Molnárok Lapja, 1907 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-05 / 1. szám

Budapest, 1907. január 5. MOLNÁROK LAPJA iramlik az élet, hogy csavarodik őszbe a haja­tok! Nézzetek körül, hol van egyetlen ember is, legyen az gazdag vagy szegény, hogy ne legyen könnye, baja, gondja. És láthatjátok, milyen egyre megy minden. Mért küzdünk ellenségekként úgy egymás ellen, mikor utoljára úgy sem lesz egyébre szükségünk annál a kis darab téldnél, ahová egyformán elhantolnak mindnyájunkat. . . . Miért legyünk ostobán rosszak, mikor okosan jók is lehetünk? Mért tegyen rosszat az, aki jót is tehet ? Már­pedig a közjónak szolgálni, az egyesek javát előmozdítani nem kell ahhoz intelligenczia, sem tudás, csak egy kis józan, atyafiságos jó érzés. Itt az uj esztendő. Ne csak boldog uj esztendőt kívánjunk, hanem mozdítsuk is elő. Csak igy lehet rajtunk Isten áldása. A malomipar 1906-ban. Irta: Bacher Emil, vezérigazgató. — — Eredeti közlemény, minden jog fenntartva. -A lefolyt év januártól júliusig terjedő idő­szakában, amely még az utolsóelőtti 1905-i termésév 46­4 millió métermázsára becsült búza­­hozamának hatása alatt állott, búzakivitelünk Ausztriába (leszámítva a Boszniából behozott mennyiséget) 2,801.583 (j-t tett, ezzel szemben 2,039.610 g (-o­se ellenben a búza-behoza­tal a vámkülföldről (le­vonva az exportot) tesz: 281.978 „ „ 291.668 tehát a nettó­ kivitel (le­vonva az importot) 2,519.605 „ „ 1,747.942 „ ra" Daczára ezen 771.663 métermázsával nagyobb búzakivitelnek, malmaink korántsem voltak a szükséges őrlési anyag hijján ; sőt ez utóbbi az 11­05 augusztus 1-étől 1906 július 31-éig a vámkülföldről (főkép Szerbiából) importált mint­egy 430.000 métermázsa révén oly többlettel növekedett, amely — okszerű vámvisszatérítési eljárás hiányában — egyenértékű lisztkivitellel nem volt ellensúlyozható, minélfogva ezen mennyiség a hazai piac­ra szükségképen jelen­tékeny nyomást gy­korolt. Mint évről-évre, úgy ezúttal is tapasztaltuk, hogy Ausztria jelentékeny karácsonyi szükség­letének és saját úgynevezett téli szükségletünk­nek kielégítése után január—február havában — a redukált üzem daczára is — a liszt­készletek jelentékenyen megnövekedtek (csak a budapesti malmok lisztkészletei február közepe felé 600.000 méter mázsára növekedtek), mely szaporulat folytán a hiányzó nagyobb vám­külföldi lisztexport szüksége annál is inkább érezhetővé vált, mert a vámbelföld lisztfogyasz­tása rendkívül megsínylette az olcsó burgonya tömeges fogyasztását. Ily körülmények közt még az 1906 márczius elsején életbe lépett felemelt minimális búzavám (mely — a szerb származékot sem véve ki — méterm­ázsánként 6 K 30 f-t tesz) nyújtotta védelem sem volt képes az árak visszafejlődését megakadályozni, amelyek január elejétől márczius végéig: koronáról koronára búzaliszt (nullás)......... .............. 27.—­25.80 elsőrendű, tiszavidéki búza ... ... 18.15 17.55 áprilisi búza............................... 17.26 16.34 4,232.388 3,829.484 ennek egyenértékese búzában 5,643.184 5,105.978 , ezenfelül a­ búzából jelentékeny fölösleg maradt meg, amely az új búzatermés árának alakulását esetleg még kedvezőtlenebbül befolyásolhatta volna, ha segítségünkre nem jön róla az a körül­mény, hogy a búza learatása, a cséplési mun­kálatok és a hozatalok megkéstek. Az az álta­lános tartózkodás, amelyet a fényes terméskilá­tások folytán a kereskedők, sütők és fogyasztók szükségletük fedezésében hónapokon keresztül következetesen tanúsítottak, azt eredményezte, hogy az új termés behordása előtt a második és harmadik kéz, amely olcsóbb árak reményé­ben lisztkészleteit az utolsó zsákig felhasználta, tökéletesen áru híján maradt. Ennek köszönhet­jük azt az örvendetes és még a „beavatott kö­rökre“ is meglepően hatott tényt, hogy a liszt­­fogyasztás Ausztriában és Magyarországon immár augusztus eleje óta szakadatlanul tartó szívós intenzitással nyilvánult. E két ország lisztfogyasz­tása az olyannyira megdrágult húsárak folytán és a munkásosztály vásárló erejének növekedté­­vel különben is örvendetes gyarapodást mutat, amelynek ezenfelül a finom lisztfajok rendkívül olcsó árai erőteljes támaszt nyújtanak. Eltekintve azon ösztönző hatástól, amelyet a budapesti malmokat sújtott (noha egyes, túl­termelésben laboráló malmoknak talán kapóra is jött) sztrájk gyakorolt, mely három heti, azaz július 24-étől augusztus közepéig tartott sztrájk 500 000 métermázsányi gyártási kevesebbletet eredményezett: malomiparunknak meg voltak adva az eredménydús munkálkodás előfeltételei már akkor, midőn eddig leggazdagabb (a hiva­talos becslés szerint 54­4 millió méter mázsára rugó) búzatermésünket szerencsésen behordtuk, mihez még a kedvező kelendőségi viszonyok is járultak, így hát augusztus közepe óta az ország összes malmai élénk kelendőség mellett kielégítő őrlési díjjal dolgozhatnak és üzemüket teljesen kihasználják (csak a budapesti malmoknak, a Concordia kivételével, van dec­ember elseje óta vasárnapi üzemszünetük) miért is méltán remél­hetjük, hogy még azon malmok is, amelyek a jelentékeny nehézségekkel járt első félévet veszteséggel vagy nyereség nélkül zárták le, kedvező, vagy legalább kielégítő végeredményt fognak elérhetni. A magy. kir. központi statisztikai hivatal érdemes igazgatójának, dr. Vargha Gyula miniszteri tanácsos urnák jóvoltából, aki soron kivül rendelkezésünkre bocsátotta a novemberi adatokat, módunkban van a november végéig terjedő forgalmi adatokat már most közzétenni. 1906 augusztustól novemberig terjedő időszakában búzakivitelünk: *) 1904 : 515.008 g. 1905 augusztus—novemberi időszakában Ausztriába (leszámítva a behozatalt Boszniából) 2,682.788 vámkülföldre ......... 195.144 2,163.056 le 239.778 behozatali 1,923.278 többlet összesen 2,877.902 tehát kiviteli többlet az előző évvel szemben 954.624 g. lisztkivitelünk Ausztriába (Boszniát be­leértve) ................ 2,762.583 2,361.009 vámkülföldre ............... 277.472 293.268 3,040.055 2,654.277 ennek egyenértékese bú­zában .......................... 4,053.406 3,539.036 úgy hogy az előző évvel szemben Ausztriába (Boszniát beleértve) csupán 401.574 méter­­mázsányi lisztkiviteli többletünk van, ellenben a vámkülföldi lisztkivitelben 15.796 métermá­­zsányi kevesebblet mutatkozik, amiből tisztára ki­világlik, hogy a budapesti malmoknak sztrájk okozta üzemszünete (mely összeesett több na­gyobb vidéki malomnak műszaki újjá­lakítása folytán tartott üzemszünetével) első­sorban az osztrák malomiparnak vált javára. Nagy búzatermésünkkel szemben, amely az előző évhez képest legalább 8 millió méter­­mázsányi többletet mutat, továbbá tekintetbe véve az ó-búzából fenmaradt jelentékeny fölös­leget, határozottan csekélynek minősíthető a legfontosabb (augusztustól novemberig terjedő) kiviteli időszaknak csupán 954.624 métermázsa búzára és 385.778 métermázsa lisztre rugó ki­viteli többlete ; ezenkívül a budapesti búzahoza­­talok, amelyek augusztus 1-jétől deczember 31-ig nettó 4.550.000 métermázsát tettek, tehát az 1905. évvel szemben 415.000 métermázsányi, illetve 1903-al szemben 546.000 métermázsányi apadást mutatnak, szintén korántsem állanak búzatermésünk mennyiségével összhangzásban; kívánatos tehát, hogy az idei termésév további tartama alatt, melyben valószínűleg a dús ausz­triai termés (15­8 millió métermázsa búza és 25­2 métermázsa rozs) mindinkább fog érvénye­sülni, ne csak a belföldi fogyasztás őrizze meg eddigi színvonalát, hanem a vámkülföldre is nagyobb lisztkivitelt eszközölhessünk. Ilyen korszakos búzatermés után bizony si­lánynak mondható az olyan vámkülföldi liszt­kivitel, amely az augusztus—novemberi időszak­ban mindössze 277.472 méter mázsára rúg. A budapesti malmok búzaőrlése: 1906 1905 1904 január—julius ........ 4,420.332 3,550.000 4,385.000 augusztu —deczember (hozzávetőleg)........ 3,705.000 3,657.000 3,063.000 január—deczember (hozzávetőleg)........ 8,125.332 7,207.000 7,448.000 tehát 1906-ban 8 millió méter mázsát, vagyis oly magasságot ért el, mint 1896 óta még nem, pedig még nemrégiben is sokan akadtak olyanok, akik ezt a budapesti malomipart lekicsinyelték, de sőt arra az állításra vetemedtek, hogy ezen ipar közgazdaságunknak ártalmára van ! A fővárosi malmok ezen impozáns őrlési tevékeny­sége mellé méltán sorakozik a vidéki malmok­nak ugyanoly intenzív munkássága, amelyek augusztus eleje óta őrlőképességüket teljesen kihasználták és épp úgy, mint előző években, sokkal kedvezőbb anyagi eredményeket ért el, mint amineket a budapesti malmoktól várhatunk. Értesüléseink szerint az Első Budapesti és a Victoria-malom a tavalyival legalább is egyenlő eredményt értek el, a Lujza-, Concordia-, Molnárok-Sütők-, Gizella-, Erzsébet- és Hungária­ estek, majd július végéig, az új termés kedvező esélyeinek befolyása alatt koronára nullás búzaliszt ... .............. ... ... ... 24.60 elsőrendű tiszavidéki búza ... ... ... ... 15.50 76-os bánsági búza ... ... ... ... ........ 14.60 sülyedtek. Lisztkivitelünk az 1906 január—júliusi idő­szakban : 1905 jan.—jul. métermázsa időszakában Ausztriába_____________ 3.515.579 3.334.593 Boszniába ... ... ... ... ... 297.488 184.317 Vám külföldre ... ... ... ... 419.321*) 310.574 11 Gnom szivőgáz-motor Üzemköltség körülbelül 2-3­­ fillér óra és lóerőnkint Magyar levelr­e!­. Gberurseli motorgyár részvénytársaság K­ada­rattár a milliply I BudaPest»­o­wtoza 6. szám. Hulld, Idt­dl by Ulun Gll­­ Bécs, VI., Gumpendorferstr. 72.

Next