Molnárok Lapja, 1916 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-01 / 1. szám
8 Romániai gabonabehozatal. A német, magyar és osztrák kormány 50 ezer vaggon román gabonát vásárolt és további 50 ezer vaggonra szerzett vételjogosultságot. A szállítás már meg is kezdődött és április 1-éig az 50 ezer kocsi leszállításának be kell fejezve lennie. A kormány megállapodott egymással abban, hogy minden országra mennyi jut a román gabonából, Magyarországra 15 °/c. Sokan félreértik ezt az alacsony kvótát, pedig ez csak látszólag kis részesedés. Tekintetbe veendő ugyanis, hogy mi a saját gabonakészleteinkből eddig nagy mennyiséget engedtünk át Ausztriának. Ha Ausztria is nagy mennyiségű román gabonához jut, akkor persze neki nincs szüksége többé a mi gabonánkra és így nekünk megmarad a készletünk. Az utóbbi hetekben a belföldi malmok bizony csak kevés gabonát kaphattak őrlésre, mert a szállítási nehézségek miatt sem lehetett árut juttatni a malomiparnak. Ezután remélhetőleg a malmok ezen panasza meg fog szűnni, mert a H. T. azon helyzetben lesz, hogy nagyobb mérvű gabonakiutalásokat teljesítsen, ha nem kell majd olyan nagy mennyiségeket Ausztriának disponálni. Több malom kérdi különben tőlünk, hogy milyen minőségű a román gabona. Erre ilyen általános választ adni nem lehet, mert nemcsak 1915 ös, hanem sok 1914-es román gabona is fog hozzánk kerülni, de különösen a tavalyelőtti román búza minősége igen jó. A felosztás. „Az Újság“ értesülése szerint a 100.000 vaggon román gabona felosztása úgy fog megtörténni, hogy 55 500 jut Németországra, 31.150, Ausztriára és 13.350 vagyon reánk. További nagy behozatalra annál inkább számíthatunk, mert Románia és Bulgária exportfeleslege kb. 450.000 vaggonra tehető. Kiegészíthetjük ezen adatokat a következő, bukaresti levelezőnktől kapott értesüléssel: A korábbi vételekből eredő gabona kivitelét többé nem akadályozzák, így a megrakott uszályok útnak indulhatnak, ha helyettük üres uszály állíttatik ki. A vasúti gabonát az előjegyzések sorrendjében indítják útnak. Jelenleg az 1914. évi októberi előjegyzések vannak soron. Kenyérjegyek. A kormány rendelete, mely országszerte meghonosítja a kenyérjegy-intézményt, igen szükséges és ezt már régen kellett volna kiadni, Tgadhatatlan ugyanis, hogy a gabonafogyasztás aránya módon történt eddig. A termelők és a vidék annyi veret ettek, amennyit akartak, a városi lakosság különösen a munkásság pedig kénytelen volt a kenyérfogyasztását korlátozni. Az új rendszer egyforma gabonaelosztást honosít meg, mert senki több lisztet, illetőleg kenyeret nem fogyaszthat, mint amennyit a kormányrendelet előír. A naponként kifutó adag pedig elegendő, amiről mindenki meggyőződhetik, ha a rendelet alapján kiszámítja a saját szükségletét. Miután a legtöbb fogyasztó az ilyen számításban járatlan, a következő kis táblázatot ajánljuk a malmok figyelmébe, mert ez pontosan megmondja , ki mennyi lisztet fogyaszthat. Liszt-fogyasztási táblázat: (Czélszerű ezt a táblázatot a malom feltűnő helyén kifüggeszteni.) Liszt-gyűjtök: A kormány ezen rendelete egyszer és mindenkorra véget vet a káros és czéltalan lisztgyűjtésnek. Attól félve ugyanis, hogy lisztinség állhatna be, egyes háztartások nagy lisztkészleteket halmoztak fel. Budapesten minden jobb polgári lakásban 2—3, sőt ennél több zsák liszt van az éléskamrában. De azért csak elhozatták a lisztjegyekre jutó heti lisztadagokat is, sőt vettek azonfelül a péknél is mindennap kenyeret. Most ez a visszaélés megszűnik. Vagy lisztet, vagy kenyeret lehet venni a kenyérjegyek alapján, de mindkettőt többé nem. Megszűnik tehát a lisztgyűjtés oktalan és veszedelmes szokása. A mellőzött malomipar. Tudvalevőleg a legutóbbi népfelkelői szemle alkal- mával besorozott hadköteleseknek decz. 6 án, illetőleg utóbbi rendelkezés szerint decz. 15-én kellett bevonulniok. A malomipar köréből temérdek kérvény érkezett a kereskedelemügyi miniszterhez, melyben nélkülözhetetlen malmi alkalmazottak felmentését kérelmezték. Miután az illető ügyosztályban ezerszámra gyűltek össze az ilyen felmentési akták, természetesen nem lehetett minden ügyet a kitűzött időre elintézni és bizony sok, figyelemre méltó kérvény maradt elintézetlen, úgy, hogy fontos és nélkülözhetetlen helyet betöltő alkalmazottaknak is kellett a felmentési eljárás daczára bevonulniuk. Emiatt temérdek malom emelt nálunk panaszt és kérte közbenjárásunkat. Sajnálatunkra nem volt módunkban ez irányban valamit tenni, mert a kereskedelemügyi miniszter a saját hatáskörében jelölte meg azon vállalkozókat és cégeket, amelyeknél a bevonulás üzemzavart idézett volna elő. A honvédelmi miniszter azután ezen vállalatok alkalmazottainak bevonulását a benyújtott felmentési javaslatok elintézéséig elhalasztotta. Csodálatosképen mellőzték a malomipart, amiért külön köszönet jár báró Harkányi kereskedelemügyi miniszter úrnak, úgy látszik, a malomipart nem tekintik olyan iparágnak, melynek alkalmazottai nélkülözhetetlenek, pedig a folytatólagos üzem fenntartása talán a malomiparban volna éppen a legfontosabb. Korlátolt zsákelőállítás. Úgy nálunk, mint Ausztriában zsákhiány észlelhető. Pedig nálunk a malmok még hónapokkal ezelőtt elhatározták, hogy ezentúl közösen intézik a zsákbeszerzést és azóta a Malomegyesület elnöke, Langfelder Ede intézi nagy elfoglaltsága dacára a közös zsákbevásárlást is. Miután azonban a zsákelőállítás nem tart lépést a szükséglettel, egy közös értekezleten a pamutárugyárosok, zsákkészítők, malmok, czukorgyárosok és mezőgazdák megbeszélték a zsákelőállítás és beszerzés további módozatait. Ez decz. 17-én Bécsben folyt le. De ott végleges megállapodások még nem jöttek létre, hanem szükségesnek bizonyult ezen tárgyalások folytatása. Értesülésünk szerint e czélból Budapesten fognak összegyűlni ugyanazon kiküldöttek, akik a bécsi tárgyalásokon is részt vettek. Megjegyezzük, hogy a fennálló miniszteri rendelet értelmében zsákok czéljaira új fonalakat csak akkor szabad készíteni, ha ezen zsákok folyó évi november 15-ike előtt lettek megrendelve. Híte jár annak is, hogy legközelebb egy „Zsákközpont“ fog alakulni, bár sokan kifogásolják a temérdek ilyen „Központ“ szervezését, annál inkább, mert megnehezíthetnék az érdekelt iparágak forgalmát, azonkívül az adminisztrációs költségek is sok helyütt aránytalanul magasak. Különben a január 10-én levő állapot szerint fog megtörténni a zsákkészletek hivatalos bevallása. Vámmalmok egy-egy tétel- Egy konkrét esetből ben mennyit őrölhetnek? Kifolyólag felmerült a kérdés, vájjon a vámmalom köteles-e ellenőrizni, hogy egy őrletőnek van-e joga egy nagyobb tétel gabona megőrlésére ? Előfordult ugyanis, hogy egy vidéki vámmalomhoz egy őrlelő fél beszállított 200 Mm. búzát és azt simalisztnek felőröltette. Utóbb kitűnt, hogy az illető gabonatulajdonosnak nem volt joga ezt megőröltetni és emiatt a hatóság eljárást is indított ellene, melynek folyamán azután a malmot is kérdőre próbálták vonni és megvádolták azzal, hogy ő ismerve az illető érlető fél gazdasági helyzetét, „bizonyára tudta“, hogy itt valamilyen visszaélésről van szó. Véleményünk szerint ez a hatósági felfogás téves és bizonyára azt felsőbb helyek nem is fogják mérvadónak elfogadni. Elvégre a vámmalom tulajdonosa nem rendőrhatósg, amely köteles volna megvizsgálni minden esetben, hogy valaki termelője-e annak a gabonának, amelyet megőrlésre a vámmalomnak beszállít. Ha kihágás történik, büntessék meg azt, aki azt elkövette, a malmot is természetesen, ha az vét az előírt lisitszázalékok kivonása ellen. De ha valaki nagyobb mennyiségű gabonát őröltet, mint amennyire joga van, ezért a vámmalmot felelősségre vonni nem lehet! Municzió és liszt. A háborúban a két legfontosabb kellék - a municzió és a kenyér. Sem az egyik, sem a másik nélkül háborút folytatni nem lehet. Mi ezt a háború kezdete óta hangoztatjuk és állást foglaltunk amellett, hogy mikor az állam a zavartalan lövedékgyártást minden rendelkezésére álló intézkedésekkel biztosítani óhajtja, éppen úgy kötelessége volna a malomüzem zavartalan menetéről is gondoskodni. Örvendünk, hogy most már ez a felfogás a legszélesebb körökben is tért hódított. Most már a vidéken is a legéberebb figyelemmel őrzik a malmokat is. Ahol pedig ilyen intézkedést még nem foganatosított a hatóság, ott a helyi sajtó avagy a fogyasztók maguk kérelmezik. Szekszárdon például a minapi képviselőtestületi gyűlésen került szóba az ottani egyik gőzmalomban felhalmozott gabona- és lisztkészlet és felhívták a hatóság figyelmét arra, hogy helyezze ezt az üzemet katonai őrség alá. Temérdek malomtűz lett volna elkerülhető a háború legeleje óta, ha mindenütt idejekorán foganatosítottak volna ilyen óvintézkedéseket. A feldúlt kárpáti lakhelyek felépítése. Országos mozgalom alakult ki — tudvalevőleg — az oroszok betörése folytán elpusztított északmagyarországi falvak újjáépítése érdekében. Az egész országból gyűlnek be e czélra az adományok, az egész akciót pedig a kormány intézi, külön a helyszínre kiküldött közegei révén. Tudvalevőleg egy-egy elpusztult ház újjáépítése 600 korona költséget igényel, úgy, hogy aki ilyen összeget adományoz, az biztosítja egy rombadőlt ház és otthon újjáépítését. A gyűjtés folyamán igen sok ilyen 600 koronás adomány történt egy-egy elpusztult ház felépítésére. Bizonyára magasztosabb emberbaráti tényt keresve sem lehet találni, mint egy ilyen házalapítványt. Bennünket rendkívül megörvendeztető indítvánnyal áll most elő Szirók Pál negyedi főmolnár. Szó szerint a következőket írja szerkesztőségünknek, azon kérelemmel, hogy sorait hozzuk nyilvánosságra : „A szaklap iránt érzett hálám jeléül egy kis drágasági pótlékot mellékelek. Szabadjon azonban még más jelét is adnom a szerkesztő úrral szemben táplált szeretetnek és tiszteletnek, mint aki bennünket évek hosszú sora óta tanít, pártfogol, nekünk tanácsot ad és közös érdekünknek mindenkor önzetlen szószólója volt, éppúgy a múltban, mint a jelen nehéz időkben, és hiszem , az lesz a jövőben is. Én tehát azt indítványozom, hogy indítsunk gyűjtést egy, a háború által elpusztított kárpáti faluban felépítendő ház költségeire, melyre a 600 korona felépítési költségeit a hazai molnárság adja össze. Ezt a házat emléktáblával jelöljük meg és ez viselje a „Julassy Ödön-ház“ vagy ,Molnárok Lapja“-Mz nevét". Kortársunk óhajának eleget téve, közöljük ezt a bennünket megtisztelő indítványát és csak hálásan köszönjük a leveléből kiáradó nagy szeretetek Olcsó molnárokat remél Egy amerikai laptársunk azt Amerika mitttlünk, írja, hogy az európai háború ---------------------- lezajlása után kétségtelenül nagyszámú európai malommunkás fog az Egyesült Államokba bevándorolni. A háború folyamán ugyanis Európában sok száz malom pusztult el és a további háborús események folyamán bizonyára még sok száz malom fog romba döntetni. Évekre lesz szükség, amíg ezen malmokat ismét felépítik. Addig a malommunkások ezrei fognak munka híjján kénytelen-kelletlen Amerikába kivándorolni, legalább így reméli ezt amerikai laptársunk és már előre megörvendezteti ezzel a kilátással az amerikai kartársakat, akik persze mindnyájan szívesen látták eddig a külföldről bevándorló olcsó munkást. Laptársunk reménye, legalább amennyiben mi és Német- Megengedett lisztfogyasztás fejenként, naponként hetenként havonként jan. 10-től gramm kgr. (30 nap) kgr. aug. 15-ig (210 nap) kgr. 1. Bárkinek......... 240 1-680 72 504 2. Nehéz testi munkával foglalkozók 300 2-1009 63 3. Őstermeléssel foglalkozók......... 400 2-800 12 84 MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1916 január 1. Kezelési czélokra alkalmas: H# ___ _ 1 1 . ___ W ■ I Transzmisszió - kenderkötetek, zsineg M Ah hevederek,zsákmadzagok,fapeczkeske-V la al i£5 a GIBw V9 IEB és 9CI vekötök és minden egyéb szakmába vágó czikkre a legolcsóbb és legszolidabb beszerzési forrása-HONI FONÓ ét KÖTELVERŐGYÁR R.-T., HÓDSÁG (mátska)JB Felvonó-hevederek