Mosó- és Tisztítótechnika, 1935 (2. évfolyam, 4-12. szám)
1935-07-01 / 7. szám
mosó 1935. július hó. és FESTOТЕСНШКЛ Textil-kémiai szakközlöny textil-, textilfestő-, kelmefestő- és gőzmosógyárak részére Szerkesztőség és kiadóhivatal: | Szerkeszti: I Telefonszám: 41-403 Budapest, Vlla Szövetség u. 43. | ERDŐS JENŐ vegyész | Postatakarékp. csekksz.: 20732 Néhány szó a chlorozott gyapjuárukról. Irta: ifj. Dr. ing. Berczeli Harry a Testilvegyipar Kft. üzemvezető-vegyészmérnöke Az utóbbi években, a kötött gyapjuáruk térhódításával, fontos technikai feladattá vált a gyapjuáruk chlorozása. A chlorozás technikai szempontból két fontos effektust eredményez : 1. ) A chlorozott gyapjuáruknak nagyobb affinitásuk van a festékekkel szemben. 2. ) A chlorozott gyapjuáruk a mosásnál nem mennek össze és nem nemezelődnek (tüzelődnek). A technikai chlorozás nátriumhypochlorit-, vagy savazott chlormész-oldattal, metringban vagy készáruban, közönséges hőfoknál történik. Az oldat chlortartama célszerűen nem haladja meg 0,5 gr activ chlort literenként. (1) A chlorozás után az áru megfelelően chlortalanítva és esetleg mosva lesz. A mikroszkópikus vizsgálat azt mutatja, hogy a chlorozásánál a gyapjurost ismert struktúrája kezdetben változatlan marad. A chlorozás előrehaladtával, illetőleg a chlor-konzentráció növelésésével a gyapjurostok pikkelyrétege vékonyabb lesz és végül teljesen eltűnik. Az így megsérült gyapjurostok száma, százalékban kifejezve, a chlorozott gyapjúáru qualitásának meghatározásául szolgálhat. (2) Általában túl erősen chlorozottak a gyapjúáruk, mert a megsérült rostok száma az 50 százalékot gyakran felülmúlja. Mivel a gyapjú fonálalakban kerül a chlorozásra, a chlor a fonál külső rostjaival természetszetszerűleg erősebben reagál és azokat erősebben sérti meg, a fonál belső rostjaival viszont a chlor alig jut érintkezésbe. Ezen okból a technikai chlorozásnál az áru homogén áthatása nem érhető el. A chlornak kémiai szerepéről még nem egységesek a nézetek. Annyi bizonyos, hogy ugyanezt az effektust más reagentiákkal is el lehet érni, ha nem is olyan tartós mértékben mint a chlor használatánál. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem a chloratomnak a gyapjú keratinjába való esetleges substituálása a mérvadó a chlorozott gyapjú tulajdonságai szempontjából, hanem a kémiai reactió folytán a gyapjúrost elastikus tulajdonságainak olyan irányú megváltoztatása, ami az összemenést és a fiszelődést (nemezelődést) megszünteti és bizonyos esetekben a keratin hydrolyzisével kapcsolatban a festékek iránti affinitás növelésében is nyilvánulhat. A szakszerűen chlorozott gyapjuáruknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük: 1.) A chlorozásnál pikkelyrétegükben megsérült gyapjúrostok száma 20 °/c-ot ne haladja felül. 2. ) A szakítási szilárdság és az elasticitás a chlorozás után változatlan maradjon. 3. ) Az áru a mosásnál legfeljebb 10 °/o-ot menjen össze és ne nemezelődjék friszelődjék]. 4. A chlorozásnál az áru ne sárguljon meg, illetőleg könnyen legyen fehéríthető. 5. ) A chlorozott áru fogása nem lehet kemény. 6. ) Használatban a chlorozott áru élettartama a chlorozatlannak legalább 75 %-át haladja meg. . ' ■ ъ