Molnárok Lapja, 1932 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1932-01-30 / 5. szám
40 új igazgató a Gyulai Földművelők Malmában. A Gyulai Földművelők Gőzmalma rt. igazgatósága Vay Pált ügyvezető igazgatóul választotta meg. Vay Pál neve nem ismeretlen a malomiparban. Évekig előkelő malomépítő gyáraknak volt bulgáriai exponense, ahol eredményes munkát végzett, hírt és elismerést szerezve a magyar malomiparnak is. Tagja az Országos Molnárszövetség állandó bizottságának és igazgatósági tagja a Malmok Hitelvédő Irodájának. Legutóbb a Vay Ferenc-féle hengermalmok vezetője volt. Kiváló szakképzettsége, kereskedelmi ismeretei és nemzetközi tapasztalatai folytán személyében a Földmívelő r.-t. gőzmalma értékes vezetőembert nyert. Tájuk eztató felülvizsgálás volt a budapestvidéki pénzügyigazgatóságnál január 25-én, amelyen a hatóságot Orosz Tibor és Tahy Béla miniszteri szakértők, a molnárszövetséget Németh Károly és Ülés Sándor képviselte. Ezúttal kevés, jobbadán a legutóbbi felülvizsgálat alkalmával kijavítás végett visszaküldött tájékoztatók kerültek megvizsgálás alá. Ennélfogva nagyobb részük helyes is volt. Persze akadt a kevés közt is visszautasítandó, így pl. ketten a tájékoztatót a pénzügyigazgatósághoz intézik: „Tekintetes Pénzügyigazgatóság, alulírott a következő vámot szedem és az alábbi őrleményeket szolgálom ki ... stb.“ Emiatt nem küldte ugyan vissza a bizottság a tájékoztatót, de helytelen, mert az a közönséghez szól és azt tájékoztatja a föltételekről, akik őröltetni akarnak abban a malomban. — Többen nem tüntetik ki, hogy a kiszolgálás tisztított és koptatott gabonából történik. Helytelen, mert ez lényeges pontja az elszámolásnak, amit a félnek okvetlenül tudnia kell. — Akadt malom, amelyik óvatosan nem azt írta: Kiadok X kg nullást stb., hanem ,,előállítok X kg Ogg-t... stb.“ Ezt aztán visszaküldte a bizottság, mert ha ez a malom tetszése szerint ad ki, minden félnek másként, aligha lehetne később felelősségre vonni, mert joggal hivatkoznék arra, miszerint azt ő nem tüntette fel sehol, nem kötelezte magát semmire, a pénzügyigazgatóság csak azt vette tudomásul, hogy mit állít elő (értsd: mit képes előállítani). Általában észrevette a bizottság a korábbi felülvizsgálások alkalmával is, hogy egyesek kifejezetten be akarták ugratni, hogy ,.hátha nem veszik azok észre” és akkor vagy megtréfálják a bizottságot, vagy büntetlenséget biztosítanak maguknak. Mondanunk sem kell, hogy nem éppen úri eljárás. Volt egy tájékoztató, amely betű szerint ilyen. Ugyanez áll a rozs rovatában is. Pedig hát ez — tessék csak fáradságot venni és összeadni! — 90 kiló és nem 100. Azt mondhatná valaki: Istenem, egy kis összeadási hiba. De hát először is, szabad-e összeadási hibának lenni ilyen fontos okmányon, amely szerint egész évi üzletvitele alapszik egy iparvállalatnak. De ha már összeadási tévedés volt is, azt csak észrevette az első kiszolgálásnál, hogy tíz kilóval kevesebb a felek porciója? Vagy ha ő nem vette észre, bezzeg észrevette az öröltétől Ha az első nem, hát akkor a második vagy harmadik. Tehát lett volna módjában bőven azóta jelezni, hogy hiba van, illetve újakat — helyeseket — küldeni. Ha ezt a bizottság nem veszi észre, ugyancsak nevetett volna a markába az illető és ha beütött volna a baj, joggal hivatkozhatott volna a pecsétesen jóváhagyott tízkilós hiányra. — Volt még egy érdekes tapasztalat a felülvizsgáláskor. Már harmadszor volt baj — mindenkor megemlékeztünk róla— egy szentendrei darálóval, amely először csak őrlésre küldött tájékoztatót. Másodszor már megtette, hogy tessék-lássékért a daráló úr a darálást is feltüntete. Mivel a bizottság nem értette, hogy miként lehet ennyire közömbös egy kifejezetten daráló előtt — így is írta magát alá — a darálás, kivizsgáltatta az ügyet. Itt kitűnt, hogy a darálóban van egy „rázószita“ (így írja a helyi forgalmista), amelyen parasztőrlést végez a tulajdonos. Utánanézve, kiderült, hogy ennek a magát következetesen darálónak mondó és író rázószitás malomnak évi 10, mondd tíz pengő átalánya van. Ennek ellenében az emberi kor végső határáig őrölt volna baletta és adó nélkül, amennyi csak belefér, éjjel és nappal — ha véletlenül nincs tájékoztató és ha nincsen olyan bizottság, amely meg is nézi, hogy mi van a papiroson. Behozatali korlátozások. Devizapolitikai szempontokból egész sereg külföldi áru behozatalát kötötte a kereskedelemügyi miniszter esetről-esetre kikérendő engedélyéhez a kormány 440/1932. M. E. sz. rendelete. A malomipar szempontjából az egyenként felsorolt árucikkek közül a következők fontosak: faszén, faszénbrikett , tűzifa, hasáb-, dorong- és rőzsefa aprítva, fűrészelve és kötegelve is, fa- és fűrészhulladék. A behozatali engedélyezési eljárás alá vont áruk értékének 0,5%-át kell az elvámoláskor lefizetni illeték gyanánt. A pénzügyminiszter végrehajtási rendeletéből megtudjuk, hogy csakis a kereskedelemügyi minisztertől kapható űrlapon lehet az előírt alakiságok betartásával a kérvényt előterjeszteni. Nagyon fontos, hogy a korlátozás alá vont, de engedély nélkül érkező árukat nem tartóztatják fel a határhatóságok, hanem a címzett állomására továbbítják, azonban, ott vámhatósági zárlat alá veszik és tartják mindaddig, ameddig a fél vissza nem irányítja a feladó külföldihez vagy a behozatali engedélyt megnem szerzi. Természetesen addig az áru fekbérben van. A maximális kamatot az Országos Hitelügyi Tanács január 25. napjától kezdődően évi 11%-ban állapította meg. Bírói úton ennél magasabb kamatot semilyen címen nem lehet érvényesíteni, még ellenkező megállapodás esetén sem. A takarékbetéti kamatláb maximuma a budapesti nagybankoknál legalább háromhavi lekötés esetén évi 6%, egyébként évi 50%, kisebb — vidéki — intézeteknél lekötéssel 714%, szabad betét után 60%. Dippoldiswalder új igazgató. A folyó év elejétől dr. Eckardt O. mérnök, államilag elismert élelmiszerkémikus vette át a dippoldiswaldei (Szászország) német molnáriskola vezetését. Dr. Eckardt egyébként 1931 április óta vezeti az intézetet, mint megbízott igazgatóhelyettes. Csődönkívüli kényszeregyességek. Vasmegyei Általános Fogyasztási Szövetkezet (malma is van) ügyében az egyességet jóváhagyó bírói végzés ellen nem érkezett fellebbezés, az egyesség tehát végleges. Burányi István pándi gőzmalomtulajdonos ellen az OHE előtt magánegyezkedés folyt. A magánegyesség azonban nem jött létre és így bírói eljárás vált szükségessé. Az első tárgyalás január 20-án volt a pestvidéki törvényszék előtt. Turcsányi Sándor és Fia ludasi (Heves megye) malomvállalat és hitelezői között az egyesség az OHB előtt magánúton létrejött. Az adós malomtulajdonosok a kvótális követelések, kamatok és perköltségek 50%-át fizetik a közzétételt követő negyedik, hatodik és nyolcadik hónap végén három egyenlő részletben. Bármely részlet elmulasztása esetén tíz napon belül az egyesség hatályát veszti s az eredeti követelések felújulnak. Jogosult az OHB a malom teljes üzletvitelét állandóan ellenőrizni, nemfizetés esetén a cégvagyont értékesíteni. Megszűnt malomvállalat. A budapesti törvényszék elrendelte a Budapestvidéki Műmalom rt. egykori malomvállalat törlése iránt a hivatalos eljárás megindítását. Mint tudjuk, a nagykőrösi, solymári, pilisvörösvári és üllői malom tartozott ehhez a részvénytársasághoz. A solymári malmot nemrég árverezték el kincstári tartozás fejében, az üllői malom a megvásárlás óta az Üllői Hengermalom rt. tulajdonában van. Malmi balesetek. Kiss Ferenc felsőnyéki lakosnak Lápafő községben van malma, amelyet azonban két lánya vezetésére bízott. A napokban indításkor az egyik lányát elkapta a főtengely és körülforgatva, többször a padlóhoz vágta. A 19 éves lány, mire megállt a malom, már kiszenvedett. Az apa ellen gondatlanságból okozott emberölés címén eljárás folyik. — Szilv Ferenc 30 éves attalai (Somogy megye) malom tulajdonost ugyancsak a szíjkerék kapta el ruhájánál fogva, mikor szívógázmotorával foglalatoskodott. Súlyos zúzódásokkal szállították kórházba. — A szabolcsmegyei Penészlek községi gőzerőre berendezett malomban Petróczi György 41 éves napszámost (mit keres várjon a napszámos a malom műszaki részén?) egyik gép rákapcsolásakor ugyancsak a szíj kapta el és összeroncsolta. Jobb karját máris le kellett vágni, állapota életveszélyes. Szakember nincs szaklap nélkül. Ez tökéletesen igaz. Mert aki nincs a szakmája aktuális kérdéseiről és annak haladásáról állandóan informálva (ezt pedig csak szaklapja útján érheti el), az nem nevezhető szakembernek. Az azonban mégsem lehetséges, amit egy molnársegéd-előfizetőnk és buzgó olvasónk indítványoz. Szerinte mindazokat az alkalmazottakat, akik a szaklapnak 1—10 éves előfizetői, mint polnársegédeket, kik 10—18 éves előfizetői, mint kezelőmolnárokat, akik 18—24 éves előfizetői, azokat mint almolnárokat s a 24 éven felüli előfizetőket mint főmolnárokat kellene, hogy alkalmazzák a munkaadó molnárok, „Így megszabadulnánk a kontároktól — írja az indítványozó —, a tolakodóktól, a kocsisoktól és a béresektől.“ Az bizonyos, hogy a szaklap állandó, rendszeres és buzgó tanulmányozása a szakképzettséget és főleg az általános műveltséget, a tapasztalatszerzést emeli, idővel teljessé teszi, viszont azonban az egyes ember előképzettsége, szellemi és testi adottsága, ügyessége, fogékonysága nagy különbséget tesz egyén és egyén között, így például aki gépészmérnöki diplomával és elvégzett molnáriskolával kerül a malomba, bizonyára egy év alatt többre viszi tudásban, mint az, aki például mint kocsis malomba került, négy elemis „molnár“ létére húsz évig mindig járatja a szaklapot. Szándékosan írtuk itt a „járatja“ szót, mert az is nagy különbség, hogy ki miként olvassa és használja fel a szaklapot. Aki átfut rajta, csak azért, hogy „nézzük, ír-e valami érdekeset“ és ha megtetszik egy cím, azt a cikket el is olvassa, az bizony nem túlsok szaktudásbeli gyarapodást ér el vele. Aki azonban áttanulmányozza és az elmondottakon gondolkodik, saját ügyeire alkalmazza s aztán megnézi, jó lesz-e az abban a malomban s ha nem, akkor hogyan lenne jó ott, vagy elhagy az olvasottak alapján olyasmit, amiről olvassa, hogy másutt bajt csinált, arra nézve minden lappéldány nagy gyarapodást jelent a szaktudásban. Nem ér azonban különösen a mai világban fabatkát sem akármilyen jó előképzettség, ha a szakma eseményeiről, problémáiról nincs állandóan informálva a szakma embere, vagyis ha nem előfizetője a szaklapnak. Búzazáloglevelek átszámítási kulcsa februárra. A Pénzintézeti Központ hivatalos hirdetménye szerint a búzaértékben folyósított kölcsönök, valamint a záloglevelek kamatainak törlesztése szempontjából februárban egy Mm búzát 12,49 aranypengővel kell készpénzre átszámítani. Valóságos mese. Az alábbi történet mesének látszik, mesés dolog is volt, azonban mégis valóság. Karácsony előtt egyik dunántúli malomtulajdonosnak a bankjában, ahol folyószámláján 150 pengő szerénykedett, tévedésből 10.000 pengőt könyveltek a javára és erről annak rendje és módja szerint értesítették. A már hónapok óta pénzzavarban lévő molnár erre higgadt lelkiismerettel vásárolni kezdett búzát és forgatta az égből pottyant 10.000 pengőt emberül. És nagy sikerrel. Mire év végén rájöttek a bankban a tévedésre (nagy ijedten), akkorra a malomtulajdonos már a szerencse jóvoltából szép haszonnal adta vissza a kamatmentes 10.000 pengőt. Vége jó, minden jó. Senkinek sem lett kára a dologból, ellenkezően, a malom igen jól járt. Szabadalmakat értékesítő ipar. A kereskedelemügyi miniszter 167.597/1931. számú rendelete. A szabadalmakat értékesítő ipar gyakorlása tárgyában kelt 163.717/1931. számú rendeletem értelmezése tekintetében felmerült kételyek eloszlatása végett tudomásul és a területén működő elsőfokú iparhatóságok értesítése céljából közlöm, miszerint említett rendeletem az ügyvédet vagy szabadalmi ügyvivőt nem korlátozza abban, hogy saját felelőssége mellett, saját részére szabadalmi leírásokat vagy rajzokat bárkivel készíttethessen. Dr. Kenéz Béla s. k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter, Magyar Királyi Állami Munkaközvetítő Hivatal (Budapest, VIII., József körút 33), vaskos jelentésben számol be a hivatalnak és a felügyelete alatt álló hatósági munkaközvetítőknek 1930. évi működéséről, valamint a munkaadói testületek és a munkások szervezetei, úgyszintén a különféle egyesületek által fenntartott közhasznú ingyenes munkaközvetítő irodák 1930. évi közvetítési eredményéről. A különleges szempontok iránt érdeklődőknek érdemes ezt az alapos munkát tanulmányozni. Gabonapiac. A készáruvásáron egyes napokon rendkívül élénk kereslet nyilvánult az úgynevezett különleges minőségű búza iránt. Ezt azzal hozták összefüggésbe, hogy bár a lisztüzlet külföldi relációban változatlanul stagnál, a malmok mégis keresik az elsőrendű búzát, arra számítva, hogy ha külföldre a legközelebbi jövőben mégis lehetséges lenne a liszteladás, ez esetben csak a legjobb búzából származó lisztküldemények jöhetnének számításba. A közönséges típusú búza kínálata is csekély, de ez abból az okból nem jutott az áralakulásban kifejezésre, mert az ilyen iránt nem is nyilvánult érdeklődés. A gabonabehozatal is igen minimális volt a héten. Ez redukálja a budapesti piac kínálatát, de mivel a külföldről általában kedvező hírek jönnek, a minimális hozatalok sem igen jutottak kifejezésre a készárupiac áralakulásában. A külföldi hírek között ezúttal arról vannak információnk, hogy az argentínai búza minősége kitűnő és legalább is 3—4 millió tonna kiviteli fölöslegre lehet számítani. E jelentés következtében az európai importpiacok egyelőre tartózkodnak is nagyobb készletszerzéstől, de az argentínai árutulajdonosok sem erőltetik a kínálatot. Az export így változatlanul stagnál a búzánál. Ezzel kapcsolatban érdeklődést keltett, hogy Olaszország, amely a közelmúltban állítólag nagyobb tétel idegen búzát vett, ezt a búzaszükségletét más piacokról elégítette ki. A rozspiacon nemigen érezteti hatását, hogy Ausztria mérsékelte a rozsvámot, mert az osztrák piac el van látva egyelőre rozskészlettel. A takarmánycikkek piacán a morzsolt tengeriben inkább csak későbbi szállításra van kereslet. Többet is fizetnek, mint az azonnal átvehető kukoricáért. Az árpa és a zab a legutóbbi napokban kissé lanyhább irányzatú volt. A takarmányárpánál javuló a kínálat, de mivel még a nyomott árakon sem volt vevő, lassan le is morzsolódtak kissé az árak. A zabüzlet viszont azért volt lanyhább, mert a budapesti piacon kisebb tételekre sincs vevő. Ma a búza 10—15, rozs 20, tengeri 10 fillérrel drágább, zab 10 fillérrel olcsóbb. KÉSZÁRUÜZLET: Búza, tiszai 13,20—1425, különleges 14.50—15.20, jászsági, felsőtiszai, fejérmegyei 12.35—13.00, dunántúli, pestvidéki, bácskai 12.50— 13.15. Rozs pestvidéki 13.80—13.90, más 13.80—13.90. Árpa, tak. I. 16.75—17.00, közép 16.00— 16.50, sör fm. 18.00—22.00, egyéb 17.50— 18.25. Zabra 21.75—22.25, közép 21.30—21.50. Tengeri tiszai 14.60—14.70, dunántúli 14.70—14.90. Korpa 12.30—12.50. 8-as tak. liszt 15.00—15.25. HATÁRIDŐÜZLET. Magyar búza márciusra 12.83—12.90, májusra 13.55—13.64. Magyar rozs márciusra 14.74,14.80. Tengeri májusra 14.88— 15.00. — Zárlat: Magyar búza márciusra 12.83— 12.85 májusra 13.59—13.60. Magyar rozs márciusra 14.74—14.78. Tengeri májusra 14.88—14.90. LISZTPTAC. Nagymalmok lisztjegyzései: január—februári árak: Búzaliszt: Dara 40.00—40.50, Ogy 39.50—40.00, Og 39.00—39.50, 2 es 38.50—39.00, 4-es 37.00—37.75, 5-ös 36.00—36.75, 6-os 34.50—35.00, 8 as 16.00—16.50. Korpa: 13—IM/z- Rozsliszt: 0-os 40.00— 40.50, 0-1. 39.50—40.00, I. 38.50—39.00, H. 31.50— 32.00. Kismalmok lisztjegyzései: Prompt árak skontó nélkül: Ogg 36.00, Og 35.00, 2-es 34.00, 4-es 32.00, 6-os 30.00. Rozs: 0-ás 31.50. Erőtakarmánypiac: Árpakorpa 12.50, búzakonkoly 13.00, konkolydara 14, lenmagpogácsa 19,bükköny (malomáru) 14, napraforgópogácsa 17.00, repcepogácsa 14, rozskonkoly 13, rozskorpa 13.50, tökmagpogácsa 20 P. Kétszeres: vám 11 kg portás 2 kg egységes 52 kg korpa_______ 25 kg Összesen 100 kg MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1932 január 30. CHERMANN RICHARD malomüzemi szaktanács-irodája, Bpest, I., Horthy Miklós út 69. II. Telefon: Automata 50—1—30. Szebbek és jobbak lesznek lisztjei ha hámozógépet eredeti „FELEKI“ köpennyel hozatja rendbe. — OLCSÓ ÁRAK 1 Feleki Tivadar és Fia malomgép- és műkőgyár Budapest, V., Lipót körút 27.