Magyar Szesztermelő, 1941 (44. évfolyam, 1-12. szám)

1941-01-01 / 1. szám

4 Magyar Szesztermelő 1941. január hó Hérics Tóth Jenő dr., Horváth Gedeon dr., Irsais György, Juresek Imre, Ivánka Géza dr., Ivány István,Rátky Frigyes (Károlyi Gyula gróf urad. megbízásából), Kunffy Albert, Lakatos Gyula dr., Léderer Andor, Mátéffy Sándor, Mütter Adolf, Nágel Henrik, v. Nagy Sándor, Nagy Istvánné, Molnár István (Nádasdy urad. megbíz.), nemeskéri Kiss Géza, Orosz György, Osztrovszky Antal dr., Perényi Péter báró, Pozsonyi Andor dr., vitéz Purgly Emil, Purgly Lajos, Rákosy Lajos, Rákosi Móric, Rázgha Károly, Rézner Tibold, Róth Ernő, Rudnyászky Ferenc, Sacher Imre, Schneller Szűcs Jenő, Széchenyi Domonkos gróf, Szent-Ivány Egon, Szigeti Pál dr., Szinyey-Merse Jenő dr., Szmrecsányi László, Temesváry Gerő és János, Taxner Károly dr., Sándor László (ungvári szeszgyár megbízásából), Weber Arnulf egyesületi tagok. Kimentették magukat : Hámos László, Mesterházy Ernő dr., Mutschenbacher Emil dr., ajkai Nirnsee Pál, Schell Péter dr., Szilassy Béla, Teleki Béla gr., Váradi Szabó János dr., Wittmann Mihály. Kimen Héderváry Károly gróf elnök megnyitva a közgyűlést, üdvözli a földművelésügyi minisztérium jelenlévő kiküldöttjét, vala­mint a megjelent tagtársakat. Egyben örömmel ragadja meg az al­kalmat, hogy amidőn a visszacsatolt erdélyi és keletmagyarországi területek szeszfőzdevállalkozói ezúttal első ízben jelentek meg körünkben, őket magyar szeretettel és szíve egész melegével kö­szöntse. Biztosítani kívánja arról, hogy ügyeiket különös gondosság­gal fogjuk felkarolni és igyekszünk segédkezet nyújtani abban, hogy üzemeik felvirágoztassanak és mielőbb kiheverjék a 22 esztendős idegen uralom alatt elszenvedett hátrányokat. Arra kéri őket, hogy az egyesület munkásságába bekapcsolódva egyesült erővel szolgál­ják a megnagyobbodott Magyarország gazdasági boldogulását. (Éljenzés.) Elnök ezután megállapítja, hogy a mai napra egybehívott ren­des évi közgyűlés az alapszabályok 16. §-ában foglalt rendelkezések­nek megfelelően hivatott egybe. Miután pedig a jelenlévők névsorá­nak tanúsága szerint a határozatképességhez szükséges 50 tagnál többen vannak jelen, ezért a mai közgyűlést az alapszabályok 18. §-a értelmében határozatképesnek jelenti ki. A jegyzőkönyv veze­tésére Rédly Gyula igazgatót, annak hitelesítésére pedig Nágel Henrik és Orosz György közgyűlési tagokat kéri fel. Elnöki megnyitó. Khuen Héderváry Károly gróf : Tisztelt Közgyűlés ! Most van az első évfordulója annak, hogy a tisztelt Közgyűlés engem az egyesület elnökévé választott, ezért indíttatva érzem magamat, hogy ez alkalommal, ha csak vázlatosan is, számot adjak arról, hogy miként igyekeztem a reám bízott érdekeket szolgálni. Lapunknak, a Magyar Szesztermelőnek decemberi szántában megjelent az úgy hiszem nagyon részletes és az egyesületi tevékeny­­kenység legfontosabb mozzanatait felölelő beszámolónk. Ehhez a jelentéshez nekem tulajdonképen nincsen hozzátenni való s ezért csak általánosságban kívánnám az elmúlt esztendő viszonyait jellemezni. Ha a múltban is nehéz küzdelmeket kellett megvívni a mező­­gazdasági szesztermelés érdekképviseleti frontján, úgy a legutóbbi esztendő talán még fokozott erőkifejtést és tevékenységet tett szük­ségessé a végből, hogy a mezőgazdasági szesztermelés érdekeit biztosítani tudjuk. A rendkívüli viszonyok, a termelés és értékesítés területein egyre szélesebb körre kiterjedő állami irányító beavatkozás, az ármaximálások és a kötött anyaggazdálkodás rendszere olyan problémákat vetettek fel, amelyekkel a múltban nem kellett számolni. E különleges viszonyok, valamint maga az a körülmény, hogy az 1939/40. gazdasági évben a szeszipar nyersanyagainak termésered­ményei sem voltak kedvezőek, nagy mértékben nehezítették a szesz­­termelés menetét. S ha ilyen körülmények között a legjobb igye­kezetünk ellenére sem sikerült a mezőgazdasági szeszipar termelési feltételeit a kívánatos mértékben biztosítani, úgy ezt jórészben az általunk nem befolyásolható tényezők terhére kell írni. Különösen sok küzdelmes tárgyalást kellett folytatnunk a szesz­beváltási árak kérdéseiben, amiről egyébként a jelentés is részletesen beszámol. Ebben a vonatkozásban csak egy elvi jelentőségű szem­pontot kívánok kiragadni s ez : a szesz előállítási, illetve termelési költségeinek kiszámítási kérdése. Mint méltóztatik tudni, a szesz­beváltási árak megállapításának egyik tényezője az előállítási költ­ség. Ennek keretébe az amortizáció és a befektetett tőkék kamat­jainak felszámítását a hivatalos tényezők nem koncedálják, úgy­hogy ezek a tételek a szeszbeváltási árakban nem nyernek fedezetet. Az ekörüli ellentétek rendezése érdekében megtettük előterjesz­tésünket, tárgyalásokat is folytattunk, azonban sajnos, mindezideig eredménytelenül. Pedig nyilvánvaló, hogy a szeszbeváltási árakban az amortizációnak és a befektetett tőkék kamatjának is meg kell térülni, mert ellenkező esetben a szesztermelés nem lehet jövedel­mező, nem fizetődik ki az új szeszfőzdék létesítése és az elavult szeszgyári berendezések nagymértékben szükséges felújítására nem jut fedezet. Ezért egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy ebben a kérdésben végre megnyugtató és a termelés érdekeit ki­elégítő megoldást találhassunk. Ez egyik előeltétele a mezőgazda-s­­ági szeszipar boldogulásának és jövőbeli kívánatos fejlődésének Bízom abban, hogy a szeszegyedáruság részéről tapasztalt fokozott megértés és a földművelésügyi kormány támogatása meg fogják hozni a kívánt eredményt. A jövőben is nagyfontosságú és mondhatnám a mezőgazdasági szesztermelésre sorsdöntő feladatok állanak előttünk. Méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy nem fogok megtorpanni az elém tornyosuló nehézségek előtt, hanem legjobb tudásommal és minden erőmmel a nehézségek áthidalására és a mezőgazdasági szesztermelés érdekeinek biztosítására fogok törekedni. Ehhez a munkához kérem az igen tisztelt Közgyűlés további bizalmát és az érdekeltség minden tagjának odaadó támogatását. (Éljenzés és helyeslés.) Jelentés az egyesület múlt évi működéséről. Rédly Gyula igazgató utal arra, hogy a jelentés a Magyar Szesztermelő decemberi számában egész terjedelmében közzé­tételeit és minden egyesületi tagnak megküldetett. Minthogy ez tehát közkézen forog, javaslatára közgyűlés azt felolvasottnak tekinti, elfogadja és Khuen Héderváry Károly gróf elnök ezt határozatként kimondja. Jelentés az egyesületi tagok létszámáról. Rédly Gyula igazgató jelenti, hogy az elmúlt egyesületi év folyamán a tagmozgalom elég széles keretek között mozgott, a­meny­nyiben 61 új tag lépett be az egyesületbe; a szeszérdekeltség meg­­szűnése és elhalálozás folytán töröltetett 6 tagság, úgyhogy a tag­szaporulat 55. A taglétszám mai közgyűlésünk időpontjában 426. Ebben azonban még szerepelnek olyanok, akiknek szeszgyári érde­keltsége megszűnt, azonban ezt nem jelentették be, úgyhogy ez a tagsági revízió folyamatban van és fokozatosan megtörténik. A közgyűlés a bejelentést tudomásul veszi és Khuen Héderváry Károly gróf elnök ezt határozatilag kimondja. Igazgat­óválasztmányi tagok választása. Rédly Gyula igazgató felolvassa az alapszabály­szerű mandá­tumuk lejártával kilépő, továbbá az elhúnyt és lemondott igazgató­választmányi tagok névsorát és az elnöki tanács nevében javasolja, hogy a következő hároméves ciklusra 1943-ig bezárólag a kilépő tagok sorából újból megválasztassanak : Baross Endre dr., Diner István, Elek Ferenc, Erdödy Rudolf gróf, Eszterházy Pál herceg képviseletében Nagy Albert, lovag Floch-Reyhersberg Alfréd dr., Haas Sándor, Hérics-Tóth Jenő dr., Jókay-Ihász Miklós dr., Kelemen Imre dr., nemeskéri Kiss Géza, Mesterházy Ernő dr., ü­szögi Nagy Sándor, Nánássy Andor dr., ajkai Nim­see Pál, Osztrovszky Antal dr., Pannonhalmi Főapátság képviseletében Rézner Tibold, Péchy László dr., Schmidt Ottó, Váradi Szabó János dr., Szinyei-Merse Jenő dr., Walla Ferenc, Wekerle Sándor dr. és Weber Arnulf. A meg­üresedő helyekre pedig az eredeti mandátumok hátralévő idő­tartamára új tagokként három évre 1943-ig bezárólag az erdélyi mezőgazdasági szeszfőzdevállalkozók sorából javasolja Bánfiy János báró, gróf Béldi Kálmán, Dániel Ferenc báró és Temesváry János, továbbá Csöndes László­­Ferenc bajor kir. herceg képvise­letében), Ivánka Géza báró és Lakatos Gyula , két évre 1942-ig bezárólag Elekes Gyula (Eszterházy Pál gróf képviseletében), és Jeszenszky Ferenc , egy évre 1941-ig bezárólag Barcza László dr. megválasztását. A közgyűlés e javaslatot egyhangúan elfogadja, mire Khuen Héderváry Károly gróf elnök határozatként kimondja hogy a közgyűlés a felsoroltakat az igazgatóválasztmány tagjaivá a jelzett időtartamra megválasztotta. Az 1939/40. évi egyesületi zárószámadás és vagyonmérleg bemutatása, a számvizsgálóbizottság jelentése és a felmentvények megadása. Goldfinger Gábor a számvizsgálóbizottság elnöke felolvassa az 1939/40. évi költség- és jövedelemszámlát, vagyonmérleget, valamint a számvizsgálóbizottság jelentését. (Részletesen közölte az igazgatóválasztmányi gyűlés jegyzőkönyvében.) Khuen Héderváry Károly gróf elnök határozatként kimondja, hogy a közgyűlés a zárószámadásokat, vagyonmérleget és a szám­vizsgálóbizottság jelentését elfogadja, az egyesületi igazgatónak, főpénztárosnak, főkönyvelőnek az alapszabályszerű felmentvényt megadja. Egyben a közgyűlés elnöknek az igazgatóválasztmány nevében előterjesztett javaslatára elhatározza az egyesület vagyonának ingatlanvásárlásba való fektetését, ami a tőkeelhelyezés biztonsága mellett a bankkamatnál nagyobb jövedelmet is nyújt. Ezért a közgyűlés felhatalmazza az elnökséget arra, hogy az egyesület részére körülbelül negyedmillió pengős vételár erejéig húz, vagy egyéb ingatlant vásároljon, amely esetben a jelenlegi készpénz­­vagyont meghaladó vételárhátralék az ingatlan hozadékából lesz néhány év alatt törleszthető. A közgyűlés egyhangú hozzájárulása mellett Khuen Héderváry Károly gróf elnök ezt határozatilag kimondja.

Next