Mezőgazdák, 1935 (42. évfolyam, 1-11. szám)
1935-01-26 / 1. szám
2. oldal Bernát István dr. ünneplése. Negyvenedik évfordulója következett el annak, hogy a múlt évszázad utolsó esztendeiben nagy lendülettel megindult agrármozgalom a napisajtóban is megteremtette a maga orgánumát. Negyven esztendeje, hogy a Hazánk című napilap első számai megjelentek. Sajnos, a lap nem bizonyult hosszú életűnek. A súlyosan beteg magyar közélet, amelynek porondján olyan sivár meddőséggel folytak addig is és később is a közjogi harcok, ezekben az időkben még súlyosabb lázas betegséget kapott, felvetődött az egyházpolitikai kérdés. Sajnos, a Hazánk mögött álló gazdatáborra sem maradt ez az akkor nagyfontosságú politikai kérdés minden hatás nélkül és a megoszlás, az éles közéleti harc természetes következménye a lap létalapját ingatta meg. Negyven esztendő múlva tudjuk csak igazán felmérni a lap megszületésének jelentőségét és azt, hogy megszűnése a magyar közéletre, a magyar agrármozgalomra, főképen pedig a közvélemény nevelésére milyen veszteséget jelentett. A Hazánk című lap megszületése és virágzása elsősorban Bernát István személyes agitációjának, munkásságának eredménye. Ezt az évfordulót használták fel barátai és tisztelői, hogy kifejezésre juttassák iránta azt a nagyrabecsülést, tiszteletet, ragaszkodást, melyet iránta éreznek. A bensőséges, megkapóan őszinte ünnepély, mely valóban spontán megnyilatkozása volt az ünnepelt iránt érzett tiszteletnek és szeretetnek, az Országos Kaszinóban folyó évi ■január hó 3-án folyt le. Czettler Jenő dr. egyetemi tanár, a képviselőház alelnöke nyitotta meg az ünnepséget, meleg szeretettel üdvözölve Bernát Istvánt, akinek évtizedeken át tanítványa, majd munkatársa volt. Plasztikusan domborította ki Bernát István egyéniségének és közéleti munkásságának sokoldalúságát, beszélt a tudományos íróról, a katedranélküli professzorról, a szövetkezeti politikusról, a szerkesztőről. A nagy hatást tett ünnepi beszéd után különböző tudományos, gazdasági és társadalmi intézmények tolmácsolták üdvözletüket az ünnepeltnek. Szövetkezetünk képviseletében dr. gróf Somssich Gyula alelnök-vezérigazgató Bernát Istvánt a következő beszédben üdvözölte : „Nagyméltóságú Elnök Úr ! Méltóságos Uram ! Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim ! A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete is megragadja az alkalmat, hogy őméltóságát ezen alkalommal, amikor őt a társadalom mindazon szervezetei méltatják, melyekben hosszú közéleti tevékenysége során önzetlen, áldásos, nagyértékű munkásságát kifejtette, üdvözölje. Őméltósága tevékenyen és nagy eredménnyel munkálkodott a múlt évszázad utolsó évtizedeiben annak az agrár közszellemnek a kialakításában, amely megteremtette azt a légkört, azt a hangulatot, melyben az országos szövetkezeti központok kialakulhattak. De nemcsak az előkészítés munkájában vállalt oroszlánrészt, hanem a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete felügyelőbizottságában és igazgatóságában a szövetkezet megalakulása óta irányító tevékenységet fejtett ki. Húsz éve alelnöke igazgatóságunknak s amikor a gazdasági válság az agrárélet sok más intézményével együtt szövetkezetünket is megingatta, mint igazgatósági alelnök, éppen a legkritikusabb pillanatban vette át az ügyek vezetését, nem keresve a szabadulás lehetőségét magas korára, valóban ezerágú elfoglaltságára való hivatkozással s így lett ő hathatós szavával, mély bölcsességével s egy hosszú és áldásos élet gazdag tapasztalataival kibontakozásunk irányítója s annak legfőbb biztosítéka. Nagyon nehéz nekem, aki mint vezérigazgató immár ötödik esztendeje a méltósága bizalmát és legközvetlenebb támogatását vagyok szerencsés élvezhetni, nem hosszasan és kimerítő részletességgel foglalkozni ezzel a nagyértékű s a magyar szövetkezeti mozgalom egyik legrégibb és legnagyobb intézménye szempontjából sorsdöntő munkássággal. Az idő rövidsége kényszerít arra, hogy őszinte meggyőződéssel és lelkesedéssel csatlakozva az előttem elhangzott szép szavakhoz, annak a jóleső kötelességnek tegyek eleget, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete igazgatósága és tisztviselőkara és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete kötelékébe tömörült agrártársadalom nevében felejthetetlen alkotó munkájáért hálás köszönetet mondjak és kérjem a Mindenhatót, hogy még sok ideig korát meghazudtoló testi és szellemi frisseségében legyen vezérünk azon a rögös úton, amelyen a gazdasági válság szörnyű hullámverései között az agrárszövetkezeti mozgalom a maga kibontakozását keresi“. Az ünnepségen népes közönség jelent meg, melynek soraiban ott láttuk agrárközéletünk majd valamennyi kitűnőségét, a tudományos, társadalmi és agrártársadalmi szervezetek képviselőinek nagy számát. Szövetkezetünkön kívül az ünnepeltet Mattyasovszky Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia, Heller Farkas dr. egyetemi tanár a m. kir. József Nádor Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem, Lenk Adolf igazgató, a Magyar Nemzeti Bank megbízásából köszöntötték, Schandl Károly dr. ny. államtitkár, alelnök-vezérigazgató az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Szövetkezetek Szövetsége részéről hozott üdvözletét. Benedek Sándor ny. közigazgatási bírósági másodelnök a Református Egyház és összes intézményeinek áldáskívánságait fejezte ki. Az Egyesült Keresztyén Nemzeti Liga és az Országos Kaszinó érzéseinek Dabasi Halász Lajos dr. ny. koronaügyész adott hangot, Szentjoby-Staub Elemér, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara elnöke volt az Országos Mezőgazdasági Kamara szónoka, Beliczey Géza felsőházi tag, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke a magyar gazdák nagyrabecsülését tolmácsolta a jubilánsnak, az ezerötszáz Hangya-szövetkezet köszönetét Dömötör László ügyvezető-igazgató fejezte ki. Karafiáth Jenő dr. volt kultuszminiszter az Országos Nemzeti Klub részéről beszélt, a Gazdák Biztosító Szövetkezetének alelnökét köszöntötte a jubilánsban Láng József vezérigazgató, ezután Csepregi Horváth János a „Fructus“ Szeszfőző Szövetkezetek Központja képviseletében, Tölgyes István dr. a Falu Szövetség nevében szólt, végül a Magyar Távirati Iroda és az összes hírszolgálati szervezetek képviseletében vitéz leveldi Kozma Miklós felsőházi tag, elnökigazgató mondott üdvözlő beszédet. Bernát István meghatott szavakkal köszönte meg az üdvözléseket. »MEZŐGAZDÁK« 1935. január hó 26. KŐBÁNYAI BIZOMÁNYI SERTÉSHÍZLALÓ-TELEPÜNK bizományi hizlalásra sertéseket elfogad Tájékoztató iratokat, ISMERTETŐ FÜZETET és bejelentőlapokat megküldi sertéshízlaló-telepünk vagy a központ: Budapest, V., Alkotmány utca 29. „Minden ügyünkben vegyük igénybe szövetkezetünket!“ ^8 Hj|