Mezőgazdák, 1935 (42. évfolyam, 1-11. szám)

1935-01-26 / 1. szám

1935. január hó 26. »MEZŐGAZDÁK« Az ünnepélyen és az ünnepélyt követő vacsorán szövet­kezetünket dr. gróf Somssich Gyula alelnök-vezérigazgató, dr. Szomjas Lajos ny. államtitkár, igazgatósági tag, Kullmann László igazgató és dr. Zlinszky György igazgató képviselték. A délutáni ünneplést díszvacsora követte, amelynek ünnepi szónoka dr. Ravasz László református püspök volt. Arról beszélt, hogy Bernit István pályája milyen benyomást tesz a mai nemzedékre. Feltűnő, hogy ez a pálya mennyire töretlen, holott a magyar közéletben az egyes közéleti pályákat revíziók, átváltások jellemzik. Ezzel szemben Bernát István életpályája egységes, céltudatos, programszerű. Ennek ellenére mégis rendkívül érdekes, változatos, mert szinte nehéz végig­gondolni, mi minden telik ki Bernát Istvánból: író, agitátor, szervező, kormányzótehetség, tanár és publicista. Munkás­ságának úgy az irodalomban, mint a publicisztikában, valamint a gyakorlati életben mélységes és szent alapgondo­lata a gyengébb jogcíme, illetve az erősebb kötelezettségeinek és felelősségének hangoztatása a gyengébbel szemben. Kiemelte, hogy Bernát István a liberális kapitalista társa­dalmi rendben mindig nyomatékosan hangoztatta ezt a meg­győződését, nem rettentette ettől vissza semmi sem,ha kellett, vállalta a magánosságot, mert mindig elég bátor volt egyedül maradni. Rámutatott arra, hogy e közéleti munkásságnak tengelye a föld és a földön élők lelki és anyagi gondozása. Mindig szemben állott Bernit azzal a gazdasági renddel, amely a földet az áru színvonalára süllyesztette. Az ő szemében a föld nem tőke, hanem a föld az ország és az ország a haza. Végül kiemelte, hogy mennyire magyar Bernát István közéleti munkássága s ami annál érdekesebb, mert kevesen vannak, akik több idegen hatást hoztak magyar földre s még kevesebben hasonították az idegen hatásokat annyira ma­gyarrá s voltak annyira tiszta tősgyökeres magyarok, mint ő. Jellegzetes magyarsága mellett harcos férfiúé ez az életpálya, de kemény és harcos léleknek kell lennie annak, aki elveket szolgál, mert az elveket csak így tudja az életben érvénye­síteni. Úgy van ez a közéleti emberrel, mint a pecsétgyűrűvel, melynek keményebbnek kell lennie a viasznál, mert csak úgy tudja rányomni a maga képét. Ezek a kiváló tulajdonságai tették képessé Bernit Istvánt arra, hogy egy emberöltőn át személye a magyar agrárlelkiismeretet képviselje. A nagy hatást tett ünnepi beszéd után még többen szólaltak fel, méltatva Bernit István egyéniségét és azt a korszakos munkát, melyet munkásságával a közélet külön­böző terein kifejtett. A zöldmező mozgalom és a szövetkezeti élet. írta : Dr. Piukovich József Az Alföldi Zöldmező Szövetség ügyvezető alelnöke. Ha a háború utáni mezőgazdasági élet vonalát vizsgáljuk, ott óriási, talán sohasem remélt emelkedésekkel és az ezt követő legszomorúbb mélypontokkal találkozunk. A föld­mívelésre beállított hazai agrártermelés szinte függvénye volt és ma is az a gabonaárak változásának. Amíg magas búzaárak voltak, addig a vállalkozás, az új befektetések lehetőségei adva voltak a gazdák számára. Amint azonban a gabonaértékesítés konjunktúrája megszűnt, ezzel egyidejű­leg kiapadtak mindazok az anyagi erőforrások, melyek a gazdatársadalmat képessé tették a magas gabonaárak idején megfelelő vállalkozásokra és befektetésekre. A hazai zöldmezőmozgalom megindítása megegyezik a mezőgazdaság hanyatlásának időpontjával. Néhány lelkes és a magyar szebb jövőben bízó gazda kutató­­útra indult abban az irányban, vájjon vannak-e még olyan területek és lehetőségek ebben az országban, amelyek kiaknázatlanul, vagy kevésbbé jövedelmező módon vannak birtokunkban. Ezek a lelkes gazdák jól tudták azt, hogy egészséges mezőgazdasági élet kialakításához szükség van valamennyi művelési ág egyforma megbecsülésére, így jutottak el az ország egyötödét kitevő, illetve a búzával bevetett területtel egyenlő művelési ághoz, amelyet a rétek és legelők képviselnek. Hazánkban okszerű rét- és legelőgazdálkodásról beszélni csak legritkább esetben lehet , hogy egyáltalán lehet, egyedül azoknak a kormányintézkedéseknek és törvényhozói akarat­­nyilvánításoknak tulajdoníthatók, melyek ezt a művelési ágat már negyven évvel ezelőtt védelmükbe vették s azokat megtartották. A feladat tisztán állt előttünk munkánk megkezdésekor. Mi az évente átlagban alig 8—15 pengő takarmányértéket képviselő legelőket 50—80 pengő értékűvé kívánjuk tenni. A legelőterületeink kerek számban 1.700.000 kát.­holdat tesznek ki, ami takarmányértékben kb. 17 millió pengőnek felel meg. Ha mi a legelőt megjavítjuk, akkor ez az érték évente 80—100 millió pengőre emelkedhetik. De hasonló az esetünk a hazai rétterületekkel is, melyek 1.300.000 kát. holdat tesznek ki. Sajnos, itt is azt kell tapasztalnunk, hogy a rétek takarmányértéke kát. holdanként évente a legtöbb esetben a 40 pengő alatt marad, ami mintegy 50 millió pengőnek felel meg. Ha rétjeinket megjavítjuk itt is leg­alább a duplájára, sőt egyes esetekben a háromszorosára is emelhetjük az évenként jelentkező takarmányértéket. A most felsoroltak világossá teszik, hogy csupán a rét- és legelőjavítás módjaival, mikéntjeivel kell behatóan fog­lalkoznunk. Eddig sok helyen azt hangoztatták, még a diplomás gazdák is, hogy a hazai szélsőséges éghajlati viszo­nyok mellett rendszeres rét- és legelőgazdálkodásról beszélni sem lehet. Ezt a felfogást nemcsak a szakértők egyöntetű véleménye, de az eddig végzett legelő- és rétjavítási munkák­nak egész sora teljes mértékben megcáfolta. A sikeres rét- és legelőgazdálkodásnak ugyanis nem az éghajlati viszonyok az egyetlen feltételei (Angliában alkalmam volt látni a mieinkhez hasonlóan elhanyagolt, rossz közlegelőket!), hanem az a szaktudás, amelyet a gazda rétjeinek és legelőinek fel­javítására és jókarbantartására fordít. Hangsúlyozom ismét 3. oldal Gazdaságokban és háztartásokban egyaránt fontos STAMM-EMS-gyártmányok szövetkezetünk (V., Alkotmány­ utca 29.) székházában megtekinthetők. Ezek a téli időszakra való tekintettel: lábrács abroncsból vagy sodronyból, kaktaszállvány (fürdőszobában is használható kozmetikai cik­keknek), összecsukható, szép kártyaasztal fémcsővázzal, villanyhegesztésű és hegesztés nélküli láncok, zablák stb. Biztos üzemet, nagy megtakarítást jelent: KIN­G WIRIT CSapifM, eretéki BIGPRESS tilemezeS FRANK töt­tens és Haylemez Használata, „SALIM“ szerszámnál öröm a inka BESZEREZHETŐK ARÚOSZTÁLYUNKNÁL .­ „Toborozzunk új tagokat szövetkezetünknek!“

Next