Molnárok Lapja, 1920 (27. évfolyam, 2-52. szám)
1920-09-18 / 38. szám
XXVII. évfolyam Budapest, 1920. szeptember 18. 39. szám. Szerkentfaég és kUdobivatal: BUDAPESt 9 V.v CsAhy utczi VSS, Telefon: 66—66. Sürgönyosilm : Molnárlap PontatakarékpénaszArioheokszámla : 48158. POLITIKAI SZAKLAP MÓDJELENIK MINDEN SZOMBATON nO*pének Szaklapja** melinkiettal Előfizetési trail: tulajdonosoknak és bérlőknek: egész évre 160-— kor., fél évre 80 — kor. alkalmazottaknak: egész évre 80’— kor., fél évre 40-— kor. A tanúsítványok ügyében az Orsz. Molnár----------------------------*------— egyesület egyremásra kapja vidékről a megkereséseket, amelyekre csak azt válaszolhatja, hogy a kormányon múlik, ha ebben a kérdésben határozott választ nem adhatunk. A magyar molnárság higgadt és szakszerű előterjesztéseit megtette, azt kellően megindokolta, ennél többet nem tehet. Kierőszakolni a kormány döntését nincsen módjában. Teljesen átértjük a megyei molnárszövetségektől beérkező tiltakozásokat, amelyekben a következményekért a felelősséget magukról elhárítják. Ezeket a táviratokat azonban ne hozzánk intézzék, hanem a közélelmezési miniszterhez. Egyébként úgy értesülünk, hogy a szövetségek elnökei elérkezettnek látják az időpontot, miszerint az aug. 13-iki elnöki előértekezleten megbeszélteket vármegyéjük területén érvényesítsék. Erre most már sürgős szükség is van, mert ezzel kellemetlen utóhatásokat előznek meg. A tényleges kivitel a megyei szövetségekre tartozik, amelyeknek elnökségei mielőbb tartsák meg üléseiket. A kényszerű malom hatványozott sűrűségben jelentkeznek. A köhögő és betegmellű javítások hajtógépek, átcsorgó vízművek, elgörbült közlőművek, leszállott fali függőgyámok, ütő csapágyperselyek, kilyukadt köpönyegű gabonatisztítók, levásott hengerszékek és letöredezett kövek, eltörött sziták stb. stb., mint sürgős javításokat igényelnek. Nem is szabad ezeknek további javítgatását elhalasztani addig, míg a karácsonyelőtti tömeges őrlések ideje eljön, hanem minden malom kötelessége most — amikor az őrlés megcsappant — azt az aránylag kisebb áldozatot meghozni, hogy az őrlést beszüntetve malmának technikai helyrehozatalával komolyan törődjön. Felvidéki malmok Aug. 14-iki számunkban üzemszünetet Írtunk a Pöstyénben július 18-án tartott felvidéki molnárkongresszusról, ahol kimondották a csehek által megszállott Felsőmagyarország molnárai azt, hogy ráfizetéssel nem dolgoznak tovább. Akkor Dérer közélelmezési miniszter (Pozsony) megígérte követeléseik teljesítését, de mivel ez nem történt meg, a vámmalmosok szept. 6-án megállották és malmaikat az állam rendelkezésére bocsátották. Csehország erősen rá van szorulva a vámmalmok vámbevételeire, mert a gazdák a lefoglalt gabonákat a magyar vidékekről a statárium daczára sem szolgáltatják be. Ha pedig a cseh államhatalom veszi üzembe a malmokat, ez tiszta kommunizmust jelent. Jugoszlávia malmai augusztus 14-én (ugyan-------------------------------- akkor, amikor Budapesten az Orsz. Molnáregyesület kongresszusa volt) Belgrádban gyűlést tartottak, amelyben állást foglaltak a jugoszláv kormány azon szándékával szemben, hogy 15.000 vagyon búza (vagy más gabona) az országból fölőrletlen állapotban kivitelre kerülhessen. A gyűlésen az Újvidéki Molnáregyesület (amelyben Bácska és Bánát malmai vannak egyesítve), a Jugoszláv Malomegyesület (Zágráb) a horvát- és szlavónországi malmokkal, valamint a Szerbiai Malomegyesület (Belgrád), a szerbiai, macedóniai, bosnyák és dalmát malmokkal vettek részt. Kimutatták, hogy ők 24 óránként 548 vagyont képesek felőrölni, ami 300 munkanapot véve alapul 164 400 vaggont tesz ki egy évben, de a kötelékeken kívül álló malmok is legalább 400 waggont fölőrlenek naponkint, tehát az egész termést gond nélkül lisztté őrölhetik. A beadványra a kormánynak az volt a válasza, hogy egyrészt hajtóanyagot nem tud a malmoknak kellő mértékben garantálni, másrészt az export révén a belföldi gabonaárakat fönntarthatja. Vissza a szemtermeléshez! Az utóbbi -------------------------------------------években a nagy gazdaságok is áttértek a konyhakerti növények szántóföldi művelésére, mert az nagyobb hasznot biztosított. A napszámoknak és kocsifuvaroknak óriási megdrágulása azonban az idén nagyot fordított ezeken a számításokon. A kapálás, gyomlálás, palántázás, összegyűjtés és az átázott földekről való kifuvarozás többe kerül, mint amennyiért a 300%-kal megdrágult vasúti fuvar mellett a kereskedő adhatott a tökért, dinnyéért, kalarábéért, káposztáért és répáért. Ezek jórészt a földeken rothadnak, de ez a veszély fenyegeti a cukorrépát, tengerit és burgonyát is. Amily sajnálatos és közgazdaságunkra veszélyes a jelenség, másrészt a rossznak alkalmasint meglesz a jó oldala is, hogy t. i. visszatérünk az immár elhanyagolt szemtermelésre, ha ugyan lesz elég vetőmagunk. A malomipar nem önzésből látja ezt szívesen, de kitűnt, hogy mégis a kalászosokkal van a legkevesebb munkája a gazdának, az nem rothad el, értékesítése és szállítása nincs időhöz kötve, okszerűen tárolható és a közélelmezés legbiztosabb alapja. A tengerit csak tengeriért törik — ezt a be—------------------------------------------- harangozást halljuk mindenfelől. Semmi pénzért nem akarnak munkában állani a mezőgazdasági munkások, sőt a természetbeni ellátásról is inkább lemondanak, hanem napszámbér helyett napi két zsák csövestengerit követelnek munkájuk ellenértéke gyanánt. Ezen azután bármely szigorú rendelet sem változtathat, mert ha a természetben való díjazást eltiltják, akkor a tengeritermés nagyobb része nem lesz letörve és úgy járunk, mint 1918 őszén, ez pedig kikerülendő. Liliputi-beutalások. Láttunk hivatalos utasításokat, -----------------------------amelyek X vagy Y malmot fölszólítják, hogy zsákokat küldjenek A. vagy B. kis darálóhoz, mert ott már 27 kilogramm rozs és 8 kiló árpaösszegyűlt, és azokat a malom „sürgősen szállíttassa el". Miután a zacskó-wirtschaftra és a csomagpostai lebonyolításra malmaink mégsem rendezkedhetnek be, ennélfogva az ilyen apró-cseprő tételek összegyűjtését talán más alapon lehetne eszközölni . . . Kontingentálás vár Értesüléseink arra mutatnak, hogy a kormány a gabonaneműekmegyék szerintének hivatalos igénybevételét most is csak az ellátatlanok számára az ismert fejadagok alapján szükséges mennyiségek beszerzéséig szándékozik folytatni. Ebből legire azt kell következtetnünk, hogy ha egyszer ez a mennyiség biztosítva van, a feleslegre nézve a szabad forgalom fog életbe lépni. A legbeszédesebb jele ennek az, hogy komolyan mérlegelik a beszolgáltatandó készletek megyénként való kontingentálását, így például Pest megyére 3500 vagyon kivetése terveztetik. Ez egy konferenczián állapíttatott meg, amelyet f. hó 10-én Fári József közélelmezési miniszter elnöklete alatt Térfi államtitkár, Holzwarth osztálytanácsos, Pacor altábornagy részvételével és a megye összes főszolgabirái bevonásával a megyeházán tartottak. Hangsúlyozzuk, hogy még csakis tervről van szó s a döntést a közélelmezési miniszter fenntartotta magának. De ismerjük Vass miniszter világos és czéltudatos eszejárását s nem kétkedünk benne, hogy a helyzetből az egyedül helyes következtetéseket fogja a prakszisban levonni. Új korparendelet. A korpa forgalmát rendező kormányrendelet már a minisztertanács előtt fekszik és valószínüleg néhány napon belül megjelenik a hivatalos lapban. Kicserélt vámgabonák Az Áruforgalmi ré------------------------------------részéről azt a panaszt halljuk, hogy egyes vámmolnárok a vámgabona beszolgáltatását a legkülönfélébb uton és módon hátráltatják, sőt akadnak olyanok is, akik a jó vámgabonát rosszal, szemetessel cserélik ki. Az egyesek ilyen eljárása ellen rendszabályokra vezethet, amelyeket a molnárság összesége sínylene meg, márpedig ez korántsem szándéka az illetékes köröknek. Az ilyen üzelmeken ért molnár végső esetben malmának lezárására is számíthat. Mi ehhez az intéshez azt a kérdést fűzzük, hogy hol is kap voltaképen a molnár tiszta gabonát ? Hiszen a termés tudtunkkal, de hivatalos megállapításuk szerint is meglehetősen silány, 70—73 kilós, tele gazzal és gyommaggal. Gaal Gaszton a nemzetgyűlés szept. 9-iki ülésén ki merte mondani azt, amit annyi hozzáértő és felelősséget érző ember — gondol ebben az országban, hogy t. i. a megnyomorított kis magyar glóbusz nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy jelszavak kedvéért kikapcsolja a legális kereskedelmet. Ha ettől a férfias felszólalástól nem is várjuk el a közvetlen és gyors sikert, mindenesetre melegen üdvözöljük, mint az első fáklyát, amely rávilágít a javulás útjára. És ha ezen végigmegyünk, elérünk a magyar ipar és kereskedelem teljes felszabadulásához, szerintünk az egyedüli eszközhöz, amelytől a nemzet anyagi tespedésének mielőbbi végét remélheti. A magyar molnárság régóta fújja ezt a nótát és most, hogy a legfontosabb magyar termelőosztály, a kisgazdák egyik legkiválóbb vezére ugyanezt a hangot üti meg, bizonyára majd azoknak is a fülében marad, akik eddig — ne firtassuk, hogy miért — a világért sem akartak róla mással tudomást venni, mint szavakkal. Magyarországnak egykor virágzó lisztgyártása és lisztkereskedelme volt, most ügygyel-bajjal tengődő malmai és üzemen kívül álló lisztkereskedői vannak. (A lánczosokat nem számítjuk, bár ugyancsak üzemben állanak.) Ha erről a két tényezőről levennék a béklyókat, hamarosan segíteni tudnának egymáson is, a közönségen is, no meg a valután is lódítanának egy nagyot előre. Hiába, mégis csak ők tudják legjobban a módját, hogyan kell a termésnek a beszolgáltatás elől a föld alá bújt részét megint előcsalogatni, aminek pedig valóban csak egy olyan szakma látná a kárát, amelyikre utóvégre mégse volna szabad annyi önkénytelen hatósági támogatást pazarolni, mármint az igen tisztelt csempészek. Hiszen tudjuk igen jól, hogy az a sok elvermelt gabona szép suttyomban mégis csak átcsúszik a határon, pedig a szabad malom és a szabad kereskedelem ezt a folyamatot könnyű szerrel a törvényszabta útra tudnák terelni . Így megmenteni a köznek mindazokat az előnyöket, amelyeket így néhány, minden skrupulustól ment himpedér élvez. Ennek a felismerésnek a gyorsabb elterjedését segíti elő Gaal Gaszton képviselő bátor odamondogatása. Tudtunkkal Gaal, ha nem is aktív malmos, de az volt egyszer: kétszeres melegséggel üdvözöljük tehát férfias fellépése alkalmából. Nehezebb a faszénbeszerzés, mert a magyarországi ------------------------------------------termelés csekély, azonfelül a fahiány és a munkásbajok (pl. csak gabona ellenében akarnak dolgozni, ez pedig most nem kapható) következtében megbízhatatlan is. Másfelől pedig a cseh importot, amely egyedül segíthetne, a valutáris nehézségek úgyszólván megbénítják, hiszen egy nagyon cseh faszén Budapesten 54.000 koronába kerülne, márpedig a kormány — képviselőjének határozott kijelentése szerint — nem hajlandó az áraknak 40.000 koronán felül emelésébe belemenni, még akkor sem, ha a malmok szükségletéről van szó, így tehát a kilátások szomorúak. A kormány a hazai termelést serkenti nagyobb munkára, de nem igen adja meg neki az ehhez szükséges előfeltételeket azaz nem engedélyest a munkások részére gabonát. A legális faszénkereskedelem egy része októberben javulást vár a termelésben, mert az égetők addig befejezték mezőgazdasági munkájukat és visszatérnek munkahelyeikre; mások azonban kevésbbé reményteljesek és azt hiszik.