Magyar Szesztermelő, 1944 (47. évfolyam, 1-12. szám)

1944-01-01 / 1. szám

1944. január hó Magyar Szesztermelő­i Tagsági díj fejében 91.290 P lett előirányozva, azonban az 1942/43. évben tényleg 107.743 P 77 f volt a tagdíjbevétel. Az összes bevétel ..................................... 116.231 P 66 f Az összes kiadás ..................................... 69.913 P 13 f A mutatkozó ................................................ 46.318 P 53 f jövedelmaradványból kifizettük az OMGE-nál fennállott tar­tozást, úgyhogy az 1942/43. év végén 5.896 P 30 f szabadrendel­kezésre álló készpénzmaradvány mutatkozott. A múlt évről áthozott 210.414 P 87 f tiszta vagyon 256.733 P 40 f-re emelkedett. A számvizsgálóbizottság a költségjövedelemszámlát és a vagyonmérleget is helyesen felállítottnak és egyes tételeiben számszerűleg is megegyezőnek találta, miért is az egyesület igazgatója, továbbá a főkönyvelő és főpénztáros részére a fel­mentvény megadását javasolja. Kimen Héderváry Károly gróf elnök határozatként ki­mondja, hogy az igazgatóválasztmány az előterjesztett záró­számadást és vagyonmérleget, valamint a számvizsgálóbizott­ság jelentését helyeslően tudomásul veszi, azokat elfogadás végett, valamint az alapszabályszerű felmentvények meg­adása céljából a közgyűlés elé terjeszti. Javaslat az 1943 44. évre számvizsgálóbizottság és ellenőr megválasztására. Rédly Gyula igazgatónak az elnöki tanács nevében előter­jesztett javaslatára az igazgatóválasztmány elhatározza, hogy a következő költségvetési évre az alapszabályok 42. §-a ér­telmében a számvizsgálóbizottság elnökévé újból Mátéffy Sándor, rendes tagjaivá Nagy Albert és vitéz Nánay Ernő dr., póttagjaivá Koncz Dániel, Pörneczi József és J­om­anovits István, ellenőrze pedig Láng József megválasztását javasolja a közgyűlésnek. Elnök ezt határozatként kimondja. Az 1943/44. évi költségelőirányzat bemutatása. Rédly Gyula igazgató az elnöki tanács nevében előterjeszti és részletesen indokolja a költségelőirányzatot, valamint az ezzel kapcsolatos javaslatokat, amelyeket az igazgatóválaszt­­mány egyhangúan elfogad és ez alapon a költségelőirány­zatot a következőképpen állapítja meg: Költség: Személyi kiadás 31.816­— P, hivatalos lap 13.125 — P, dologi kiadás 18.950 — P, üzemellenőrzés, vagyonváltság és rendkívüli kiadások 25.000'— P, összes várható kiadások 88.891'— P. Jövedelem: Tagdíjjárulék 157.200— P, lapelőfizetési és hirdetési díjak 2.400'— P, bérházjövedelem 5.400— P, kamat­­jövedelem 100'— P, összes várható bevétel 16. 100.O P. Igazgató a költségelőirányzattal kapcsolatban rámutat annak örvendetesen aktív voltára, amely körülmény bizton­ságot nyújt atekintetben, hogy az egyesületi munka­folyto­nossághoz szükséges anyagi eszközök a viszonyok jövőbeni netán kedvezőtlen alakulása esetén is rendelkezésére fognak állani. Ha pedig az év végén olyan költségvetési felesleg mu­tatkoznék, amelyre az egyesületi feladatok biztosítása szem­pontjából nem lenne szükségünk, úgy a jövő évi közgyűlés határozzon annak mikénti felhasználásáról. Ehuen Héderváry Károly gróf elnök határozatként ki­mondja, hogy az igazgatóválasztmány az előterjesztett költ­ségelőirányzatot s az azzal kapcsolatos javaslatokat elfo­gadja s megerősítés végett a közgyűlés elé terjeszti. Időszerű kérdések és indítványok. Rédly Gyula igazgató javasolja, hogy egy korábbi közgyű­lési határozatnak megfelelően a különböző megvitatásra ke­rülő kérdések a közgyűlés előtt tárgyaltassanak, hogy ahhoz a tagok szélesebb körben szólhassanak hozzá. Minthogy azon­ban az indítványokat az alapszabályok rendelkezései értelmé­ben az igazgatóválasztmány útján és a választmány javasla­tával kell a közgyűlés elé vinni, ezért a beérkezett indítvá­nyokat kívánja ismertetni, amelyek tárgya egyébként is be­levág a beszámolójában felölelni kívánt kérdésekbe. Az egyik indítvány a szeszipar burgonya vetőgumóellátására vonatko­zik, amelyre nézve a sárvári bajor kir. hercegi uradalom és Walla Ferenc tettek javaslatot. Igazgató ismerteti az indít­ványok lényegét s jelenti, hogy az egyesület ezt a kérdést már saját kezdeményezéséből is kézbe vette s tárgyalásokat folytatott az illetékes tényezőkkel, amelyek eredményeképpen remélhetjük annak kedvező és intézményes megoldását. A második indítvány, amelyet ugyancsak a sárvári bajor kir. hercegi uradalom nyújtott be, a szeszgyári gazdaságok szá­mára könnyítéseket sürget a cukorgyári répatermelési szer­ződési kötelezettség tekintetében, mert a cukorrépára, elsősor­ban a saját szeszfőzde részére van szükség. Ez a kívánság is teljesen egybevág a már általunk korábban felvetett törek­vésekkel, miért is azt pártolólag előterjesztésre ajánlja. A harmadik indítványt Pörneczi József adta be, aki az 1000 holdon aluli szeszgyári gazdaságoknak az ipari növények ter­melési kötelezettsége alól való feloldását sürgeti, ugyancsak a szeszgyári nyersanyagellátás biztosítása érdekében. Mint­hogy ez a kérdés már annak idején az ipari növények kötelező termelésének első ízben történt elrendezésekor felvetettük, de eredménytelenül, ezért igazgató az indítványt azzal a módo­sítással ajánlja elfogadásra, hogy a cukorrépatermelésre biz­tosított könnyítés mintájára azt kérjük, hogy a szeszgyári gazdaság által a szeszfőzde részére szerződéses lekötés mel­lett termelt burgonya területének a szántóföld 15%-át meg­haladó mennyisége számíttassák be az ipari növények ter­mesztési kötelezettségébe. Igazgató részletesen indokolja eze­ket a javaslatokat és kéri azoknak ilyen értelemben való el­fogadását, és a közgyűlés elé terjesztését. Szigeti Pál dr. helyesli az előterjesztést, azonban a har­madik indítványt azzal kívánná kiegészíteni, hogy a szesz­gyári gazdaság az ipari növények termesztési kötelezettsége alól való mentesítésével egyidejűen a zsírbeszolgáltatási kö­telesség teljesítése szempontjából is aránylagos beszámítás­ban, illetve csökkentésben részesedjék. Ihrig Károly szintén helyesli az igazgató előterjesztéseit, amelyekre főként ott van nélkülözhetetlenül szükség, ahol a szeszgyári gazdaság nagyobb arányban dolgoz fel idegen nyersanyagokat. Széchenyi Domonkos gróf kérdezi, hogy a cukorgyári szerződéses kötelezettséggel terhelt szeszgyári gazdaság mi­ként tudna ez alól mentesülni, hogy a cukorrépát a saját szeszgyára részére biztosíthassa. Csintalan József dr. felhívja a figyelmet arra, hogy a cukorrépatermesztési kötelezettségre vonatkozó kormányren­delet nem tartalmaz olyan intézkedést, amely szerint a múlt évben cukorgyárnak termelő gazda ez évben is ugyanannak a cukorgyárnak lenne köteles termelni. A szeszgyári gazda­ság szerződjön le a szeszegyedárusági igazgatósággal s mint­hogy a tavalyi mintára pótlóan kiadamló részletes végrehaj­tási rendelet előreláthatóan ez évben is érvényben tartja a már megkötött szerződéseket, így a szeszgyári gazdaság cu­korrépatermesztési kötelezettségét a szeszgyár részére bizto­síthatja. Khuen Héderváry Károly elnök az igazgatóválasztmány helyeslése mellett határozatként kimondja az igazgató előter­jesztésének elfogadását, amely szerint az indítványok az el­hangzottakkal kiegészítve terjesztessenek a közgyűlés elé. Folyó ügyek. Rédly Gyula igazgatónak az elnöki tanács nevében elő­terjesztett javaslatára az igazgatóválasztmány a GEOSZ december 14-i nagygyűlésén az egyesület képviseletében való megjelenésre Klein Antal, Molnár Viktor báró, Nágel Henrik, Walla Ferenc és Weber Arnulf tagokat kéri fel. Más tárgy nem lévén, elnök a gyűlést berekeszti. A Magyar Mezőgazdasági­ Szesztermelők Országos Egyesülete rendes közgyűlése. (1943. december 7. délelőtt 11 órakor.) Jelen voltak: Khuen Héderváry Károly gróf elnöklete alatt Csintalan József dr. pénzügyi főtanácsos, a m. kir. Szeszegyed­árusági Igazgatóság igazgatóhelyettese, Hering Dezső dr. m. kir. gazdasági felügyelő, a m. kir. földmívelésügyi miniszté­rium képviseletében, Rédly Gyula egyesületi igazgató, Héjj Imre dr. egyesületi ügyész, vitéz Bartal Iván, a Bóni Gyárte­lep képviselője, Béldi Lászlóné, Csöndes László dr., Daniel Fe­renc báró, Dessewffy Tivadar gróf, Hámos László dr., Hölli­scher Károly, Haas Sándor, Ivánka Géza báró, Ihrig Károly, Irány István, Jandura Boldizsár, Jeszenszky Ferenc, Kenézy Endre dr., Mátéffy Sándor dr., Mikecz Tamás, Nágel Henrik, Nagy Vencel, vitéz Nánay Ernő dr., Orosz György, az Orszá­gos Földhitelintézet képviseletében: Gyalog György és Kiss Károly, Seybold N, a Pappenheim Sándor gróf képviseleté­ben: Farkas János, Patay József, vitéz Purgly Lajos, Rákosy Lajos, ifj. Somogyi Béla, Széchenyi Domonkos gróf, Szinyei- Merse Jenő dr., Szigeti Pál dr., Urbán Péter báró, vitéz Walla Ferenc, Wittmann Mihály egyesületi tagok. Kimentették magukat: Bánff­y János báró, Dessewffy Aurél gróf, Elek Ferenc, lovag Floch Reyhersberg Alfréd dr.,

Next