Molnárok Lapja, 1916 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1916-01-01 / 1. szám

Budapest, 1916 január 1. MOLNÁROK OTPJA őri büntető eljárás során azon árura nézve, amelynek tekintetében a kihágást elkövették, a törvény értelmé­ben elkobzásnak van helye. Az elkobzott áru értékének egyötöde a kihágást felfedező vasúti, illetve hajózási közeget illeti, többi része a felmerült költségek levoná­sával a rokkant katonák segélyalapja javára fordíttatik. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóság­nak mint rendőri büntetőbíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágások miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 10. §: A kereskedelemügyi miniszter a jelen rendelet rendelkezései alá eső terményeknek és czikkeknek a magyar szent korona országain belül Horvát-Szlavón­­országok területére, vagy a magyar szent korona orszá­gain belül a társországok területéről tengelyen vagy a jelen rendeletben nem említett egyéb módon való szállí­tására a jelen rendelet intézkedéseit a szükséges kiegé­szítésekkel és módosításokkal kiterjesztheti. A kereske­delemügyi miniszter ennél a kiterjesztésnél a Horvát- Szlavonországok területére irányuló forgalom tekinteté­ben a földművelésügyi miniszterrel, a Horvát-Szlavon­­országok területéről kiinduló forgalom tekintetében pedig a bánnal egyetértőleg jár el 11. §. A jelen rendelet 1916. évi január hó 10. napján lép életbe. Ezzel a nappal a 952/1915. M. E. számú rendelet rendelkezései, valamint az 1151/1915. M. E. számú, az 1427/1915. M. E. számú, a 2470/1915. M. E. számú, a 3859/1915. M. E. számú, úgyszintén az 54.786/1915. K. M. számú, az 59.963/1915. K. M. számú, a 69 377/1915. K. M. számú rendeletek (1. a Budapesti Közlönynek 1915. évi 67., 79., 96., 161., 246., 194., 209. és 239. számában) teljes egészükben, a 3573/1915. M. E. számú és a 4133/1915. M. E. számú rendeletek (1. a Budapesti Közlönynek 1915. évi 230. és 267. számában) a szállítási igazolványokra vonatkozó rendelkezéseiben a jelen rendelet rendelkezései alá eső terményekre és czikkekre nézve hatályukat vesztik és e naptól kezdve a jelen rendelet rendelkezései alá eső terményeket és czikkeket csak a jelen rendelettel rendszeresített szállí­tási igazolvánnyal szabad szállítani s ezzel a nappal a reájuk nézve az elsőfokú közigazgatási hatóságok által kiállított minden másnemű szállítási igazolvány érvé­nyét veszti. 12. §. A jelen rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos tör­vényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát- Szlavonországokra is kiterjed. Horvát Szlavonországok­­ban ezt a rendeletet, amennyiben végrehajtása az ottani önkormányzat körébe tartozik, a bán hajtja végre. Budapest, 1915. évi deczember hó 23. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. A liszt- és kenyérfogyaszt (A m. kir. minisztéri­­tás szabályozásáról. umnak 4.586/1915. M. E. sz. rendelete.) 1. §. Az 1916. évi január hó 10. napjától kezdődőleg a 2. § ban említett személyek kivé­telével, bárkinek naponkint és fejenkint búza-, rozs- vagy árpalisztből vagy e gabonaneműek keverékéből előállított lisztből legfeljebb 240 grammot szabad fogyasztania. Nehéz testi munkával foglalkozók részére a a közigazgatási hatóság (8. §.) s úgy ezek, mint olyanok részére, akiknél azt valamely más ok szükségessé teszi, a belügyminiszter az 1. be­kezdésben meghatározott naponkénti és fejen­­kénti mennyiséget legfeljebb 800 gramm lisztre felemelheti. A hatóságnak az előbbi bekezdés alapján tett rendelkezését a belügyminiszter bármikor meg­változtathatja. A jelen rendelet szempontjából 7 gramm t­enyeret 5 gramm lisztnek kell szá­mítani. 2. §. Őstermeléssel foglalkozók naponkint és fejenkint búza-, rozs- vagy árpalisztből, vagy e gabonaneműek keverékéből előállított lisztből legfeljebb 400 grammot használhatnak fel. 8. §. Az 1. és a 2. §. szerint felhasználható lisztmennyiséget mindenki első­sorban saját meg­levő liszt- vagy gabonakészletéből köteles fedezni. 4. §. Búza-, rozs- és árpalisztet, valamint e gabonanemüek keverékéből előállított lisztet, továbbá az ilyen lisztneműekből előállított kenyeret az 1916. évi január hó 10. napjától kezdve csak a közigazgatási hatóság (8. §.) által kibocsátott liszt- és kenyérfogyasztási iga­zolványok ellenében szabad forgalomba hozni, elidegeníteni vagy vásárolni. Ezen rendelkezés alól a belügyminiszter a szükségnek megfelelőleg kivételeket engedhet. 5. §: A liszt- és kenyérfogyasztási igazolványokra vonatkozó közelebbi rendelkezéseket a közigazgatási hatóság (8. §) állapítja meg. Ezeket a rendelkezéseket a belügyminiszter bármikor megváltoztathatja. A liszt- és kenyérfogyasztási igazol­ványok rendszeresítésével felmerülő kiadásokat a tör­vényhatóságok fedezik. A belügyminiszter elrendelheti, hogy egyes törvényhatóságok egész területükre vagy annak egyes részeire vonatkozólag kölcsönösen érvényes liszt- és kenyérfogyasztási igazolványokat állapítsa­nak meg. 6. §. A közigazgatási hatóság (8. §.) köteles a liszt- és kenyérfogyasztási igazolványok életbe léptetéséhez szük­séges adatok bejelentését a belügyminiszter utasítása szerint elrendelni. Liszt- és kenyérfogyasztási igazolványra csak annak és olyan mértékben van igénye, akinek és amilyen mértékben a tulajdonában levő liszt- vagy gabonakészlet az általa ezen rendelet értelmében felhasználható liszt­mennyiséget nem fedezi. Azok, akik rendszeresen ételeknek kiszolgáltatásával ipar- vagy keresetszerűen foglalkozó üzletekben, üzemek­ben, intézetekben, vállalatokban stb. étkeznek, csak ke­nyérfogyasztási igazolványra tarthatnak igényt. 7. §: telek kiszolgáltatásával ipar- vagy keresetszerűleg foglalkozó üzletek, üzemek, intézetek, vállalatok stb. kenyeret csak az általuk bevont kenyérjegy-szelvények ellenében az azokon feltüntetett kenyérmennyiségnek megfelelő mértékben szerezhetnek be. Liszttel pedig, amennyiben hatósági ellátásra igényük van, a hatóság előtt beigazolandó rendes vendégforgalmuk­hoz képest látandók el az 1. §-ban megállapított rendel­kezés által meghatározott arányban. 8. §. Az előző §-okban említett hatósági rendelkezéseket vármegyékben és törvényhatósági joggal felruházott városokban a törvényhatóság első tisztviselője, Buda­pesten a városi tanács teszi meg. A rendezett tanácsú városokra nézve az alispán elő­terjesztésére a belügyminiszter a polgármestert bízhatja meg az eljárással. 9. §. Akinek az 1. és a 2. §. szerint 1916. évi augusztus hó 1­­. napjáig számítandó házi szükségletét, továbbá a fennálló rendeletek szerint 1916. évi augusztus hó 16. napjáig számítandó gazdasági szükségletét meghaladó gabona- vagy lisztkészlete van, az készletének a házi vagy gazdasági szükségletét meghaladó részét a köz­­igazgatási hatóság (8. §.) felhívására köteles a hatóságilag megállapított legmagasabb áron készpénzfizetésért a lakos­ság lisztellátási czéljára a hatóság rendelkezése szerint átengedni. Ez a rendelkezés nem érinti a 3.925/1915 M. E. számú rendelettel elrendelt igénybevétel hatályát és az idézett rendelettel igénybe vett liszt- és gabonakészleteket ehhez képest a Hadi Termény-részvénytársaság részére kell kiszolgáltatni. Gabonakészletek birtokosai a jelen rendelet 1. és 2. § ában meghatározott lisztszükségletük fedezésére annyi gabonát tarthatnak vissza, amennyi az illető liszt­mennyiség előállításához az esetleg természetben ki­szolgáltatandó őrlési díj, az elporlás, a korpa és a hulladék számbavételével szükséges. 10. §. Aki a jelen rendelet rendelkezéseit vagy a ható­ságnak a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelke­zéseit megszegi, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914. L. t.-c. 9. §. értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéss­­el büntetendő. Arra a liszt- és gabonakészletre nézve, amelynek tekintetében a kihágást elkövették, a rendőri büntető eljárás során a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készletet a belügyminiszter által megjelölt közélelmezési czélokra kell fordítani. Az elkob­zott készlet értékéből a rendőri büntető eljárás során felmerült azt az eljárási költséget, amely a hatóságot terheli, ennek javára meg kell téríteni. Az 1. bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint a rendőri bün­tető bíróságnak a székesfővárosi államrendőrség műkö­dési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatás­körébe tartozik. 11. §. Ez a rendelet 1916. évi január hó 10. napján lép életbe. A belügyminiszter egyes rendelkezésekre vagy az ország területének egyes részeire nézve az életbelé­pés tekintetében másként rendelkezhetik. A rendelet hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1915. évi deczember hó 27. napján. Gróf Tisza István s­ k. m. kir. miniszterelnök. Gözeke- és matereke- A honvédelmi miniszter 19.000. A gépészek szabadsága. evr. 18 — 1915. számú hirdet --------------------------ménye szerint a népfölkelésre kö­telezetteknek az 1886. évi XX., illetőleg 1915. évi II. tör­vényczikk alapján történt behívása folytán az 1873. 1874., 1875., 1876., 1877. évben, azonkívül az 1891., 1895. és 1896. évben született, továbbá a népfölkelésről, vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvény alapján kirendelt (igénybe vett), de ezen szolgálatból időközben elbocsátott összes 1873—1897. évi születésű egyének (munkások, kocsisok, hajcsárok stb.), ha a megtartott népfölkelési bemutató pótszemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak, 1916. évi január 1- én — ameny­­nyiben név szerint felmentve nincsenek — a népfölkelési igazolványi lapon feltüntetett m. kir. honvédkiegészítő, illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére népfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tartoznak. A fent felsorolt születési évfolyamokba tartozó és a szemlén alkalmasnak osztályozott hivatásos gőz- vagy motoreke-gépészek és fütók, kik ily gépeknél tényleg alkalmazva vannak, további intézkedésig bevonulni nem tartoznak. Megkezdődött a rekvirálás. A gabona-rekvirá­lás a kormány rendelete értelmében dec­ember 25-én tényleg megkezdődött. A bejelentett gabonamennyisége­ket a H. T. bizományosaival veszi át, míg a bejelentésre nem került gabonákat a pénz­ügyőrség fogja felkutatni. Mindez óriási fel­adatot jelent, mert sok ezer község, tíz­ezernyi termelő, sok százezer apróbb-nagyobb tétel nyilvántartásáról lévén szó, maga a t­e­jesüzemlő fizikai munka is óriási méretű,­­ még a kivitele, a gabona lefoglalása és majdan átvétele, leszállítása stb. Komplikálja a dolgot az a körülmény, hogy decz. 25-ig a ter­melők még a bejelentett készletet is szabadon felajánlhatták a H. T.-nek. Gyakran fog tehát előfordulni az olyan eset, hogy valakinél olyan készletet fognak keresni, mely annak idején be lett jelentve, de most időközben önkéntes fel­ajánlás révén a H. T.-hez jutott. Szóval a gabonarekvirálás keresztülvitele nehéz és bo­nyolult munkát ró a H. T.-re és csak annak eddig bevált szervezete nyújt reményt, hogy ezen gigászi munkát is simán fogja lebonyolí­tani, mely eddig 14 millió Mm. gabona forgalmát közvetítette. A mai rendkívüli viszonyok köze­pette ez fényes eredmény, f készit csekély erő­­g fkB 7 IAJa ff irta. Ri-Bt — I mm A Bt Óránkénti munkaképessége 200—600 kg. szükséglet mellett a 1^1 Mn ~ I w S W $ £Cn IMF ■ Ára kor. 490.— A nagy ta*armány­■ I­JÖVEDELMEZŐ MELLÉKKERESET MALMOKNAK !! Tenger­icsutkáb­ól - darát (korpát) % hiánynál fogva jelentékeny jövedelmet hoz, ›‹›› Bővebb felvilágosítással szolgál a vezérképviselet: H HAHN ARTHUR ÉS TÁRSAI Budapest, Vill., Üllői­ út 52/b. Sürgönyczim: CASE Budapest

Next