Molnárok Lapja, 1916 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-01 / 1. szám
Budapest, 1916 január 1. MOLNÁROK OTPJA őri büntető eljárás során azon árura nézve, amelynek tekintetében a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott áru értékének egyötöde a kihágást felfedező vasúti, illetve hajózási közeget illeti, többi része a felmerült költségek levonásával a rokkant katonák segélyalapja javára fordíttatik. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágások miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 10. §: A kereskedelemügyi miniszter a jelen rendelet rendelkezései alá eső terményeknek és czikkeknek a magyar szent korona országain belül Horvát-Szlavónországok területére, vagy a magyar szent korona országain belül a társországok területéről tengelyen vagy a jelen rendeletben nem említett egyéb módon való szállítására a jelen rendelet intézkedéseit a szükséges kiegészítésekkel és módosításokkal kiterjesztheti. A kereskedelemügyi miniszter ennél a kiterjesztésnél a Horvát- Szlavonországok területére irányuló forgalom tekintetében a földművelésügyi miniszterrel, a Horvát-Szlavonországok területéről kiinduló forgalom tekintetében pedig a bánnal egyetértőleg jár el 11. §. A jelen rendelet 1916. évi január hó 10. napján lép életbe. Ezzel a nappal a 952/1915. M. E. számú rendelet rendelkezései, valamint az 1151/1915. M. E. számú, az 1427/1915. M. E. számú, a 2470/1915. M. E. számú, a 3859/1915. M. E. számú, úgyszintén az 54.786/1915. K. M. számú, az 59.963/1915. K. M. számú, a 69 377/1915. K. M. számú rendeletek (1. a Budapesti Közlönynek 1915. évi 67., 79., 96., 161., 246., 194., 209. és 239. számában) teljes egészükben, a 3573/1915. M. E. számú és a 4133/1915. M. E. számú rendeletek (1. a Budapesti Közlönynek 1915. évi 230. és 267. számában) a szállítási igazolványokra vonatkozó rendelkezéseiben a jelen rendelet rendelkezései alá eső terményekre és czikkekre nézve hatályukat vesztik és e naptól kezdve a jelen rendelet rendelkezései alá eső terményeket és czikkeket csak a jelen rendelettel rendszeresített szállítási igazolvánnyal szabad szállítani s ezzel a nappal a reájuk nézve az elsőfokú közigazgatási hatóságok által kiállított minden másnemű szállítási igazolvány érvényét veszti. 12. §. A jelen rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát- Szlavonországokra is kiterjed. Horvát Szlavonországokban ezt a rendeletet, amennyiben végrehajtása az ottani önkormányzat körébe tartozik, a bán hajtja végre. Budapest, 1915. évi deczember hó 23. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. A liszt- és kenyérfogyaszt (A m. kir. minisztéritás szabályozásáról. umnak 4.586/1915. M. E. sz. rendelete.) 1. §. Az 1916. évi január hó 10. napjától kezdődőleg a 2. § ban említett személyek kivételével, bárkinek naponkint és fejenkint búza-, rozs- vagy árpalisztből vagy e gabonaneműek keverékéből előállított lisztből legfeljebb 240 grammot szabad fogyasztania. Nehéz testi munkával foglalkozók részére a a közigazgatási hatóság (8. §.) s úgy ezek, mint olyanok részére, akiknél azt valamely más ok szükségessé teszi, a belügyminiszter az 1. bekezdésben meghatározott naponkénti és fejenkénti mennyiséget legfeljebb 800 gramm lisztre felemelheti. A hatóságnak az előbbi bekezdés alapján tett rendelkezését a belügyminiszter bármikor megváltoztathatja. A jelen rendelet szempontjából 7 gramm tenyeret 5 gramm lisztnek kell számítani. 2. §. Őstermeléssel foglalkozók naponkint és fejenkint búza-, rozs- vagy árpalisztből, vagy e gabonaneműek keverékéből előállított lisztből legfeljebb 400 grammot használhatnak fel. 8. §. Az 1. és a 2. §. szerint felhasználható lisztmennyiséget mindenki elsősorban saját meglevő liszt- vagy gabonakészletéből köteles fedezni. 4. §. Búza-, rozs- és árpalisztet, valamint e gabonanemüek keverékéből előállított lisztet, továbbá az ilyen lisztneműekből előállított kenyeret az 1916. évi január hó 10. napjától kezdve csak a közigazgatási hatóság (8. §.) által kibocsátott liszt- és kenyérfogyasztási igazolványok ellenében szabad forgalomba hozni, elidegeníteni vagy vásárolni. Ezen rendelkezés alól a belügyminiszter a szükségnek megfelelőleg kivételeket engedhet. 5. §: A liszt- és kenyérfogyasztási igazolványokra vonatkozó közelebbi rendelkezéseket a közigazgatási hatóság (8. §) állapítja meg. Ezeket a rendelkezéseket a belügyminiszter bármikor megváltoztathatja. A liszt- és kenyérfogyasztási igazolványok rendszeresítésével felmerülő kiadásokat a törvényhatóságok fedezik. A belügyminiszter elrendelheti, hogy egyes törvényhatóságok egész területükre vagy annak egyes részeire vonatkozólag kölcsönösen érvényes liszt- és kenyérfogyasztási igazolványokat állapítsanak meg. 6. §. A közigazgatási hatóság (8. §.) köteles a liszt- és kenyérfogyasztási igazolványok életbe léptetéséhez szükséges adatok bejelentését a belügyminiszter utasítása szerint elrendelni. Liszt- és kenyérfogyasztási igazolványra csak annak és olyan mértékben van igénye, akinek és amilyen mértékben a tulajdonában levő liszt- vagy gabonakészlet az általa ezen rendelet értelmében felhasználható lisztmennyiséget nem fedezi. Azok, akik rendszeresen ételeknek kiszolgáltatásával ipar- vagy keresetszerűen foglalkozó üzletekben, üzemekben, intézetekben, vállalatokban stb. étkeznek, csak kenyérfogyasztási igazolványra tarthatnak igényt. 7. §: telek kiszolgáltatásával ipar- vagy keresetszerűleg foglalkozó üzletek, üzemek, intézetek, vállalatok stb. kenyeret csak az általuk bevont kenyérjegy-szelvények ellenében az azokon feltüntetett kenyérmennyiségnek megfelelő mértékben szerezhetnek be. Liszttel pedig, amennyiben hatósági ellátásra igényük van, a hatóság előtt beigazolandó rendes vendégforgalmukhoz képest látandók el az 1. §-ban megállapított rendelkezés által meghatározott arányban. 8. §. Az előző §-okban említett hatósági rendelkezéseket vármegyékben és törvényhatósági joggal felruházott városokban a törvényhatóság első tisztviselője, Budapesten a városi tanács teszi meg. A rendezett tanácsú városokra nézve az alispán előterjesztésére a belügyminiszter a polgármestert bízhatja meg az eljárással. 9. §. Akinek az 1. és a 2. §. szerint 1916. évi augusztus hó 1. napjáig számítandó házi szükségletét, továbbá a fennálló rendeletek szerint 1916. évi augusztus hó 16. napjáig számítandó gazdasági szükségletét meghaladó gabona- vagy lisztkészlete van, az készletének a házi vagy gazdasági szükségletét meghaladó részét a közigazgatási hatóság (8. §.) felhívására köteles a hatóságilag megállapított legmagasabb áron készpénzfizetésért a lakosság lisztellátási czéljára a hatóság rendelkezése szerint átengedni. Ez a rendelkezés nem érinti a 3.925/1915 M. E. számú rendelettel elrendelt igénybevétel hatályát és az idézett rendelettel igénybe vett liszt- és gabonakészleteket ehhez képest a Hadi Termény-részvénytársaság részére kell kiszolgáltatni. Gabonakészletek birtokosai a jelen rendelet 1. és 2. § ában meghatározott lisztszükségletük fedezésére annyi gabonát tarthatnak vissza, amennyi az illető lisztmennyiség előállításához az esetleg természetben kiszolgáltatandó őrlési díj, az elporlás, a korpa és a hulladék számbavételével szükséges. 10. §. Aki a jelen rendelet rendelkezéseit vagy a hatóságnak a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezéseit megszegi, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914. L. t.-c. 9. §. értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Arra a liszt- és gabonakészletre nézve, amelynek tekintetében a kihágást elkövették, a rendőri büntető eljárás során a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készletet a belügyminiszter által megjelölt közélelmezési czélokra kell fordítani. Az elkobzott készlet értékéből a rendőri büntető eljárás során felmerült azt az eljárási költséget, amely a hatóságot terheli, ennek javára meg kell téríteni. Az 1. bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint a rendőri büntető bíróságnak a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 11. §. Ez a rendelet 1916. évi január hó 10. napján lép életbe. A belügyminiszter egyes rendelkezésekre vagy az ország területének egyes részeire nézve az életbelépés tekintetében másként rendelkezhetik. A rendelet hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1915. évi deczember hó 27. napján. Gróf Tisza István s k. m. kir. miniszterelnök. Gözeke- és matereke- A honvédelmi miniszter 19.000. A gépészek szabadsága. evr. 18 — 1915. számú hirdet --------------------------ménye szerint a népfölkelésre kötelezetteknek az 1886. évi XX., illetőleg 1915. évi II. törvényczikk alapján történt behívása folytán az 1873. 1874., 1875., 1876., 1877. évben, azonkívül az 1891., 1895. és 1896. évben született, továbbá a népfölkelésről, vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvény alapján kirendelt (igénybe vett), de ezen szolgálatból időközben elbocsátott összes 1873—1897. évi születésű egyének (munkások, kocsisok, hajcsárok stb.), ha a megtartott népfölkelési bemutató pótszemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak, 1916. évi január 1- én — amenynyiben név szerint felmentve nincsenek — a népfölkelési igazolványi lapon feltüntetett m. kir. honvédkiegészítő, illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére népfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tartoznak. A fent felsorolt születési évfolyamokba tartozó és a szemlén alkalmasnak osztályozott hivatásos gőz- vagy motoreke-gépészek és fütók, kik ily gépeknél tényleg alkalmazva vannak, további intézkedésig bevonulni nem tartoznak. Megkezdődött a rekvirálás. A gabona-rekvirálás a kormány rendelete értelmében december 25-én tényleg megkezdődött. A bejelentett gabonamennyiségeket a H. T. bizományosaival veszi át, míg a bejelentésre nem került gabonákat a pénzügyőrség fogja felkutatni. Mindez óriási feladatot jelent, mert sok ezer község, tízezernyi termelő, sok százezer apróbb-nagyobb tétel nyilvántartásáról lévén szó, maga a tejesüzemlő fizikai munka is óriási méretű, még a kivitele, a gabona lefoglalása és majdan átvétele, leszállítása stb. Komplikálja a dolgot az a körülmény, hogy decz. 25-ig a termelők még a bejelentett készletet is szabadon felajánlhatták a H. T.-nek. Gyakran fog tehát előfordulni az olyan eset, hogy valakinél olyan készletet fognak keresni, mely annak idején be lett jelentve, de most időközben önkéntes felajánlás révén a H. T.-hez jutott. Szóval a gabonarekvirálás keresztülvitele nehéz és bonyolult munkát ró a H. T.-re és csak annak eddig bevált szervezete nyújt reményt, hogy ezen gigászi munkát is simán fogja lebonyolítani, mely eddig 14 millió Mm. gabona forgalmát közvetítette. A mai rendkívüli viszonyok közepette ez fényes eredmény, f készit csekély erőg fkB 7 IAJa ff irta. Ri-Bt — I mm A Bt Óránkénti munkaképessége 200—600 kg. szükséglet mellett a 1^1 Mn ~ I w S W $ £Cn IMF ■ Ára kor. 490.— A nagy ta*armány■ IJÖVEDELMEZŐ MELLÉKKERESET MALMOKNAK !! Tengericsutkából - darát (korpát) % hiánynál fogva jelentékeny jövedelmet hoz, ›‹›› Bővebb felvilágosítással szolgál a vezérképviselet: H HAHN ARTHUR ÉS TÁRSAI Budapest, Vill., Üllői út 52/b. Sürgönyczim: CASE Budapest