Magyar Vasut és Közlekedés, 1936 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-20 / 1-2. szám

miniszteri tanácsos, a vasút kormánybiztosa és az oszt­rák kormány képviseletében Printz Károly miniszteri osztályfőnök üdvözölt. Az ülés után pedig a vasút ösz­­szes szolgálatmentes alkalmazottai is összegyűltek és az igazgatósági épület lépcsőházában leleplezték Haick Károly kitűnően sikerült bronz reliefjét, amelyet ugyan­csak az ő leánya vitéz Neszthy Egorné sz. Haich Erzsé­bet mintázott meg művészi ihlettel. A meleg és benső­­ségteljes ünneplést egy kétszáz terítékes díszebéd fe­jezte be, amelyen a vasút minden rendű és rangú képvi­selőin kívül Sopron város és vármegye szine-java vett részt, s amely díszebéden Sopronyi-S S­hurner Mihály pol­gármester üdvözölte a tőle megszokott ékesszólással Haich Károly vezérigazgatót. Jellemző Haich Károlyra, hogy javaslatára a vasút igazgatósága nagyobb rendkívüli segélyt szavazott meg azoknak az alkalmazottaknak, akik önhibájukon kívül kerültek anyagi zavarokba, s akiket ez alkalommal a sze­mélyzet titkos választás útján ítél erre alkalmasoknak. A személyzethez pedig Haidh Károly köriratot intézett, amelyben bepillantást engedett nemesen érző lelkébe, s amely mindazoknak szeméből, akik azt olvashatták a hálaérzés jótékony könnyeit csalta ki. Haich Károly a nagy Széchenyi István emlékének egyik legrajongóbb ápolója és elgondolásainak egyik leghivatottabb követője. Ő indította meg a Magyar Vasúti és Hajózási Club, Széchenyi István születési nap­ján — szeptember hó 21-én — most már évente mégis­­métlődő és mindig inkább népszerűvé lett nagycenki za­rándoklatait is,­ amikor hazánk közlekedő­ügyének hiva­talos vezetőivel az élükön, ezerek és ezerek keresik fel, a kegyelet mély érzésével, nagycenki kriptájában, a legnagyobb magyar hamvait. Haich Károly szelemében kívánt eljárni a vasút igazgatósága akkor, amikor Szé­chenyi István Sopronban létesítendő múzeumának cél­jaira felajánlotta az igazgatósági palota dísztermét. Ezt a bensőséges meleg jubileumi ünnepet pár nap múlva a vasút megnyitás­ának hatvan éves évfordulója követte. Nagy megnyugvásunkra szolgálhat, hogy az or­szág legnagyobb magánvasuta, ily kitűnő szellemben és ilyen megértő vezetés mellett szolgálhatja hazánk közle­kedésügyét a gróf Batthyányi Lajos és Haidh Károly ve­zetésével indulhat az új hetedik évtized, valószínűleg ép oly küzdelmes útjaira. Mindannyian sajnáltuk, hogy a vasút üzletigazga­tója Holl Jenő m. kir. kormányfőtanácsos, aki e jubi­leumot oly nagy szeretettel készítette elő, súlyos beteg­sége miatt az ünnepélyeken részt nem vehetett. JÖVŐ TEENDŐINK A VASÚTVILLAMOSÍTÁS TERÉN Irta: vitéz Verebély László műegyetemi ny. r tanár. i­egyeshalomi fővonal villamosításának munkálatai befejeződtek. Az elmúlt év fo­lyamán az egész személy- és teherforgalom lebonyolítását villamos mozdonyok vették át és a július hó 24-én tartott ünnepélyes szemle formailag is lezárta azt a fejlődési időszakot, amely másfél évtizeddel ezelőtt a Budapest nypi,a Du­nakeszi Alagi próbaüzemmel kezdődött s a bánhidai or­szágos erőmű megépítésén keresztül a hegyeshalomi fő­vonal villamosítására vezetett. E hosszantartó, nagyszabású, felelősségteljes, sok külső és belső nehézség legyőzése árán bevégzett mun­ka minden várakozást felülmúló s világviszonylatban is páratlan sikere arra indítja az alkotásra vágyó mérnöki elmét, hogy újabb lehetőségek után kutasson, hogy újabb terveket szolgáltasson a munka folytatására és hogy rámutasson azokra a műszaki megoldásokra, ame­lyek a szerencsésen megkezdett úton való továbbhala-­­ás előmozdítására alkalmasaknak látszanak. A vasutak villamosításának kérdését tudvalévően három szempontból lehet vizsgálat tárgyává tenni, ú. m. energiagazdasági, forgalmi és pénzügyi szempontból. Energiagazdasági szempontból a csonka ország természetes energiaforrásainak ismeretével nem lehet kétség az iránt, hogy vasutaink villamosítására irányuló törekvés éppen annyira jogosult, mint azokban az or­szágokban, amelyekben — mint pl. Svájcban, Svédor­szágban, Ausztriában stb. —­ a villamosítás alapjául ví­­zierők szolgálnak. A cél minden esetben a jó minőségű szén fogyasztásának, illetve behozatalának, csökkentése és a helyhez­ kötött hazai természetes energiaforrások­nak a vontatás szolgálatába való állítása. E tekintetben meglehetősen közömbös, hogy az energiaforrás vízierő, földgáz, vagy silány minőségű, szállításra nem alkalmas, ásványi tü­zelőszer­e, amely utóbbi Csonkamagyarország szűkös kalóriakészletének majdnem fele. Sőt, a gőz­technikának az utolsó másfél évtized alatt végbement nagyarányú fejlődése, párosulva a tőke rendkívüli drá­gaságával és hosszú időre szóló befektetésektől való ide­genkedésével, azt eredményezi, hogy jól átgondolt, kor­­szerű, gázerőművekben fejlesztett villamos energia ön­költsége általában nem drágább, sőt esetleg olcsóbb is, mint a háború után épült vízerőművekben fejlesztettek .Legszebb példa erre éppen a Alá­gyár Dunántúli Villamossági Rft. bánhidai erőműve, amely a MÁV he­gyeshalomi lóvonalának villamos üzeméhez olcsóbban utamítja az energiát, mint ahogyan azt akár az olasz, akár a svájci vagy osztrák vasutak a vízerőművektől kapják. Forgalmi szempontból, a vasúti személy-, és áru­­forgalom­nak világszerte bekövetkezett nagyarányú visz­­szaesése, s ezen felül hazánk megcsonkítása ősi a világ­­gazdaságban elfoglalt helyének gyökeres megváltozása következtében, belátható időn belül a MÁV, egy vona­lán sem várható oly nehézség, amely gőzüzeműsés nem volna legyőzhető s villamosításra utalna. Ez alól egyet­len kivétel a régi Déli Vasút Budapest—nagykanizsai vonala, amelynek pályája a nyári balatoni forgalom csúcskövetelményeinek zavartalan kielégítése elé oly korlátokat emel, amelyek eltávolítása vagy a második vágány megépítését, vagy a vonal­ villamosítását, már a közel­jövőben elkerülhetetlenné fogja tenni, hacsak a­­Balaton fejlesztéseinek jelszavát nem akarjuk kongó frázissá sülyeszteni. A pénzügyi, illetőleg a gazdaságossági szempont, adott helyzetünkben, kétségtelenül legelsőrendű fontos­ságú. A kérdés tárgyilagos megítélésére azonban nem volna szabad sohasem elfelejteni azt a mindig szem elől tévesztett tényt, hogy más vasúti beruházásoknál e kér­­dés rendszerint egyáltalában semmi, vagy csak egészen másodrendű szerepet játszik, az üzem biztonsága, a forgalom pontossága, rugalmassága, a teljesítőképesség növelése és a korszerű követelmények kielégítése mel­lett. Várjon egy új fővonali gőzmozdonysorozat bevezet­ ő

Next