Molnárok Lapja, 1932 (39. évfolyam, 1-53. szám)

1932-01-30 / 5. szám

40 új igazgató a Gyulai Földművelők Malmában. A Gyulai Földművelők Gőzmalma r­­t. igazgatósága Vay Pált ügyvezető igazgatóul választotta meg. Vay Pál neve nem ismeretlen a malomiparban. Évekig előkelő malomépítő gyáraknak volt bulgáriai expo­nense, ahol eredményes munkát végzett, hírt és elis­merést szerezve a magyar malomiparnak is. Tagja az Országos Molnárszövetség állandó bizottságának és igazgatósági tagja a Malmok Hitelvédő Irodájának. Legutóbb a Vay Ferenc-féle hengermalmok vezetője volt. Kiváló szakképzettsége, kereskedelmi ismeretei és nemzetközi tapasztalatai folytán személyében a Földmívelő r.-t. gőzmalma értékes vezetőembert nyert. Táj­u­k ezt­ató felülvizsgálás volt a budapest­vidéki pénzügyigazgatóságnál január 25-én, ame­lyen a hatóságot Orosz Tibor és Tahy Béla miniszteri szakértők, a molnárszövetséget Németh Károly és Ülés Sándor képviselte. Ezúttal kevés, jobbadán a legutóbbi felülvizsgálat alkalmával kijavítás végett visszaküldött tájékoztatók kerültek megvizsgálás alá. Ennélfogva nagyobb részük helyes is volt. Persze akadt a­ kevés közt is visszautasítandó, így pl. ket­ten a tájékoztatót a pénzügyigazgatósághoz intézik: „Tekintetes Pénzügyigazgatóság, alulírott a követ­kező vámot szedem és az alábbi őrleményeket szol­gálom ki ... stb.“ Emiatt nem küldte ugyan vissza a bizottság a tájékoztatót, de helytelen, mert az a közönséghez szól és azt tájékoztatja a föltételekről, akik őröltetni akarnak abban a malomban. — Töb­ben nem tüntetik ki, hogy a kiszolgálás tisztított és koptatott gabonából történik. Helytelen, mert ez lé­nyeges pontja az elszámolásnak, amit a félnek ok­vetlenül tudnia kell. — Akadt malom, amelyik óva­tosan nem azt írta: Kiadok X kg nullást stb., hanem ,,előállítok X kg Ogg-t... stb.“ Ezt aztán vissza­küldte a bizottság, mert ha ez a malom tetszése sze­rint ad ki, minden félnek másként, aligha lehetne később felelősségre vonni, mert joggal hivatkoznék arra, miszerint azt ő nem tüntette fel sehol, nem kötelezte magát semmire, a pénzügyigazgatóság csak azt vette tudomásul, hogy mit állít elő (értsd: mit képes előállítani). Általában észrevette a bizottság a korábbi felülvizsgálások alkalmával is, hogy egye­sek kifejezetten be akarták ugratni, hogy ,.hátha nem veszik azok észre” és akkor vagy megtréfálják a bi­zottságot, vagy büntetlenséget biztosítanak maguknak. Mondanunk sem kell, hogy nem éppen úri eljárás. Volt egy tájékoztató, amely betű szerint ilyen. Ugyanez áll a rozs rovatában is. Pedig hát ez — tes­sék csak fáradságot venni és összeadni! — 90 kiló és nem 100. Azt mondhatná valaki: Istenem, egy kis összeadási hiba. De hát először is, szabad-e össze­­adási hibának lenni ilyen fontos okmányon, amely szerint egész évi üzletvitele alapszik egy iparvállalat­nak. De ha már összeadási tévedés volt is, azt csak észrevette az első kiszolgálásnál, hogy tíz kilóval ke­vesebb a felek porciója? Vagy ha ő nem vette észre, bezzeg észrevette az öröltétől Ha az első nem, hát akkor a második vagy harmadik. Tehát lett volna módjában bőven azóta jelezni, hogy hiba van, illetve újakat — helyeseket — küldeni. Ha ezt a bizottság nem veszi észre, ugyancsak nevetett volna a mar­kába az illető és ha beütött volna a baj, joggal hi­vatkozhatott volna a pecsétesen jóváhagyott tízkilós hiányra. — Volt még egy érdekes tapasztalat a fe­lülvizsgáláskor. Már harmadszor volt baj — min­denkor megemlékeztünk róla­­— egy szentendrei da­rálóval, amely először csak őrlésre küldött tájékoz­tatót. Másodszor már megtette, hogy tessék-lássé­­kért a daráló úr a darálást is feltüntete. Mivel a bi­zottság nem értette, hogy miként lehet ennyire kö­zömbös egy kifejezetten daráló előtt — így is írta magát alá — a darálás, kivizsgáltatta az ügyet. Itt kitűnt, hogy a darálóban van egy „rázószita“ (így írja a helyi forgalmista), amelyen parasztőrlést vé­gez a tulajdonos. Utánanézve, kiderült, hogy ennek a­ magát következetesen darálónak mondó és író rázószitás malomnak évi 10, mondd tíz pengő áta­lánya van. Ennek ellenében az emberi kor végső határáig őrölt volna baletta és adó nélkül, amennyi csak belefér, éjjel és nappal — ha véletlenül nincs tájékoztató és h­a nincsen olyan bizottság, amely meg is nézi, hogy mi van a papiroson. Behozatali korlátozások. Devizapolitikai szem­pontokból egész sereg külföldi áru behozatalát kö­tötte a kereskedelemügyi miniszter esetről-esetre ki­kérendő engedélyéhez a kormány 440/1932. M. E. sz. rendelete. A malomipar szempontjából az egyenként felsorolt árucikkek közül a következők fontosak: faszén, faszénbrikett , tűzifa, hasáb-, dorong- és rőzsefa aprítva, fűrészelve és kötegelve is, fa- és fű­­­részhulladék. A behozatali engedélyezési eljárás alá vont áruk értékének 0,5%-át kell az elvámoláskor le­fizetni illeték gyanánt. A pénzügyminiszter végre­hajtási rendeletéből megtudjuk, hogy csakis a keres­kedelemügyi minisztertől kapható űrlapon lehet az előírt alakiságok betartásával a kérvényt előterjesz­teni. Nagyon fontos, hogy a korlátozás alá vont, de engedély nélkül érkező árukat nem tartóztatják fel a határhatóságok, hanem a címzett állomására továb­bítják, azonban, ott vámhatósági zárlat alá veszik és tartják mindaddig, ameddig a fél vissza nem irá­nyítja a feladó külföldihez vagy a behozatali enge­délyt meg­­nem szerzi. Természetesen addig az áru fekbérben van. A maximális kamatot az Országos Hitelügyi Tanács január 25. napjától kezdődően évi 11%-ban állapította meg. Bírói úton ennél magasabb kamatot semilyen címen nem lehet érvényesíteni, még ellen­kező megállapodás esetén sem. A takarékbetéti ka­matláb maximuma a budapesti nagybankoknál leg­alább háromhavi lekötés esetén évi 6%, egyébként évi 50­%, kisebb — vidéki — intézeteknél lekötés­sel 714%, szabad betét után 60%. Dippoldiswalder új igazgató. A folyó év elejé­től dr. Eckardt O. mérnök, államilag elismert élelmi­szerkémikus vette át a dippoldiswaldei (Szászország) német molnáriskola vezetését. Dr. Eckardt egyébként 1931 április óta vezeti az intézetet, mint megbízott igazgatóhelyettes. Csődönkívüli kényszeregyességek. Vasmegyei Általános Fogyasztási Szövetkezet (malma is van) ügyében az egyességet jóváhagyó bírói végzés ellen nem érkezett fellebbezés, az egyesség tehát végleges.­­ Burányi István pándi gőzmalomtulajdonos ellen az OHE előtt magánegyezkedés folyt. A magánegyes­­ség azonban nem jött létre és így bírói eljárás vált szükségessé. Az első tárgyalás január 20-án volt­ a pestvidéki törvényszék előtt.­­ Turcsányi Sándor és Fia ludasi (Heves megye) malomvállalat és hitelezői között az egyesség az OHB előtt magánúton létre­jött. Az adós malomtulajdonosok a kvótális követe­lések, kamatok és perköltségek 50%-át fizetik a köz­zétételt követő negyedik, hatodik és nyolcadik hónap végén három egyenlő részletben. Bármely részlet el­mulasztása esetén tíz napon belül az egyesség hatá­lyát veszti s az eredeti követelések felújulnak. Jogo­sult az OHB a malom teljes üzletvitelét állandóan ellenőrizni, nemfizetés esetén a cégvagyont értéke­síteni. Megszűnt malomvállalat. A budapesti törvény­szék elrendelte a Budapestvidéki Műmalom rt. egy­kori malomvállalat törlése iránt a hivatalos eljárás megindítását. Mint tudjuk, a nagykőrösi, solymári, pilisvörösvári és üllői malom tartozott ehhez a részvénytársasághoz. A solymári malmot nemrég ár­verezték el kincstári tartozás fejében, az üllői malom a megvásárlás óta az Üllői Hengermalom rt. tulaj­donában van. Malmi balesetek. Kiss Ferenc felsőnyéki la­kosnak Lápafő községben van malma, amelyet azon­ban két lánya vezetésére bízott. A napokban indí­táskor az egyik lányát elkapta a főtengely és kö­rülforgatva, többször a padlóhoz vágta. A 19 éves lány, mire megállt a malom, már kiszenvedett. Az apa ellen gondatlanságból okozott emberölés címén eljárás folyik. — Szilv Ferenc 30 éves attalai (So­­mogy megye) malom tulajdonost ugyancsak a szíj­kerék kapta el ruhájánál fogva, mikor szívógáz­­motorával foglalatoskodott. Súlyos zúzódásokkal szállították kórházba. — A szabolcsmegyei Penészlek községi gőzerőre berendezett malomban Petróczi György 41 éves napszámost (mit keres várjon a nap­számos a malom műszaki részén?) egyik gép rá­kapcsolásakor ugyancsak a szíj kapta el és összeron­csolta. Jobb karját máris le kellett vágni, állapota élet­­veszélyes. Szakember nincs szaklap nélkül. Ez tökélete­sen igaz. Mert aki nincs a szakmája aktuális kér­déseiről és annak haladásáról állandóan informálva (ezt pedig csak szaklapja útján érheti el), az nem nevezhető szakembernek. Az azonban mégsem lehet­séges, amit egy molnársegéd-előfizetőnk és buzgó ol­vasónk indítványoz. Szerinte mindazokat az alkalma­zottakat, akik a szaklapnak 1—10 éves előfizetői, mint p­olnársegédeket, kik 10—18 éves előfizetői, mint kezelőmolnárokat, akik 18—24 éves előfizetői, azokat mint almolnárokat s a 24 éven felüli előfizetőket mint főmolnárokat kellene, hogy alkalmazzák a munkaadó molnárok, „Így megszabadulnánk a kontároktól — írja az indítványozó —, a tolakodóktól, a kocsisoktól és a béresektől.“ Az bizonyos, hogy a szaklap állandó, rendszeres és buzgó tanulmányozása a szakképzettsé­get és főleg az általános műveltséget, a tapasztalat­­szerzést emeli, idővel teljessé teszi, viszont azonban az egyes ember előképzettsége, szellemi és testi adott­sága, ügyessége, fogékonysága nagy különbséget tesz egyén és egyén között, így például aki gépészmérnöki diplomával és elvégzett molnáriskolával kerül a ma­lomba, bizonyára egy év alatt többre viszi tudásban, mint az, aki például mint kocsis malomba került, négy elemis „molnár“ létére húsz évig mindig járatja a szaklapot. Szándékosan írtuk itt a „járatja“ szót, mert az is nagy különbség, hogy ki miként olvassa és használja fel a szaklapot. Aki átfut rajta, csak azért, hogy „nézzük, ír-e valami érdekeset“ és ha megtetszik egy cím, azt a cikket el is olvassa, az bizony nem túl­sok szaktudásbeli gyarapodást ér el vele. Aki azonban áttanulmányozza és az elmondottakon gondolkodik, saját ügyeire alkalmazza s aztán megnézi, jó lesz-e az abban a malomban s ha nem, akkor hogyan lenne jó ott, vagy elhagy az olvasottak alapján olyasmit, ami­ről olvassa, hogy másutt bajt csinált, arra nézve min­den lappéldány nagy gyarapodást jelent a szaktudás­ban. Nem ér azonban különösen a mai világban fa­batkát sem akármilyen jó előképzettség, ha a szakma eseményeiről, problémáiról nincs állandóan informálva a szakma embere, vagyis ha nem előfizetője a szak­lapnak. Búzazáloglevelek átszámítási kulcsa februárra. A Pénzintézeti Központ hivatalos hirdetménye sze­rint a búzaértékben folyósított kölcsönök, valamint a záloglevelek kamatainak törlesztése szempontjából februárban egy Mm búzát 12,49 aranypengővel kell készpénzre átszámítani. Valóságos mese. Az alábbi történet mesének látszik, mesés dolog is volt, azonban mégis valóság. Karácsony előtt egyik dunántúli malomtulajdonos­nak a bankjában, ahol folyószámláján 150 pengő szerénykedett, tévedésből 10.000 pengőt könyveltek a javára és erről annak rendje és módja szerint ér­tesítették. A már hónapok óta pénzzavarban lévő molnár erre higgadt lelkiismerettel vásárolni kez­dett búzát és forgatta az égből pottyant 10.000 pen­gőt emberül. És nagy sikerrel. Mire év végén rá­jöttek a bankban a tévedésre (nagy ijedten), ak­korra a malomtulajdonos már a szerencse jóvoltá­ból szép haszonnal adta vissza a kamatmentes 10.000 pengőt. Vége jó, minden jó. Senkinek sem lett kára a dologból, ellenkezően, a malom igen jól járt. Szabadalmakat értékesítő ipar. A kereskedelem­ügyi miniszter 167.597/1931. számú rendelete. A sza­badalmakat értékesítő ipar gyakorlása tárgyában kelt 163.717/1931. számú rendeletem értelmezése tekinte­tében felmerült kételyek eloszlatása végett tudomásul és a területén működő elsőfokú iparhatóságok értesí­tése céljából közlöm, miszerint említett rendeletem az ügyvédet vagy szabadalmi ügyvivőt nem korlátozza abban, hogy saját felelőssége mellett, saját részére szabadalmi leírásokat vagy rajzokat bárkivel készít­tethessen. Dr. Kenéz Béla s. k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter, Magyar Királyi Állami Munkaközvetítő Hiva­tal (Budapest, VIII., József­ körút 33), vaskos je­lentésben számol be a hivatalnak és a felügyelete alatt álló hatósági munkaközvetítőknek 1930. évi működéséről, valamint a munkaadói testületek és a munkások szervezetei, úgyszintén a különféle egye­sületek által fenntartott közhasznú ingyenes munkaközvetítő irodák 1930. évi közvetítési ered­ményéről. A különleges szempontok iránt érdeklő­dőknek érdemes ezt az alapos munkát tanulmá­nyozni. Gabonapiac. A készáruvásáron egyes napokon rend­kívül élénk kereslet nyilvánult az úgynevezett külön­leges minőségű búza iránt. Ezt azzal hozták összefüg­gésbe, hogy bár a lisztüzlet külföldi relációban válto­zatlanul stagnál, a malmok mégis keresik az elsőrendű búzát, arra számítva, hogy ha külföldre a legközelebbi jövőben mégis lehetséges lenne a liszteladás, ez esetben csak a legjobb búzából származó lisztküldemények jö­hetnének számításba. A közönséges típusú búza kíná­lata is csekély, de ez abból az okból nem jutott az ár­alakulásban kifejezésre, mert az ilyen iránt nem is nyilvánult érdeklődés. A gabonabehozatal is igen minimális volt a héten. Ez redukálja a budapesti piac kínálatát, de mivel a külföldről általában kedvező hírek jönnek, a minimális hozatalok sem igen jutottak kifejezésre a készárupiac áralakulásában. A külföldi hírek között ezúttal arról vannak in­formációnk, hogy az argentínai búza minősége kitűnő és legalább is 3—4 millió tonna kiviteli fölöslegre lehet számítani. E jelentés következtében az európai import­piacok egyelőre tartózkodnak is nagyobb készletszer­zéstől, de az argentínai árutulajdonosok sem erőltetik a kínálatot. Az export így változatlanul stagnál a bú­zánál. Ezzel kapcsolatban érdeklődést keltett, hogy Olaszország, amely a közelmúltban állítólag nagyobb tétel idegen búzát vett, ezt a búzaszükségletét más piacokról elégítette ki. A rozspiacon nemigen érezteti hatását, hogy Ausz­tria mérsékelte a rozsvámot, mert az osztrák piac el van látva egyelőre rozskészlettel. A takarmánycikkek piacán a morzsolt tengeriben inkább csak későbbi szállításra van kereslet. Többet is fizetnek, mint az azonnal átvehető kukoricáért. Az árpa és a zab a legutóbbi napokban kissé lanyhább irányzatú volt. A takarmányárpánál javuló a kínálat, de mivel még a nyomott árakon sem volt vevő, lassan le is morzsolódtak kissé az árak. A zabüzlet visz­ont azért volt lanyhább, mert a budapesti piacon kisebb tételekre sincs vevő. Ma a búza 10—15, rozs 20, tengeri 10 fillérrel drágább, zab 10 fillérrel olcsóbb. KÉSZÁRUÜZLET: Búza, tiszai 13,20—14­25, különleges 14.50—15.20, jászsági, felsőtiszai, fejér­­megyei 12.35—13.00, dunántúli, pestvidéki, bácskai 12.50— 13.15. Rozs pestvidéki 13.80—13.90, más 13.80—13.90. Árpa, tak. I. 16.75—17.00, közép 16.00— 16.50, sör fm. 18.00—22.00, egyéb 17.50— 18.25. Zab­r­a 21.75—22.25, közép 21.30—21.50. Tengeri tiszai 14.60—14.70, dunántúli 14.70—14.90. Korpa 12.30—12.50. 8-as tak. liszt 15.00—15.25. HATÁRIDŐÜZLET. Magyar búza márciusra 12.83—12.90, májusra 13.55—13.64. Magyar rozs márciusra 14.74,­14.80. Tengeri májusra­ 14.88— 15.00. — Zárlat: Magyar búza márciusra 12.83— 12.85 májusra 13.59—13.60. Magyar rozs márciusra 14.74—14.78. Tengeri májusra 14.88—14.90. LISZTPTAC. Nagymalmok lisztjegyzései: ja­nuár—februári árak: Búzaliszt: Dara 40.00—40.50, Ogy 39.50—40.00, Og 39.00—39.50, 2 es 38.50—39.00, 4-es 37.00—37.75, 5-ös 36.00—36.75, 6-os 34.50—35.00, 8 as 16.00—16.50. Korpa: 13—IM/z- Rozsliszt: 0-os 40.00— 40.50, 0-1. 39.50—40.00, I. 38.50—39.00, H. 31.50— 32.00. Kismalmok lisztjegyzései: Prompt árak skontó nélkül: Ogg 36.00, Og 35.00, 2-es 34.00, 4-es 32.00, 6-os 30.00. Rozs: 0-ás 31.50. Erőtakarmánypiac: Árpakorpa 12.50, búzakon­­koly 13.00, konkolydara 14, lenmagpogácsa 19,­­bük­köny (malomáru) 14, napraforgópogácsa 17.00, repcepogácsa 14, rozskonkoly 13, rozskorpa 13.50, tökmagpogácsa 20 P. Kétszeres: vám 11 kg portás 2 kg egységes 52 kg korpa_______ 25 kg Összesen 100 kg MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1932 január 30. CHERMANN RICHARD malom­üzemi szaktanács-irodája, Bpest, I., Horthy Miklós­ út 69. II. Telefon: Automata 50—1—30. Szebbek és jobbak lesznek lisztjei ha hámozógépet eredeti „FELEKI“ köpennyel hozatja rendbe. — OLCSÓ ÁRAK 1 Feleki Tivadar és Fia malomgép- és műkőgyár Budapest, V., Lipót­ körút 27.

Next