Magyar Textiltechnika, 1947-1948 (1. évfolyam, 1-2. szám - 2. évfolyam, 1-9. szám)
1947-12-01 / 2. szám
A textilipar külföldön Dr MESSI KLARA SZEMLÉJE A fehérítés fejlődése Amerikában 25 évvel ezelőtt, Amerikáiban a következőképpen fehérítettek: Az árut előkészítés (összevarrás, jelzés) után kb 100 yard/perces sebességgel leperzselték, malátakivonattal impregnálták, majd az szelőanyag lebontására gödrökbe rakták. Az irtelenítés után az árut kazánban kétszer főzték. Az amerikai fehérítők a huszas évek körül tértek át a szódás, Ш, meszes főzésről а šáronlúgosra. A kazánokba kézzel rakták be az árut, a főzés 11 napig tartott. A kazánokból kijövő árut mosás után klórral telítették, éjjelre ismét gödrökbe rakták, másnap kimosták, antiklórozták és szárították. A tulajdonképpeni fehérítés mellett a fehérítőben történt a mercerizálás is. A huszas évekmercerizáló berendezéseivel nem nyerték vissza a lúgos mosóvizet, mert azt kis lúgtöménysége miatt csak bepárlás útján lehetett volna a lúgos főzésnél használatos töménységre hozni. Ezek az üzemek munkaerő-, vegyszer-, gőz- és időkihasználás tekintetében nem voltak gazdaságosaik. A mai korszerű fehérítőüzemeket több újítás jellemzi a 25 év előttiekhez képest: 1. A vegyszer- és gőzelhasználás ellenőrzése önműködő. Igen nagy súlyt fektetnek az anyagelhasználás ellenőrzésére, mert csakis így lehet az anyaggazdálkodást racionálisan vezetni. Például az irtelenítéshez felhasznált kénsavat (ikb VzVo), amely olcsóbb az eddig használt enzimeknél, a savazó kamrákból egy központi tartályba szívatják, ahol töménységét egy vezetőképességet mérő műszer segítségével követik és szabályozzák. Szintén vezetőképesség mérésén alapszik az a műszer, amely a korszerű mercerizálógépeknél a visszanyert lúg töménységét ellenőrzi. A mercerizáláshoz felhasznált tömény Lúg összetételét egy elektromos úton működésbe hozott fajsúlymérővel vizsgálják, mivel a tömény lúg vezetőképessége csak kis mértékben változik a koncentráció eltolódásával. Különösen fontos a gőzfogyasztás mérése, mert a gőzelhasználás általában meghaladja értékben a felhasznált vegyszerek értékét. A fehérítőfürdőket automatatizzálóberendezéssel ellenőrzik. 2. Az árut önműködő berendezéssel rakják be és húzzák ki a kazánból. Emellett az áru haladási sebességét is megnövelték. 3. A régebbi kazános fehérítési eljárás mellett kontinit-fehérítést is vezettek be. 4. A felhasznált vegyszerek is megváltoztak. A nátriumperoxidos kezelés lúgos főzést és egyben fehérítést is jelent, ezért igen elterjedt. A nátriumhipokloritott (NaOCl) fokozatosan kiszorítja a nátriumklorit (NaOCl) annak ellenére, hogy drágább. A nátriumklorit oxidációs potenciálja ugyanis jóval alacsonyabb a nátriumhipokloriténál és így oxicellulóz képződésének nincs megs veszélye. Fluorral kezelt gyapjú nem nemezelődik! Klór és bróm közismerten csökkenti a gyapjú nemezelődését, míg a jód teljesen hatástalan. Ezért kérdéses volt, hogy a negyedik halogén, a fluor, az első kettőhöz hasonlóan viselkedik-e, avagy pedig a jódhoz? Az 578.499. ,sz. angol szabadalom szerint száraz gyapjúnak fluorgázzal való kezelésével a nemezelési hajlam nagyfokú csökkentését lehet elérni. A fluor klórhoz hasonló gáz, de permanensebb annál, vagyis nehezebb cseppfolyósítani. Emellett a víz könnyebben bontja el fluorhidrogénné, mint a klórt vagy brómot. Éppen ezért csak tökéletesen száraz gyapjút szabad fluorhatásnak kitenni. A gyapjú nemezelési sajátságának elvesztése következtében mosásnál nem ugrik össze. 150 grammos gyapjúharisnyát a következőképpen kezelték: a gyapjúárut kimosták, 100 C-fokon tökéletesen megszárították, majd egy fluor-nitrogén gázelegy 200 cm 3/perces sebességű áramában 20 percig tartották. A gázelegy 25 térfogat Vo-os volt a fluorra nézve, hőmérséklete 20° C körüli volt. Az árut a fluoros kezelés után alaposan kimosták és «Velan»-nal puhították. A gyapjú súlyára számítva kb .kile/e fluor szükséges a kívánt hatás eléréséhez. Több rétegből álló áruk előállítása acetátselyem felhasználásával: A dtrubenizált áruk előállításához acetátselymet haszálnak. A trubenizált áruk gyártási elve az, hogy bizonyos százalékban láncban és vetülékben acetátselymet szőnek az áruba, az acetátselymet megfelelő vegyszerrel megduzzasztják vagy képlékennyé teszik, majd az árut forró hengerek között megvasalják. Hy módon a pamutszálak közé préselik a meglágyított acetátselyemszálakat, amely az előbbieket összeragasztja, a® árunak tartós merevséget és zárt, sima felületet kölcsönöz. Ezt az eljárást az 581.313. sz. brit szabadalom olyképpen módosítja, hogy azzal többrétegű árut lehet előállítani. Ebből a célból az acetátselyemmel kevert pamutárut Irietilcitrát vizes diszperziójával kezelik (a diszperziót hosszúláncú alkilszulfátokkal lehet stabilizálni). Az acetátselyem a trietilcitrát zömét abszorbeálja, ennek következtében megfelelő hőfok és nyomásnál képlékennyé válik. A gyakorlatban 35% acetátselymet tartalmazó pamutárut impregnálnak a trietilcitrát 35%-os vizes diszperziójával, ezután 140 °C-on megszárítják. A plasztikusságot kölcsönző vegyszert ilyen körülmények között főképpen az acetátselyem köti le, ami egyébként analitikailag is kimutatható: az acetátselyem 60°/o trietilcitrátot tartalmaz, míg a pamut csak 20%-ot. A megszárított pamut-acetátselyemárut két másik, acetátselymet nem tartalmazó áru közé fektetik, és miután vízzel vagy gőzzel kondicionálták, forrón, nyomás alatt megvasalják. Ezt a 3 rétegből összeállított árut a legkülönbözőbb célokra használják fel. Későbbi tapasztalatok azt mutatták, hogy szorosabb az áru rétegek közötti tapadás akkor, hia az acetátselyem képlékenyítése után az áru 2—3 napig pihen és csak ezután rétegezik és vasalják. Prémszőrrel kevert textiliák A® amerikai, közönséggel idén prémszőrökkel kevert fonalakból készített árukat akarnak megkedveltetni. E kevert fonalak különleges fonász eljárását a háború alatt dolgozták ki. Legutóbb egy newyorki férfikomfekcióüzem kollekciójában mutattak be ezekből a fonalakból készült harisnyákat, sálakat, szvettereket és sportöltönyöket. Női ruhákat és kabátokat is gyártanak belőle. A prémszőrrel kevert fonalaknak az a különlegességük, hogy igen ,hasonlóak a kasmírhoz, de ugyanakkor jóval olcsóbbak annál. A háború előtti eljárással készült, szőrrel kevert fonalaknak az volt a hibájuk, hogy a szőrszálak nem tapadtak eléggé a másik alkatrész szálaihoz, és így szakításszilárdságuk kívánni valót hagyott hátra. Az új fonalak ezt a hibát nem mutatják. A fonalhoz bármely prém szőre, mint pl. hibernera-, mosómedve-, hermelinszőr felhasználható. Egyiptomi pamuthitel Csehország részére A cseh-egyiptomi pamutegyezmény értelmében Egyiptom 200.000.000 cseh korona értékű hitelt engedélyez pamut vásárlására. Újonnan épült cseh üzemek A morva-sziléziai gyapjúgyárak nemzeti egyesülete újonnan épült, kártolt fonalak gyártására berendezett fonodát helyezett üzembe. Az üzemet a legkorszerűbb elektromos kártoló- és fonógépekkel szerelték fel. Gyapjúkilátások Ausztráliában A gyapjúkereskedők ausztráliai nemzeti tanácsa 3.107.875 bálára becsüli az ausztráliai gyapjúnyírás várható eredményeit. Az időjárási viszonyok különösen az északnyugati New- South-Walesben erősen rosszabbodtak és ezért sok birkacsordát délebbre hajtottak. Az utolsó gyapjúvásáron a merinói és a finomabb kevert gyapjú jó áron keltek el, míg a gyengébb minőségű gyapjúk a becslési árat sem érték el. Felelős szerkesztő és kiadó: Zentai Béla. — 510.47. Hungária Hirlapnyomda Rt. Budapest, V. Bajcsy-Zsilinszky út 34. Felelős: dr Bródy László 60