Molnárok Lapja, 1907 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-05 / 1. szám

12 malom elég kedvező eredménynyel dolgoztak, míg a Hengermalomról annyi halllatszik, hogy a tavalyi válságos évből átszármazott érzékeny veszteségeket sikerült a második félév kedvező gesziója révén teljesen vagy csaknem teljesen kihevernie. A vidéki malmok — értesüléseink sze­rint — kivétel nélkül kedvező eredményeket értek el és az első félév veszteségeit sikerült ellen­súlyozniuk. Egyről-fílásról. (Fuvardis-ügyek. — Gazdasági őrlőmalom. — Malomrész­vények 1906ban. — Reform a tűzbiztosításban. — Sprink­­ler-engedmények. — Takarmányczikk-törvények. — Uj liszthalványitási pör.) (A) Bánff­y Dezső báró múlt vasárnap nagy­szabású politikai beszédet mondott Szegeden választói előtt. Magyarország egykori miniszter­­elnöke ez alkalommal fején találta a szeget, amikor bátran és szókimondóan olykép jellemezte a mai politikai helyzetet, hogy ebben hiányzik minden őszinteség. A kormánynak valóban nincs annyi bátorsága, hogy akár a legjelentéktelenebb dologban is szint valljon. Íme, itt van pl. a fuvardíjak és a refakcziók ügye, melyekkel dec­ember 28 és 29-én foglalkozott egy minisz­teri szaktanácskozmány. A kormány ismét nem vallott szint, hanem három havi provizóriumot engedélyezett a régi díjtételek alapján 1907 már­cz. 31-éig. Az ország kereskedői és iparosai most tehát reszkethetnek amiatt, hogy csak három hó múlva fogja őket elérni a fuvardíj­­emelésekben rejlő csapás, nem pedig azonnal. Valóban kiváncsiak vagyunk, mikor fog már egyszer méltóztatni a kormánynak kereken ki­mondani , mi a szándéka.­­ Ha már a vasúti fuvarokkal ilyen kétségbeejtő bizonytalanságban vagyunk, legalább örömmel fogadjuk a dunai forgalomban beállott végleges fuvarrendezé­st. Mint ugyanis a „Pesti Hírlap“ jelenti, a malmok és a Magyar Folyam és Tengerhajózási r.­t. között a budapest—bécsi hajódíj­­­ételt illetőleg megtörtént a megegyezés a 70 f.-es díjtétel alapján.*) Ebben három havi szabad­ raktározás is benfoglaltatik. Miután eddig 88­­. volt a díjtétel, örvendünk ezen jelentős díjmérséklésnek. * * * Azt hiszszük, a magyar molnárnak már épp elég az ellensége, hisz amúgy is ma már oly mostoha viszonyok között kell a magyar malom­iparosnak életét tengetni, hogy bizony legény az a talpán, aki ezekben a nehéz időkben egy­általán meg tud még élni. Megütközéssel olvas­suk ezért a „Köztelek“ újévi számában, hogy a Kühne-féle mosoni gépgyár valami újfajta gazdasági daráló- és őrlőmalmot kínál a gazda­közönségnek. A c­ég három hasábos czikkben magasztalja az új őrlőgépet, mely — úgymond — „a gazdát a molnártól teljesen függetleníti, amennyiben a gépen mindenféle munkát sike­resen el lehet végezni, a legdurvább darálástól a sütőliszt őrléséig. Az újfajta gép ára 850 K, az egyszerű lisztválasztó szekrényé 350 K, a koptató­szekrény pedig 450 K“. Hogy a gépről hogy ítél maga a gyáros, mutatja a czikkben előforduló következő vallomás : „Ismételten hangsúlyoz­zuk, hogy ezen gép természetszerűen műmal­mot helyettesíthetni nem fog, amennyiben ra­­czionális üzem mellett 60—6­0% lisztnél többet a gabonából ki nem vesz. Tekintetbe véve azon­ban az egész berendezés egyszerűségét, könnyű kezelhetőségét és alacsony árát, ez hátrányának nem mondható, mert a Joel-malom csak gazda­sági czélokat akar szolgálni, ahol megfelelő táp­­értékű korpa is mindig előnyösen értékesíthető­. Kérdjük ezek után, mire való az ilyen primitív malomfelszerelés egyáltalán ? Hisz elég volt már azokból a gazdasági malmokból, melyek hang­zatos szavakkal lettek feldicsérve, de alapjában véve vajmi keveset értek (pl. a Schweitzer-féle gépek, az Apostoloff-rendszer stb.) Molnárainknak pedig azt a tanácsot adjuk, jegyezzék meg jól maguknak ama gépgyáros nevét, aki ilyen ille­téktelen versenyt okoz az amúgy is annyira szorongatott malomiparnak. * * * Az 1906-iki év malomipari eseményeivel la­punk más helyein foglalkozunk. Itt csupán azt említjük meg, hogy tavaly a budapesti malmok 8 millióval jóval több Mm. búzát őröltek fel (1905-ben 7,207.000 és 1904-ben 7,448.000 q-t), tehát tetemesen többet, mint az utolsó 10 év bármelyikében. A tavalyi évben a malomrész­vények igen nagy árhullámzáson mentek keresz­tül, amint ezt a következő kimutatás is feltünteti: Az árfolyamok közötti többlet és kevesebblet, sajnos, az árfolyamcsökkenés felé billenti a mér­leget, amennyiben tavaly a budapesti malom­részvények árfolyamértéke 1.470.000 kor.-val emelkedett, de viszont 2.094.000 kor.-val csök­kent, tehát az összes árfolyamveszteség 624 ezer korona. Különösen feltűnő jelenség a Buda­pesti Gőzm. részvényeinek áresése és a Viktória­­részvények óriási áremelkedése. Az utóbbi ma­lom most már tényleg a fővárosi malmok leg­elsői közé küzdötte fel magát c­éltudatos és rendkívüli szakértelmet tanúsító vezetése folytán. Értesüléseink szerint a Viktória-részvények iránt állandóan igen nagy kereslet mutatkozik. Olvasóink bizonyára emlékeznek arra, hogy mi e helyütt hányszor tettük szóvá biztosító­­társulataink amaz érthetetlen csökönyösségét, hogy Sprinkler-berendezésekre, önműködő tűz­oltási zuhany-felszerelésekre nem akartak semmi­nemű engedményt adni. Külföldön a Sprink­­lerek által védett gyártelepek tűzbiztosítási té­teleire igen jelentős engedményt adnak a biz­tosító-társulatok, sőt van olyan társulat, mely nem is fogad el biztosításra más ipartelepet, mint olyat, mely Springerekkel van védve. Ter­mészetesen nálunk ezideig nem akadt ipartelep, mely ily körülmények között a Springereket bevezette volna, még pedig azért nem, mert hisz ily berendezés a nagyobb biztonságon kí­vül nem nyújtott semmiféle előnyt. Abban a pillanatban azonban, amikor biztosító­ társula­­taink eme konzervatív álláspontjukat feladják, előrelátható volt, hogy a Sprinkler-rendszer ro­hamosan fogja meghódítani gyáriparunkat. Hisz a Sprinkler-felszereléssel járó tetemes befekte­tés hamarosan megtérült volna a biztosítási díj­tételre engedélyezett százalékos engedményből. * * * A hazai biztosító­társulatok végre is belátták eme helyzet visszásságát és miként most ille­tékes helyről értesülünk, közösen elhatározták, hogy ezentúl díjengedményt adnak a Sprinkler­­rendszerű önműködő zuhanyberendezésekre. A biz­tosító­ társulatok az ilyfajta engedményes biz­tosítást a következő feltételekhez kötik: 1. A kedvezményes biztosítás kiterjed mal­mokra, posztó- és gyapjúgyárakra, faipari üze­mekre, pamutfonógyárakra és a c­ukoriparra. 2. Önműködő Spiinkler-zuhanyberendezésért csak akkor adatik engedmény, ha az legalább is a gyári főépület összes helyiségeiben és mindazon toldaléképületekben létezik, amelyek­ben gyári üzem folyik és ha a biztosító­társa­ságnak ily berendezések tartós üzemképességére és felülvizsgálatára vonatkozólag megállapított szabályai pontosan betartatnak. 3. Az említett előfeltételek mellett a követ­kező engedmények alkalmaztatnak: a) ha a víz természetes nyomással vezettetik a szórókészülékekbe, 25%; b) ha a víz légnyomás (légnyomásos tartá­­nyok) segélyével vezettetik a szórókészülé­kekbe, 15%. 4. Légnyomásos tartányok az előírt magas­nyomású tartányok helyett csak akkor alkal­mazhatók, ha a helyi viszonyok magasnyomású víztartány elhelyezését nem engedik meg, mely körülmény minden egyes esetben megállapí­tandó. 5. Ha a víz nem természetes nyomása által, hanem légnyomás által vezettetik a szórókészü­lékekbe, pótdíj 5%. 6. A kazánházban és a gép-, illetőleg turbina­házban, amennyiben az utóbbiak nem a gyári főépületben vannak és műhelyek nincsenek bennök, a Sprinkler-zuhanyberendezés létesítése nem szükséges. 7. Pamutfonó- és c­ukorgyárakban a díj­­engedményt külön szabályzat állapítja meg. Vájjon eme díjengedmények elegendők-e, azt szakértők ítéletére kell bíznunk, bár sajnálnék, ha a biztosítótársulatok ezúttal félmunkát végeztek volna csupán és az engedményeket illetőleg fukarkodtak volna. Megjegyezzük még, hogy lapunk kiadóhivatala szívesen szolgál érdeklődőknek Sprinkler-rendszereket gyártó külföldi c­égek névjegyzékével. * * * Az Egyesült­ Államokban január 1-én újabb törvényes rendszabályok léptek életbe a takar­mány­czikk-kereskedelem védelmére. Csak a minap említettük meg, hogy Anglia is újévvel lépteti életbe az ő „Pure Food Law“ törvényét, mely ugyancsak a takarmányczikk-kereskedelem vissza­éléseit van hivatva megszüntetni. Amerikában már évek óta létezik ily törvény, de annak hatá­­rozmányai nem bizonyultak eléggé szigorúnak, ezért most újabb törvényt csináltak a yankee-k és most már eredményesen remélik kipusztítani a takarmányczikkek hamisítását. Miután hasonló törvények már Európa több államában léteznek, pl. Németországban is, nem lehetetlen, hogy mi is kapunk előbb-utóbb ily törvényt. * * * A liszthalványítási eljárás körül megindult szabadalmi pöröknek nincs se hosszuk, se vé­gük. A legújabb elsőbbségi pert valami Hogarth nevű angol mérnök indította az eddigi szaba­dalomtulajdonosok ellen és pedig azért, mert ő még 1901-ben szabadalmaztatta a 9039. sz. angol szabadalommal a liszthalványítás eszmé­jét. Hogarth eljárása villanyos szikrával történő halványitáson alapult. Külföldi szakkörökben nagy érdeklődéssel várják ezen legújabb sza­badalmi per sorsát. Malom: Konkordia Első bpesti gőzm. Erzsébet Lujza Pesti Hengermalom 5.000 Molnárok és Sütők 4.500 Viktória 8.000 Részvények január deczember ... . száma 1-én 31-én Kü­lö­­bözet 10.000 175 186 +110.000 9.000 1225 1120 —972.000 6.750 430 350 —540.000 8.750 220 — — 795 380 —582.000 gyg _ _ 470 640 +1.360.000 *) Időközben az osztrák malomipar igen erélyes akcziót indított ezen 70-es díjtétel ellen, de ezen műfelháborodásra alig érdemes ügyet vetni. — A szerk. MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1907. január 5.

Next