pengős szeszbeváltási ártöbblet volna szükséges ahhoz, hogy a gazdaságos termelés lehetővé váljék. Erre pedig a szesz­főzdéknek törvényben biztosított igényük van, amelynek kielégítése egyben országos szempontból is fontos, mert a szeszszükséglet fedezéséhez szükséges szeszmennyiség előállí­tásának biztosítása nemzetgazdasági és honvédelmi érdek. A szesztermelésnek az a menete, amely most folyik és a kitavaszodásig szükségképen tart, a takarmányellátás miatti gazdasági kényszerhelyzetből folyó termelés. A főzdék kénytelenek termelésüket folytatni, mert a szeszgyári moslékra rá vannak szorulva. Sajnos, azonban a jelenlegi szeszbeváltási árak mellett a termelésen nemcsak hogy polgári hasznuk nincs, hanem a moslékot is voltaképen drágán fizetik meg. Ez a kényszerhelyzet azonban a tavasz beálltával, amikor a jószág legelőre hajtható és a zöld­takarmány már rendelkezésre áll, meg fog szűnni. S ezen túl a szeszfőzdék a veszteséges termelést tovább folytatni nem fogják. Ez pedig a szeszszükséglet ellátása szempontjából komoly aggályokat és veszélyeket rejt magában, amelyekre ezúton is felhívjuk az illetékesek figyelmét. A szeszfőzdék tehát jogosan igénylik a szeszbeváltási árak kérdésének újabb rendezését és olyan megállapítását, amely mellett a termelés gazdaságossá válik és számukra az őket megillető szerény polgári hasznot is biztosítja. A kérdés megoldása nemcsak a szeszfőzdék, hanem az említett országos érdek szempontjából is sürgős, miért is szükséges, hogy az ebben állásfoglalásra hivatott szesz­termelési és értékesítési szaktanács mielőbb összehivassék és a szeszbeváltási árak a szükséges mértékben felemeltes­senek. (Re a) hivatkozással nem kívánta a szeszgyári eozinált búzát olcsóbban adni, mint a takarmányozási célra szolgáló eozinált búzát forgalomba hozzák. Az igazgatóválasztmányi gyűlésen felvetett azt a javaslatot, hogy az eozinált búzát bérfőzésre bocsássa rendelkezésre az egyedáruság, illetékes helyen már előterjesztettük, egyelőre azonban még ered­ménytelenül, mert ez még mindig nem oldja meg azt a kérdést, hogy a különbözetét ki viselje, így tehát az egész eozinált búza akció voltaképen kátyúba jutott, mert ha egyes szeszfőzdék kényszerűségből vásárolnak is eozinált búzát, ezt kifejezetten ráfizetéssel kénytelenek feldolgozni. Egyébként az egész kérdés már a rendelkezésre álló mennyiség szempontjából is csökkent jelentőségű. Értesü­lésünk szerint ugyanis az idei évadra fennmaradt 680 vagonos keretből a hónap végéig 333 vagont körleveleztek, a fenn­maradó 347 vagonból azonban már szintén körülbelül 300 vagont tesz ki a szeszfőzdéknek az egyelőre egyenként juttatott háromvagonos mennyiséget meghaladó igénylése, úgyhogy a szabad mennyiség már csak alig 50 vagon, amelyet azonban előreláthatólag hamarosan szintén le fognak jegyezni. (Rea.) A pótkeretkiosztás eredménye és a mezőgazdasági szeszfőzdék termelése. Lapunk legutóbbi számában közzétettük a november 30-án kibocsátott pótkeretigénybejelentési felhívást, amely­nek alapján a szeszfőzdéknek december hó 10-ig kellett igénylésüket bejelenteni. Ezúttal a termelési évad elején megállapított pótkeretből a visszacsatolt területek mező­­gazdasági szeszfőzdéi részére tartalékolt mennyiség, továbbá az egyes szeszfőzdék által visszabocsátott keretek kerültek kiosztásra. Értesülésünk szerint ez alkalomból 148 mezőgazdasági szeszfőzde jelentette be igényét (az évad elején kiosztott pótkeretből még 237 szeszfőzde igényelt) s valamennyien a kívánt teljes mennyiséget megkapták, tekintettel arra, hogy a szeszegyedáruság elegendő kiosztható pótkerettel rendelkezik. Ily módon 66.228 dj pótkeret került kiosztásra a jelentkező mezőgazdasági szeszfőzdék között, amelyeknek idei összkerete ezzel 1700—1800 hl-re emelkedett. Egyes főzdék kerete kivételesen 2000 hl fölé is emelkedett, sőt egy mezőgazdasági szeszfőzde kerete a 2700 hl-es csúcs­­eredményt érte el. Az engedéllyel bíró összesen 351 mezőgazdasági szesz­főzde közül december 31-ig üzembehelyeztek 325 főzdét. A mezőgazdasági szeszfőzdék december havi termelése 45.901 abs. hl volt s az évad kezdetétől összesen 84.933 abs. hl szeszt termeltek. Az ipari és egyedárusági főzdék decemberi termelése 17.428 abs. hl-t, az évad kezdetétől pedig összesen 30.011 abs. hl-t tett ki. A bor- és gyümölcsszeszfőzdékben december hónapban 4262 abs. hl, az évad kezdetétől pedig 13.515 abs. hl szeszt állítottak elő. Az összes szesztermelés, beleértve a mezőgazdasági, ipari, egyedárusági, valamint bor- és gyümölcsszeszfőzdék termelését, december hónapban 67.591 abs. hl (tavaly a visszacsatolt területek termelése nélkül 70.722 hl), az évad kezdetétől december végéig bezárólag pedig 128.459 abs. hl-t tett ki (tavaly 142.005 hl). MŰSZAKI KÖZLEMÉNYEK. A hőtermelés, annak mikéntje és célja a szeszes erjedésnél, írta: Hérics Tóth Jenő dr. A szeszes erjedésnél a szénsav illanása mellett a leg­szembeötlőbb jelenség az erjedő folyadékok hőmérsékleté­nek emelkedése. Elméletileg 20 fok cukortartalmú oldat elerjedésével a cefrék hőfokának 23 fokkal kellene emel­kedniük. A külső környezet hőmérsékletéből származó hőelvezetés arányában, valamint az eltávozó szénsav és

Next