Magyar Szesztermelő, 1941 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1941-01-01 / 1. szám

1941. január hó Magyar Szesztermelő Javaslat az 1940.41. évre a számvizsgálóbizottság és ellenőr meg­választására. Khuen Héderváry Károly gróf elnök bejelenti, hogy Goldfinger Gábor magas korára való hivatkozással azt kérte, hogy a számvizs­gálóbizottság elnöki tisztsége alól mentsük fel és tekintsünk el új­bóli megválasztásától. Goldfinger Gábor, aki annak idején az egyesü­let megalapítása körül is értékes szolgálatokat végzett, 42 év óta viseli ezt a tisztséget s feladatát mindig lelkiismeretes pontossággal, ügyszeretettel és a kötelességteljesítés példaadó buzgalmával látta el. Ezért, amikor sajnálattal vesszük tudomásul elhatározását, javasolja, hogy érdemeit mai jegyzőkönyvünkben megörökítsük s az egyesület hozzá intézendő levélben is fejezze ki köszönetét és el­­­ismerését a négy évtizedet meghaladó önzetlen munkájáért. Az igazgatóválasztmány helyeslése mellett ezt határozatilag kimondja. Hérics Tóth Jenő dr. azokra az érdemekre mutat rá, amelyeket Goldfinger Gábor a szeszgyárvezető tanfolyamok szervezése és mint a tanfolyam egyik előadója, a szeszfőzők kiképzése és gyakorlati tudásának fejlesztése terén szerzett. Goldfinger Gábor köszönetet mond az elismerő szavakért s Ígéri, hogy a jövőben is készséggel áll az egyesület és a szesztermelő érde­keltség rendelkezésére. Ezután Rédly Gyula igazgatónak az elnöki tanács nevében elő­terjesztett javaslatára az igazgatóválasztmány elhatározza, hogy a következő költségvetési évre az alapszabályok 42. §-a értelmében a számvizsgálóbizottság elnökévé Mátéffy Sándor, rendes tagjaivá Nagy Albert és Jurcsek Imre, póttagokká Siátky Gábor, Megyeri Sándor és Rónay Ernő, ellenőrze pedig Láng József megválasztását javasolja a közgyűlésnek.­ ­ Az 1940/41. évi költségelőirányzat. Khuen Héderváry Károly gróf elnöknek a költségvetéssel kap­csolatban az elnöki tanács nevében tett előterjesztésére az igazgató­­választmány elhatározza és megszavazza az igazgatónak szolgálati érdemei elismeréséül javasolt fizetésemelését, valamint az egyéb fizetésrendez­ői és költségvetési javaslatokat, mire elnök ezt hatá­rozatként kimondja. Ezek figyelembevételével az igazgatóválasztmány a költség­­előirányzatot a következőképpen állapítja meg: Költség: Személyi kiadások 19.307-60 P, hivatalos lap 7025-­­P, dologi és vegyes kiadások, valamint a vagyonváltság esedékes részletei 13.186­ P, összes várható kiadás 39.518-60 P. Jövedelem: A M. Kir. Szeszegyedáruság által a tagoktól levont tagdíjjárulék 40.500-— P, egyéb tagdíjak, előfizetési és hirdetési díjak 1500-—P, kamatjövedelem 5000-— P, összes várható bevétel : 47.400-— P. Dessewffy Aurél gróf és Léderer Andornak a tagdíj s egyesületi vagyon kérdésében történt felszólalásai után elnök határozatként kimondja az elnöki tanács nevében előterjesztett költségelőirányzat elfogadását azzal, hogy a költségvetés megerősítés végett a java­solt módon terjesztetik a közgyűlés elé. A­eszámoló a mezőgazdasági szeszipart érintő időszerű kérdésekről. Rédly Gyula igazgató beszámolójában a szeszfőzdék nyersanyag­helyzetét ismerteti, amely a nagy burgonya- és cukorrépatermés ellenére is egyre kedvezőtlenebbül akkul. A fokozódó szeszszük­ségletre való tekintettel ugyanis olyan nagy termelési teljesítményt igénylünk a mezőgazdasági szeszfőzdéktől, amelyhez szükséges nyersanyagot a szeszgyári gazdaságok legnagyobb része nem tudja saját maga megtermelni, hanem ezt vásárlás útján kell fedeznie , ezenkívül a vízkárok és egyéb elemi csapások miatt sokhelyütt a szeszfőzdéknek a szokásosnál is kevesebb nyersanyag áll rendel­kezésükre. Cukorrépavásárlásról ebben az időszakban már nem lehet szó. Burgonyában is az a helyzet, hogy még a feleslegekkel rendelkező vidékeken is nehézségbe ütközik annak beszerzése az ármaximálási rendelkezések folytán. A szeszfőzdevállalkozó ugyanis csak az ipari burgonyaárat fizetheti, a termelők viszont az étkezési minőségre megállapított magasabb árakat igénylik s így a burgonya­készletek ezen a magasabb áron kerülnek eladásra. Nagyobb távol­ságra a magas fuvarköltség miatt a vásárolt burgonya egyébként sem jöhet tekintetbe gazdaságos nyersanyagként. A búza, rozs és egyéb szemesek szeszipari feldolgozása ez idén el van tiltva, így a kereslet a kukorica felé fordul, sajnos, azonban vásárolni ezt sem lehet. Mint ismeretes, a szemeskukorica ára maximálva van, a csöveskukorica áralakulása azonban szabad. A csöveskukorica vásár­lására pedig annyira rávetette magát a spekuláció, hogy annak ára erősen felment s a készleteket nagyrészt felvásárolták. A szesz­főzdevállalkozóknak csak kis hányada az, amelyik nyersanyag­­szükségletének egy részét Csöveskukoricavásárlással tudta fedezni. Szemeskukoricát vásárolni azonban a maximális árakon egyáltalán nem lehet, ami természetes is, mert a megállapított maximális árak nem felelnek meg a szabad forgalomban kialakult csöves­kukoricaáraknak. Ilyen körülmények között a szeszfőzdék nyers­anyagszükségletének biztosítása nehézségekbe ütközik, ami az ország szeszellátásához szükséges szeszmennyiség előállítását nagyon kér­désessé teszi. Már­pedig ennek biztosítása a szeszfőzdék magán­gazdasági érdekein túlmenő nemzetgazdasági és honvédelmi érdek. Ezért a szeszegyedáruságnál a kilátásba helyezett kukorica bérfőzési akció széles keretek között való megvalósítását sürgettük, a baj azonban ott van, hogy a szeszegyedáruság sem tud kukoricát vásá­rolni. Ennek folytán a kormánytól kell olyan intézkedéseket kérnünk, amelyek lehetővé teszik a szeszfőzdék részére a szükséges nyers­anyag beszerzését. Hangsúlyoznunk kell, hogyha a kormány a kukorica zárolását és igénybevételét rendelné el, a mezőgazdasági szeszfőzdék nyersanyagszükségletének fedezésére szolgáló kész­letek feltétlenül, mentesítendők az igénybevétel alól, sőt a zárolt kukoricakészletekből a hízlalási szükséglet mellett a szeszfőzdék részére is kell juttatni, mert hiszen ez a felhasználás közvetve ugyancsak a takarmányellátás céljait szolgálja a szeszgyári moslék révén. Beszámol igazgató ezután arról, hogy előterjesztésünkre a földművelésügyi minisztérium kilátásba helyezte, hogy gondos­kodni kíván arról, miszerint azok a­­szeszfőzdevállalkozók, akik a tiltó rendelkezés megjelenése előtt jóhiszeműen rozsot vásároltak szeszipari célokra, ehelyett most a Futuránál cserealapon meg­felelő mennyiségű kukoricát vásárolhassanak. Ugyancsak nehéz­ségek mutatkoznak a malátázáshoz szükséges anyagok beszerzése körül, mert mint ismeretes az árpát elsősorban hízlalási és köz­ellátás céljaira veszik igénybe. A földművelésügyi minisztérium ebben a kérdésben úgy rendelkezett, hogy egyénenkénti kérelmek alapján malátázás céljaira ipari vagy sörárpa beszerzését enge­délyezi a szeszfőzdevállalkozóknak. Ez az igénylési, illetve enge­délyezési eljárás a kérvényeknek egyesületünk által történő jára­dékolása útján most már gyorsan és simán megy és az érdekeltek a vásárlási engedélyt rövid idő alatt megkapják. Végül igazgató a szeszfőzdék szénszükségletének biztosítása érdekében történt eljárásáról, valamint a szeszfőzdék kereseti adó kivetésének kér­déséről és az üzemellenőrzés alakulásáról számolt be. Szent-Ivány Egon és több felszólaló a szénellátás körüli nehéz­ségeket panaszolták. Egyfelől a szénbizottság nem utalja ki a kívánt mennyiségű szenet, másfelől pedig a bányák a kiutalt szénmennyi­séget sem szállítják le, miáltal a szeszfőzdék szénhiány miatt kény­telenek üzemüket beszüntetni. Az egyesület erélyes és hathatós közbenjárását kérik ennek a sérelmes helyzetnek orvoslása érdekében. Khuen Héderváry Károly gróf válaszában közli, hogy az egye­sület vezetősége állandó érintkezésben van a szénkormánybiztossal és a szeszegyedáruság támogatásával igyekszik a szeszfőzdék szén­ellátása körüli panaszokat orvosolni. A novemberi sztrájk azonban olyan kiesést idézett elő a széntermelésben, hogy ezt nagyon nehéz helyrehozni, azonban remélhetőleg, a helyzet most már fokozatosan javulni fog. Szigeti Pál dr. arra hívja fel a figyelmet, hogy a hivatalos meg­állapítás szerint is 4 millió­­ romlott kukoricamennyiséggel kell számolni, ami véleménye szerint még fokozódni fog. Ezt a kérdést az egyesületnek olyan módon kellene kézbe venni, hogy a Futura közvetítse ezeket a romlott kukoricatételeket a szeszfőzdevállal­kozókhoz, természetesen meg kellene állapítani a minőségi kellé­keket és ehhez arányított árakat is. Ehuen Héderváry Károly gróf elnök határozatként kimondja, hogy az igazgatóválasztmány az igazgató beszámolóját tudomásul veszi és a javasolt lépéseket megteszi. Folyó ügyek. Igazgatónak az elnöki tanács nevében előterjesztett javaslatára az igazgatóválasztmány a GEOSz december 15-i nagygyűlésén az egyesület képviseletében való részvételre Klein Antal dr., Nágyl Henrik, Szinyey-Merse Jenő dr., Walla Ferenc, Weber Arnulf egye­sületi tagokat kéri fel. Miután indítványok nem érkeztek, más tárgy nem lévén, elnök az ülést berekeszti. A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete rendes közgyűlése (1940 december 10-én dél. 11 órakor.) Jelen voltak Khuen Héderváry Károly gr. elnöklete alatt Liptay László társelnök, Mayer Károly dr. min. titkár a földmívelésügyi minisztérium képviseletében, Rédly Gyula egyesületi igazgató, Héjj Imre dr. egyesületi ügyész, Bánffy János br., Berchtold László gróf, Csöndes László dr., Dessewffy Aurél gr., Dániel Ferenc dr., Elek Géza, Elek Béla, Elekes Gyula, Eszenyi Jenő, Frankl Frigyes, Floch Reyhersberg Alfréd dr., Gárdony Alfréd, Gläser Géza, Goldfinger Gábor,

Next