Magyar üveg- és Agyagipar, 1903 (3. évfolyam, 1/48-23/70. szám)
1903-01-01 / 1. (48.) szám
31. (48.) szám._______________/ MAGYAR ÜVEG- ÉS AGYAGIPAR roth miksa ■■ llllllllll ..........................................................................................................................................IIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMI BUDAPEST, Vili., Kender-utcza 22. és 21. szám. YT veg-festmények:, üvegmozaik, ‘öveg'ed.ziésels:. Mintakönyvek kívánatra bérmentve küldetnek. Január hó első felében elnökségünk élén egy küldöttség indul Karlsbadba a gyárosok közgyűlésére, hogy velük a selejt-kérdést részletesen megvitassa. Van még addig annyi időnk, hogy ismételve megbeszéljük és megvitassuk kívánságainkat és összegyűjtsük sérelmeinket. Járuljatok ti is hozzá tisztelt szaktársaim helyzetünk javításához azáltal, hogy kezünkben lévő súlyos argumentumainkat egyéni sérelmeitek közlése által gyarapítva, ellenállhatatlan indokokkal járulhassunk a gyárosok elé. Saját érdekeitek védelmére kérve kérlek benneteket, ne mulaszszátok el e kínálkozó alkalmat akkor, amidőn a remény csak egy szikrája is sejteti velünk egy jobb jövő közeledését; jelentkezzetek minél nagyobb számban a küldöttségben való részvételre, jelentkezzen mindenki, akinek csak ideje engedi, hogy minél impozánsabb módon adjunk kifejezést ügyünk igazságos voltának. Remélem, nem fogjátok összetett kezekkel nézni sok évi munkátok rombadőltét, hanem meg fogjátok tenni a tőletek telhetőt a védekezésre, hogy visszaadhassuk szakmánknak a volt kitűnő hirnevét. tóvárosi Fischer Emil. Élhetetlenség. — Zerkowitz Emil. — Kérem, kedves szerkesztő uram, ne essék zokon, ha karácsonyi, ünnepi számukban én ilyen czim alatt írok. Mert bizony mondom és alább olvashatja is, hogy a sokat ígérő czim megadja czikkem tartalmában, amit igér. Goromba leszek. Nagyon goromba. Szóval őszinte. Nem írok tehát ünnepi czikket, farizeuskodó szemforgatással elmélkedvén a harangok zúgásáról, a szeretet megnyilvánulásáról és a mákos-patkókról, hanem az ünnepnap ünnepi hangulatában jómagam éppen csak annyiban maradok stílszerű, hogy prédikálok. Szívemből a szívekhez szólván. Hogy kemény hangon teszem, csak őszinteségemet, jószándékomat bizonyítja. Mert én, aki ennek a derék lapnak legelső számaiba annyi lelkesedéssel és annyi szeretettel irtan meg czikkeimet arról a lelkes, hazafias készségről, amelylyel közönségünk éppen a nagy lendületet vett hazai üveg- és agyagipart is támogatni fogja, keserű fájdalommal látom, hogy csalatkoztunk. Mások is, én is. Mindnyájan. Bizarr képzelődés volt csak a mi büszke reményünk, oktalan hiszékenység a mi bizalmunk, hogy a magyar közönség minden lelkesedésével, áldozatkészségével lesz majd azon, hogy teljesítse hivatását a magyar iparfejlesztés körül: az iparpártolást. Azt a nagy missziót a hazai ipar föllendülése érdekében, mely nélkül hiú ábránd minden reményünk, mit a magyar ipar fejlődéséhez fűzünk. Nagyon jól emlékszem, hogy mikor az Országos Iparegyesület az újabbkori iparpártolási mozgalmat megkezdte, ennek a hazafias egyesületnek nemcsak lelkes buzgalom, de „buzgalmi tapasztalatokban“ is gazdag igazgatója, az én jó Gelléri Móricz bátyám a harsányan éljenző és lelkesedésében határt alig ismerő publikumhoz imigy szólott: „.......... és lelkes készségünknek ezt a hatalmas megnyilatkozását szívemből köszönöm, de kérem Önöket, fojtsák el az érzelmeknek ezt az árját, adják ezt a lelkesedést majd csak csöppenként — de kitartással, szükségünk lesz arra.“ Így Gelléri atya és igaza vala, megnyilanak a lelkesedésnek árjai, hömpölygő hullámokkal, szabadon, akadály nélkül zúgtak végig a társadalmi boulevardokon és végig hömpölyögvén — kihömpölygött a lelkesedésnek egész árja. Immár üres a rezervoár. A lelkesedés — fucs. Nincs több. Alig néhány évvel a nagy hévvel megkezdett iparpártolási mozgalom megindulása után azt látjuk, hogy inkább, mint valaha, dühöng az anglománia, a francománia, a germanománia, a hollandománia és ki tudja még milyen mánia, — csak éppen a magyarománia nem. Oh én édes magyarjaim — von heute! . . Rátok ismerek. Minden jó a mi idegen. Fi done — a mi magyar ! Jelszónak — jó volt a hazai iparpártolás. De csak néhány hétre. Ma már az Az 1896. ezredévi országos kiállításon álami éremmel vkM/M/M/ kitüntetve. 'l/W'l'W TELErHOHii 37-58. Treenberger Szilveszter kőműves-mester a continens legrégibb specialistája _ Budapest, VIL, Garay-tér I. szám. Gyárkéményeket minden alakban. Körkemenczéket, kazán befalazásokat, gépalapozásokat és szabadalmazott füstemésztő tüzeléseket gőzkazánokhoz saját szerkezete szerint jutányosan, jótállás mellett. Tervek és költségvetések kívánatra Tűzálló és Chamotte anyagok raktára. Épít: VIL, kazan