Magyar Textiltechnológusok lapja, 1943 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1943-01-01 / 1. szám

1. SZÁM. MAGYAR TEXTILTECHNOLÓGUSOK LAPJA 3 utolsó résznél 1 sort húzunk ki, így ékalak­ban növekedő tűsort nyerünk; e) miután a kürtszalag kezdő végének tű­­sorai így ékalakúan növekednek, természe­tesen ugyanígy fogy a tűktől megfosztott sza­lagrész. Ezután a vakrészt (tűnélküli rész) úgy vágjuk le a tűkkel ellátott résztől, hogy a szalag vak részéből 12 mm szélességű sáv maradjon a tűkkel ellátott kártszalag része mellett. Miután ezen műveletet elvégeztük, meg­kezdjük a kártszalag felhúzását. Az általá­nosan ismert felhúzási előírások és szokások mellett mégis ajánlatos az alábbiak szem előtt tartása: a) A gyapjú és vigogne kártszalag felhúzá­sánál súlyokkal tartjuk feszesen, illetve fé­kezzük a kártszalagot. Ne feszítsük a kártoló­szalagot az alábbiaknál nagyobb súllyal (fé­kezéssel): A súllyal való feszítés mellett nagy féke­zést ad a felhúzó fahenger, melyen két-h­á­­romszorosan, csavarmenetszerűleg fektetjük a kártszalagot. A félig megcsavart kártszalag célja az, hogy a kártszalagmenet egyik széle a másik menet széléhez pontosan odafeküdjék, de a szélek ne nyomják egymást, sőt inkább úgy fektessük a meneteket egymás mellé, hogy közöttük pár mm hézag legyen és a széleket könnyű kalapáccsal ütögetjük egymáshoz. Lehet úgy is eljárni, hogy egy 150 X 50 X 50 mm keményfát fektetünk a kártolószalag jobboldali széléhez és azt ütögetjük a fel­húzás közben kalapáccsal. Az egyenletes, feszes felhúzás igen fontos. Nagyon gyakori hiba, hogy a kártszalag fel­húzása nem egyenletes feszítés mellett tör­ténik. Ennek később súlyos következményei vannak, nevezetesen: a kártszalag a dobon, illetve a hengereken egyes részeken lazáb­ban fekszik, ami által a lejövő fátyol egye­netlen, gyűrött lesz. A túlfeszesen felhúzott kürtszalag következtében a fátyol a leszedő tengelyével párhuzamosan egyenetlen lesz. Ezt már az első köszörüléskor észre lehet venni, mert a túl feszesen húzott részeknél a kártják erősen kifényesednek. b) A pamut kártszalagokat az ú. n. auto­matikus felhúzókészülékkel húzzuk fel. Meg­jegyzendő, hogy ma már itt-ott gyapjú kárt­szalag felhúzásánál is alkalmazzák ezt a szer­kezetet. Ennek az automatikus felhúzókészü­léknek a következő a lényege: A felhúzó, il­letve a feszítő, fékező szer­kezet, mely a kart­szalagot szabályozható feszességgel viszi a dobhoz, egy csavarorsan szupportszerűen mozog balról jobbra. Az elmozgatás mecha­nizmusa a dobot forgató tengellyel láncmeg­hajtással függ össze. Az alábbiakban a következő súlyú fékezés ajánlható: dob: 300 angol font, leszedő: 225 angol font, többi hengereknél 1 hüvelyk szé­lességre 120 angol font. 3. A köszörülés. A kártszalag köszörülése két esetben szükséges: az egyik közvetlen a kártszalag felhúzása után, mikor az új kárt­szalagot főleg azért kell köszörülni, hogy a kártszalag egyenletes legyen. Ha az újonnan felhúzott donokon vagy hengereken kezün­ket balról-jobbra, vagy jobbról-balra végig­húzzuk, érezni fogjuk, hogy a dob vagy a hengerek kártszalaggal bevont felülete nem sima. Ezeket az egyenetlenségeket köszörü­léssel üvegsimára kell kiegyenlíteni. A másik köszörülés a kártológépek használata köz­ben válik szükségessé, mikor a kártyűk élü­ket veszítették. A tűk tompaságáról úgy győ­ződhetünk meg, hogy kezünket, helyesebben ujjaink hegyét a dobokon vagy hengereken a tűk hajlása ellen húzzuk. Az életlen kürt­­szalagon való simítás ujjainkkal olyan érzést kelt, mintha egy deszkán húznánk végig, vagyis a kárttük hegye nem akadályozza uj­jainkat a simításban. Ha ugyanezt a műve­letet élesre köszörült dobon, vagy hengeren végezzük, akkor úgy érezzük, hogy a kártjük éle ujjainkat a simításban megakasztja és ha ujjainkat felemeljük, úgy azt érezzük, mintha ujjaink a tűkhöz ragadnának. Ha nagyítóval megnézzük a kártták he­gyét, úgy azt látjuk, hogy az életlen kártta hegye a henger keresztmetszetét mutatja, vagyis körfelület látszik. Túlságosan életlen állapotban a tűk hegye félgömb alakúra ko­pik le. Amikor a kártyó ilyen életlenül dol­gozik, a kártológépről kapott fátyol egyenet­len és kidolgozatlan lesz. A fátyolban kis gömböcskék jelentkeznek és sok feloldatlan szálcsomót találunk benne. Természetesen így a fonal is rossz lesz. A jó köszörülés után a kártyűk hegye nem mutat többé körfelületet, hanem ellipszis alakot, ugyanis a köszörülő szerszám a tűre nem merőlegesen hat, hanem a köszörülő henger a tűt 76°-os szög alatt éri, tehát dobnál kártszalag szélesség mm-eként 4 kg leszedőknél „ ,, „ 3 ,, munkás ,, ,, „ 2% ,• fordító „ „ ,, 2 ,,

Next