Molnárok Lapja, 1920 (27. évfolyam, 2-52. szám)

1920-09-18 / 38. szám

XXVII. évfolyam Budapest, 1920. szeptember 18. 39. szám. Szerkentfaég és kUdobivatal: BUDAPESt 9 V.v CsAhy utczi VSS, Telefon: 66—66. Sürgönyosilm : Molnárlap PontatakarékpénaszAri­oheokszámla : 48158. POLITIKAI SZAKLAP MÓDJELENIK MINDEN SZOMBATON nO*pének Szaklapja** melinkiettal Előfizetési trail: tulajdonosoknak és bérlőknek: egész évre 160-— kor., fél évre 80 — kor. alkalmazottaknak: egész évre 80’— kor., fél évre 40-— kor. A tanúsítványok ügyében az Orsz. Molnár­----------------------------*------— egyesület egyre­másra kapja vidékről a megkereséseket, amelyekre csak azt válaszolhatja, hogy a kormányon múlik, ha ebben a kérdésben határozott választ nem adhatunk. A magyar molnárság higgadt és szak­szerű előterjesztéseit megtette, azt kellően meg­indokolta, ennél többet nem tehet. Kierőszakolni a kormány döntését nincsen módjában. Teljesen átértjük a megyei molnárszövetsé­gektől beérkező tiltakozásokat, amelyekben a következményekért a felelősséget magukról el­hárítják. Ezeket a táviratokat azonban ne hoz­zánk intézzék, hanem a közélelmezési minisz­terhez. Egyébként úgy értesülünk, hogy a szövet­ségek elnökei elérkezettnek látják az időpontot, miszerint az aug. 13-iki elnöki előértekezleten megbeszélteket vármegyéjük területén érvénye­sítsék. Erre most már sürgős szükség is van, mert ezzel kellemetlen utóhatásokat előznek meg. A tényleges kivitel a megyei szövetségekre tartozik, amelyeknek elnökségei mielőbb tart­sák meg üléseiket. A kényszerű malom­ hatványozott sűrűség­ben jelentkeznek. A kö­högő és betegmellű javítások hajtógépek, átcsorgó vízművek, elgörbült közlő­művek, leszállott fali függőgyámok, ütő csapágy­perselyek, kilyukadt köpönyegű gabonatisztítók, levásott hengerszékek és letöredezett kövek, eltörött sziták stb. stb., mint sürgős javításokat igényelnek. Nem is szabad ezeknek további javítgatását elhalasztani addig, míg a karácsony­előtti tömeges őrlések ideje eljön, hanem min­den malom kötelessége most — amikor az őrlés megcsappant — azt az aránylag kisebb áldozatot meghozni, hogy az őrlést beszüntetve malmának technikai helyrehozatalával komo­lyan törődjön. Felvidéki malmok Aug. 14-iki számunkban üzemszünetet Írtunk a Pöstyénben július 18-án tartott felvidéki mol­nárkongresszusról, ahol kimondották a csehek által megszállott Felsőmagyarország molnárai azt, hogy ráfizetéssel nem dolgoznak tovább. Akkor Dérer közélelmezési miniszter (Pozsony) megígérte követeléseik teljesítését, de mivel ez nem történt meg, a vámmalmosok szept. 6-án megállották és malmaikat az állam rendelke­zésére bocsátották. Csehország erősen rá van szorulva a vámmalmok vámbevételeire, mert a gazdák a lefoglalt gabonákat a magyar vidé­­kekről a statárium daczára sem szolgáltatják be. Ha pedig a cseh államhatalom veszi üzembe a malmokat, ez tiszta kommunizmust jelent. Jugoszlávia malmai augusztus 14-én (ugyan­-------------------------------- akkor, amikor Budapes­ten az Orsz. Molnáregyesület kongresszusa volt) Belgrádban gyűlést tartottak, amelyben állást foglaltak a jugoszláv kormány azon szándéká­val szemben, hogy 15.000 vagyon búza (vagy más gabona) az országból fölőrletlen állapot­ban kivitelre kerülhessen. A gyűlésen az Új­vidéki Molnáregyesület (amelyben Bácska és Bánát malmai vannak egyesítve), a Jugoszláv Malomegyesület (Zágráb) a horvát- és szlavón­­országi malmokkal, valamint a Szerbiai Malom­egyesület (Belgrád), a szerbiai, macedóniai, bosnyák és dalmát malmokkal vettek részt. Kimutatták, hogy ők 24 óránként 548 vagyont képesek felőrölni, ami 300 munkanapot véve alapul 164 400 vaggont tesz ki egy évben, de a kötelékeken kívül álló malmok is legalább 400 waggont fölőrlenek naponkint, tehát az egész termést gond nélkül lisztté őrölhetik.­­ A beadványra a kormánynak az volt a válasza, hogy egyrészt hajtóanyagot nem tud a malmoknak kellő mértékben garantálni, másrészt az export révén a belföldi gabonaárakat fönntarthatja. Vissza a szemtermeléshez! Az utóbbi -------------------------------------------években a nagy gazdaságok is áttértek a konyha­kerti növények szántóföldi művelésére, mert az nagyobb hasznot biztosított. A napszámoknak és kocsifuvaroknak óriási megdrágulása azonban az idén nagyot fordított ezeken a számításokon. A kapá­lás, gyomlálás, palántázás, összegyűjtés és az átázott földekről való kifuvarozás többe kerül, mint amennyiért a 300%-kal megdrágult vasúti fuvar mellett a keres­kedő adhatott a tökért, dinnyéért, kala­­rábéért, káposztáért és répáért. Ezek jó­részt a földeken rothadnak, de ez a veszély fenyegeti a c­ukorrépát, tengerit és burgonyát is. Amily sajnálatos és köz­gazdaságunkra veszélyes a jelenség, más­részt a rossznak alkalmasint meglesz a jó oldala is, hogy t. i. visszatérünk az immár elhanyagolt szemtermelésre, ha ugyan lesz elég vetőmagunk. A malom­ipar nem önzésből látja ezt szívesen, de kitű­nt, hogy mégis a kalászosokkal van a legkevesebb munkája a gazdának, az nem rothad el, értékesítése és szállítása nincs időhöz kötve, okszerűen tárolható és a közélelmezés legbiztosabb alapja. A tengerit csak tengeriért törik — ezt a be­—------------------------------------------- harangozást halljuk mindenfelől. Semmi pénzért nem akar­nak munkában állani a mezőgazdasági munká­sok, sőt a természetbeni ellátásról is inkább lemondanak, hanem napszámbér helyett napi két zsák csövestengerit követelnek munkájuk ellenértéke gyanánt. Ezen azután bármely szi­gorú rendelet sem változtathat, mert ha a ter­mészetben való díjazást eltiltják, akkor a tengeri­termés nagyobb része nem lesz letörve és úgy járunk, mint 1918 őszén, ez pedig kikerülendő. Liliputi-beutalások. Láttunk hivatalos utasításokat, -----------------------------amelyek X vagy Y malmot föl­szólítják, hogy zsákokat küldjenek A. vagy B. kis darálóhoz, mert ott már 27 kilogramm rozs és 8 kiló árpa­­összegyűlt, és azokat a malom „sürgősen szál­líttassa el". Miután a zacskó-wirtschaftra és a csomag­postai lebonyolításra malmaink mégsem rendezkedhet­nek be, ennélfogva az ilyen apró-cseprő tételek össze­gyűjtését talán más alapon lehetne eszközölni . . . Kontingentálás vár­ Értesüléseink arra mu­tatnak, hogy a kor­mány a gabonaneműek­megyék szerinté­nek hivatalos igénybevételét most is csak az ellátatlanok számára az ismert fejadagok alap­ján szükséges mennyiségek beszerzéséig szán­dékozik folytatni. Ebből legire azt kell követ­keztetnünk, hogy ha egyszer ez a mennyiség biztosítva van, a feleslegre nézve a szabad for­galom fog életbe lépni. A legbeszédesebb jele ennek az, hogy komolyan mérlegelik a beszol­gáltatandó készletek megyénként való kontingen­­tálását, így például Pest megyére 3500 vagyon kivetése terveztetik. Ez egy konferenczián álla­píttatott meg, amelyet f. hó 10-én Fári József közélelmezési miniszter elnöklete alatt Térfi államtitkár, Holzwarth osztálytanácsos, Pacor altábornagy részvételével és a megye összes fő­­szolgabirái bevonásával a megyeházán tartottak. Hangsúlyozzuk, hogy még csakis tervről van szó s a döntést a közélelmezési miniszter fenn­tartotta magának. De ismerjük Vass miniszter világos és czéltudatos eszejárását s nem kétke­dünk benne, hogy a helyzetből az egyedül helyes következtetéseket fogja a prakszisban levonni. Új korparendelet. A korpa forgalmát rendező kor­mányrendelet már a miniszter­tanács előtt fekszik és valószínüleg néhány napon belül megjelenik a hivatalos lapban. Kicserélt vám­gabonák Az Áruforgalmi ré­­------------------------------------részéről azt a pa­naszt halljuk, hogy egyes vámmolnárok a vám­gabona beszolgáltatását a legkülönfélébb uton és módon hátráltatják, sőt akadnak olyanok is, akik a jó vámgabonát rosszal, szemetessel cserélik ki. Az egyesek ilyen eljárása ellen rend­szabályokra vezethet, amelyeket a molnárság összesége sínylene meg, már­pedig ez koránt­sem szándéka az illetékes köröknek. Az ilyen üzelmeken ért molnár végső esetben malmának lezárására is számíthat.­­ Mi ehhez az intés­hez azt a kérdést fűzzük, hogy hol is kap voltaképen a molnár tiszta gabonát ? Hiszen a termés tudtunkkal, de hivatalos megállapítá­suk szerint is meglehetősen silány, 70—73 kilós, tele gazzal és gyommaggal. Gaal Gaszton a nemzetgyűlés szept. 9-iki ülésén ki merte mondani azt, amit annyi hozzá­értő és felelősséget érző ember — gondol ebben az országban, hogy t. i. a megnyomorított kis magyar glóbusz nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy jelszavak kedvéért kikapcsolja a legális kereske­­delmet. Ha ettől a férfias felszólalástól nem is várjuk el a közvetlen és gyors sikert, mindenesetre melegen üdvözöljük, mint az első fáklyát, amely rávilágít a ja­vulás útjára. És ha ezen végigmegyünk, elérünk a ma­gyar ipar és kereskedelem teljes felszabadulásához, szerintünk az egyedüli eszközhöz, amelytől a nemzet anyagi tespedésének mielőbbi végét remélheti. A ma­gyar molnárság régóta fújja ezt a nótát és most, hogy a legfontosabb magyar termelőosztály, a kisgazdák egyik legkiválóbb vezére ugyanezt a hangot üti meg, bizonyára majd azoknak is a fülében marad, akik ed­dig — ne firtassuk, hogy miért — a világért sem akartak róla mással tudomást venni, mint szavakkal. Magyarországnak egykor virágzó lisztgyártása és liszt­kereskedelme volt, most ügygyel-bajjal tengődő mal­mai és üzemen kívül álló lisztkereskedői vannak. (A lánczosokat nem számítjuk, bár ugyancsak üzemben állanak.) Ha erről a két tényezőről levennék a béklyó­kat, hamarosan segíteni tudnának egymáson is, a kö­zönségen is, no meg a valután is lódítanán­ak egy nagyot előre. Hiába, mégis csak ők tudják legjobban a módját, hogyan kell a termésnek a beszolgáltatás elől a föld alá bújt részét megint előcsalogatni, ami­nek pedig valóban csak egy olyan szakma látná a kárát, amelyikre utóvégre mégse volna szabad annyi önkénytelen hatósági támogatást pazarolni, már­mint az igen tisztelt csempészek. Hiszen tudjuk igen jól, hogy az a sok elvermelt gabona szép suttyomban mégis csak átcsúszik a határon, pedig a szabad ma­lom és a szabad kereskedelem ezt a folyamatot könnyű­ szerrel a törvényszabta útra tudnák terelni . Így meg­menteni a köznek mindazokat az előnyöket, amelye­ket így néhány, minden skrupulustól ment himpedér élvez. Ennek a felismerésnek a gyorsabb elterjedését segíti elő Gaal Gaszton képviselő bátor odamondoga­­tása. Tudtunkkal Gaal, ha nem is aktív malmos, de az volt egyszer: kétszeres melegséggel üdvözöljük tehát férfias fellépése alkalmából. Nehezebb a faszénbeszerzés, mert a magyarországi ------------------------------------------termelés csekély, azon­felül a fahiány és a munkásbajok (pl. csak gabona ellenében akarnak dolgozni, ez pedig most nem kap­ható) következtében megbízhatatlan is. Másfelől pedig a cseh importot, amely egyedül segíthetne, a valutáris nehézségek úgyszólván megbénítják, hiszen egy nagyon cseh faszén Budapesten 54.000 koronába kerülne, már­pedig a kormány — képviselőjének határozott kijelen­tése szerint — nem hajlandó az áraknak 40.000 koro­nán felül emelésébe belemenni, még akkor sem, ha a malmok szükségletéről van szó, így tehát a kilátások szomorúak. A kormány a hazai termelést serkenti nagyobb munkára, de nem igen adja meg neki az ehhez szükséges előfeltételeket azaz nem engedélyest a munkások részére gabonát. A legális faszénkeres­kedelem egy része októberben javulást vár a terme­lésben, mert az égetők addig befejezték mezőgazda­­sági munkájukat és visszatérnek munkahelyeikre; má­sok azonban kevésbbé reményteljesek és azt hiszik.

Next