Magyar Szesztermelő, 1944 (47. évfolyam, 1-12. szám)
1944-01-01 / 1. szám
1944. január hó Magyar Szesztermelői Tagsági díj fejében 91.290 P lett előirányozva, azonban az 1942/43. évben tényleg 107.743 P 77 f volt a tagdíjbevétel. Az összes bevétel ..................................... 116.231 P 66 f Az összes kiadás ..................................... 69.913 P 13 f A mutatkozó ................................................ 46.318 P 53 f jövedelmaradványból kifizettük az OMGE-nál fennállott tartozást, úgyhogy az 1942/43. év végén 5.896 P 30 f szabadrendelkezésre álló készpénzmaradvány mutatkozott. A múlt évről áthozott 210.414 P 87 f tiszta vagyon 256.733 P 40 f-re emelkedett. A számvizsgálóbizottság a költségjövedelemszámlát és a vagyonmérleget is helyesen felállítottnak és egyes tételeiben számszerűleg is megegyezőnek találta, miért is az egyesület igazgatója, továbbá a főkönyvelő és főpénztáros részére a felmentvény megadását javasolja. Kimen Héderváry Károly gróf elnök határozatként kimondja, hogy az igazgatóválasztmány az előterjesztett zárószámadást és vagyonmérleget, valamint a számvizsgálóbizottság jelentését helyeslően tudomásul veszi, azokat elfogadás végett, valamint az alapszabályszerű felmentvények megadása céljából a közgyűlés elé terjeszti. Javaslat az 1943 44. évre számvizsgálóbizottság és ellenőr megválasztására. Rédly Gyula igazgatónak az elnöki tanács nevében előterjesztett javaslatára az igazgatóválasztmány elhatározza, hogy a következő költségvetési évre az alapszabályok 42. §-a értelmében a számvizsgálóbizottság elnökévé újból Mátéffy Sándor, rendes tagjaivá Nagy Albert és vitéz Nánay Ernő dr., póttagjaivá Koncz Dániel, Pörneczi József és Jomanovits István, ellenőrze pedig Láng József megválasztását javasolja a közgyűlésnek. Elnök ezt határozatként kimondja. Az 1943/44. évi költségelőirányzat bemutatása. Rédly Gyula igazgató az elnöki tanács nevében előterjeszti és részletesen indokolja a költségelőirányzatot, valamint az ezzel kapcsolatos javaslatokat, amelyeket az igazgatóválasztmány egyhangúan elfogad és ez alapon a költségelőirányzatot a következőképpen állapítja meg: Költség: Személyi kiadás 31.816— P, hivatalos lap 13.125 — P, dologi kiadás 18.950 — P, üzemellenőrzés, vagyonváltság és rendkívüli kiadások 25.000'— P, összes várható kiadások 88.891'— P. Jövedelem: Tagdíjjárulék 157.200— P, lapelőfizetési és hirdetési díjak 2.400'— P, bérházjövedelem 5.400— P, kamatjövedelem 100'— P, összes várható bevétel 16. 100.O P. Igazgató a költségelőirányzattal kapcsolatban rámutat annak örvendetesen aktív voltára, amely körülmény biztonságot nyújt atekintetben, hogy az egyesületi munkafolytonossághoz szükséges anyagi eszközök a viszonyok jövőbeni netán kedvezőtlen alakulása esetén is rendelkezésére fognak állani. Ha pedig az év végén olyan költségvetési felesleg mutatkoznék, amelyre az egyesületi feladatok biztosítása szempontjából nem lenne szükségünk, úgy a jövő évi közgyűlés határozzon annak mikénti felhasználásáról. Ehuen Héderváry Károly gróf elnök határozatként kimondja, hogy az igazgatóválasztmány az előterjesztett költségelőirányzatot s az azzal kapcsolatos javaslatokat elfogadja s megerősítés végett a közgyűlés elé terjeszti. Időszerű kérdések és indítványok. Rédly Gyula igazgató javasolja, hogy egy korábbi közgyűlési határozatnak megfelelően a különböző megvitatásra kerülő kérdések a közgyűlés előtt tárgyaltassanak, hogy ahhoz a tagok szélesebb körben szólhassanak hozzá. Minthogy azonban az indítványokat az alapszabályok rendelkezései értelmében az igazgatóválasztmány útján és a választmány javaslatával kell a közgyűlés elé vinni, ezért a beérkezett indítványokat kívánja ismertetni, amelyek tárgya egyébként is belevág a beszámolójában felölelni kívánt kérdésekbe. Az egyik indítvány a szeszipar burgonya vetőgumóellátására vonatkozik, amelyre nézve a sárvári bajor kir. hercegi uradalom és Walla Ferenc tettek javaslatot. Igazgató ismerteti az indítványok lényegét s jelenti, hogy az egyesület ezt a kérdést már saját kezdeményezéséből is kézbe vette s tárgyalásokat folytatott az illetékes tényezőkkel, amelyek eredményeképpen remélhetjük annak kedvező és intézményes megoldását. A második indítvány, amelyet ugyancsak a sárvári bajor kir. hercegi uradalom nyújtott be, a szeszgyári gazdaságok számára könnyítéseket sürget a cukorgyári répatermelési szerződési kötelezettség tekintetében, mert a cukorrépára, elsősorban a saját szeszfőzde részére van szükség. Ez a kívánság is teljesen egybevág a már általunk korábban felvetett törekvésekkel, miért is azt pártolólag előterjesztésre ajánlja. A harmadik indítványt Pörneczi József adta be, aki az 1000 holdon aluli szeszgyári gazdaságoknak az ipari növények termelési kötelezettsége alól való feloldását sürgeti, ugyancsak a szeszgyári nyersanyagellátás biztosítása érdekében. Minthogy ez a kérdés már annak idején az ipari növények kötelező termelésének első ízben történt elrendezésekor felvetettük, de eredménytelenül, ezért igazgató az indítványt azzal a módosítással ajánlja elfogadásra, hogy a cukorrépatermelésre biztosított könnyítés mintájára azt kérjük, hogy a szeszgyári gazdaság által a szeszfőzde részére szerződéses lekötés mellett termelt burgonya területének a szántóföld 15%-át meghaladó mennyisége számíttassák be az ipari növények termesztési kötelezettségébe. Igazgató részletesen indokolja ezeket a javaslatokat és kéri azoknak ilyen értelemben való elfogadását, és a közgyűlés elé terjesztését. Szigeti Pál dr. helyesli az előterjesztést, azonban a harmadik indítványt azzal kívánná kiegészíteni, hogy a szeszgyári gazdaság az ipari növények termesztési kötelezettsége alól való mentesítésével egyidejűen a zsírbeszolgáltatási kötelesség teljesítése szempontjából is aránylagos beszámításban, illetve csökkentésben részesedjék. Ihrig Károly szintén helyesli az igazgató előterjesztéseit, amelyekre főként ott van nélkülözhetetlenül szükség, ahol a szeszgyári gazdaság nagyobb arányban dolgoz fel idegen nyersanyagokat. Széchenyi Domonkos gróf kérdezi, hogy a cukorgyári szerződéses kötelezettséggel terhelt szeszgyári gazdaság miként tudna ez alól mentesülni, hogy a cukorrépát a saját szeszgyára részére biztosíthassa. Csintalan József dr. felhívja a figyelmet arra, hogy a cukorrépatermesztési kötelezettségre vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz olyan intézkedést, amely szerint a múlt évben cukorgyárnak termelő gazda ez évben is ugyanannak a cukorgyárnak lenne köteles termelni. A szeszgyári gazdaság szerződjön le a szeszegyedárusági igazgatósággal s minthogy a tavalyi mintára pótlóan kiadamló részletes végrehajtási rendelet előreláthatóan ez évben is érvényben tartja a már megkötött szerződéseket, így a szeszgyári gazdaság cukorrépatermesztési kötelezettségét a szeszgyár részére biztosíthatja. Khuen Héderváry Károly elnök az igazgatóválasztmány helyeslése mellett határozatként kimondja az igazgató előterjesztésének elfogadását, amely szerint az indítványok az elhangzottakkal kiegészítve terjesztessenek a közgyűlés elé. Folyó ügyek. Rédly Gyula igazgatónak az elnöki tanács nevében előterjesztett javaslatára az igazgatóválasztmány a GEOSZ december 14-i nagygyűlésén az egyesület képviseletében való megjelenésre Klein Antal, Molnár Viktor báró, Nágel Henrik, Walla Ferenc és Weber Arnulf tagokat kéri fel. Más tárgy nem lévén, elnök a gyűlést berekeszti. A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete rendes közgyűlése. (1943. december 7. délelőtt 11 órakor.) Jelen voltak: Khuen Héderváry Károly gróf elnöklete alatt Csintalan József dr. pénzügyi főtanácsos, a m. kir. Szeszegyedárusági Igazgatóság igazgatóhelyettese, Hering Dezső dr. m. kir. gazdasági felügyelő, a m. kir. földmívelésügyi minisztérium képviseletében, Rédly Gyula egyesületi igazgató, Héjj Imre dr. egyesületi ügyész, vitéz Bartal Iván, a Bóni Gyártelep képviselője, Béldi Lászlóné, Csöndes László dr., Daniel Ferenc báró, Dessewffy Tivadar gróf, Hámos László dr., Höllischer Károly, Haas Sándor, Ivánka Géza báró, Ihrig Károly, Irány István, Jandura Boldizsár, Jeszenszky Ferenc, Kenézy Endre dr., Mátéffy Sándor dr., Mikecz Tamás, Nágel Henrik, Nagy Vencel, vitéz Nánay Ernő dr., Orosz György, az Országos Földhitelintézet képviseletében: Gyalog György és Kiss Károly, Seybold N, a Pappenheim Sándor gróf képviseletében: Farkas János, Patay József, vitéz Purgly Lajos, Rákosy Lajos, ifj. Somogyi Béla, Széchenyi Domonkos gróf, Szinyei- Merse Jenő dr., Szigeti Pál dr., Urbán Péter báró, vitéz Walla Ferenc, Wittmann Mihály egyesületi tagok. Kimentették magukat: Bánffy János báró, Dessewffy Aurél gróf, Elek Ferenc, lovag Floch Reyhersberg Alfréd dr.,