Automobil - Motorsport, 1929 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1929-12-24 / 23-24. szám

16 AUTOMOBIL — MOTORSPORT •1929 december 24. Intervjú Citroennél – A háború utáni években az automobil elvesztette luxusjelen­tőségét és lassan, de biztosan közszükségleti cikké válik. (Csak nálunk Magyarországon Luxus az auto­mobil. A szerk.) Az öreg Európában kialakult a széria­­gyártás szisztémája és egy ideig úgy látszott, hogy Cit­roen, Renault, Fiat stb. elegendők lesznek az európai szükséglet kielégítésére. Az amerikai autógyárak azon­ban erősen túlhaladták az amerikai szükségletet és rá­vetették magukat az európai piacra. Mint ahogy előre látható volt, Franciaországban, illetve Párisban volt a harctér centruma. A kisebb, automobilgyártással nem ren­delkező országokban az amerikaiak a külsőre luxussal kiállított kocsijaikkal rövidesen vezetőszerephez jutottak, de tudták, hogy az igazi győzelem az olasz és a francia gyárak meggyengítése volna. A német piac elleni ostrom éppen a német piac fellendülése idejében történt, így te­hát nem vezetett különösebb eredményhez. Az első nagy roham Pária, illetve Milánó ellen 1923-ban jött. A Gene­ral Motors, a Chrysler és a i Studebaker már ekkor is nagy üzleteket tartottak fenn a Ghamps-Elyséen és innen­­készültek Európa meghódítására. Az első három esztendő a sikertelenség jegyében múlt el. A franciák szobnak tartották az amerikai ko­csik tulajdonosait. Ennek oka az volt, hogy akkor még nem ismerték el az amerikai autók nagyszerű tulajdon­ságait és tekintettel a nagyobb benzinfogyasztásra, lehe­tetlennek találták a takarékos­ franciák, hogy az amerikai gyárak az európai piacokon sikert arassanak.­­Azóta sok idő telt el és bizony sok helyütt már azóta ki is ábrándul­­t­ak az amerikai kocsikból. Természetesen kivételek min­dig vannak! A szerk.) Az amerikai módszer abban állt, hogy a kis gyárakat agyon kell ütni, a nagyokat, akik jó kocsikat gyártanak, meg kell venni és végül azok, akik rossz kocsit hoznak a­ piacra, maguktól megszűnnek. Amerika 6 év után elég erősen megvetette lábát az euró­pai piacon és ma már stabilan csak azok az európai gyá­rak állanak, autonómiájukat megőrizve, akik ugyanolyan fegyverekkel harcolnak, mint az amerikaiak. Ezek között első helyen áll André Citroen. Abban a reményben, hogy az Automobil­ Motorsport olvasóit érdekelni fogja, mi­képpen Vélekednek az európai helyzetről a Citroen-gyár vezetői, a közelmúlt napok egyikén felkerestem a gyárat. André Citroen nem volt Párisban és helyette egyik igaz­gatója, Monsieur Hague fogadott, ki fel lévén hatal­mazva, kérdéseimre a gyár nevében válaszait: „Nem elég­ jó és olcsó kocsit gyártani — kezdte Monsieur Hague —, az embereknek és mindazoknak, akik vevők lesznek, tudni is kell azt, hogy mi jó kocsikat gyártunk. Reklám, reklám és reklám. Az Eiffel-torony esténkénti kivilágítása csekély 30.000 frankjába kerül a gyárnak, de az nézetem­­szerint megéri és nagyban elő­segítette azt, hogy ma a Citroen Franciaországban foga­lom. A gyárban két nagy főosztály foglalkozik a reklám­mal. Az egyik Franciaország, a másik mindazon országok reklámügyeiit intézi, ahol Citroen-képviselet van, vagy Lesz. Számunkra a világ négy részre oszlik: Európa, Ázsia, Afrika és Amerika. André Citroen óriási pénze­ket költ el reklámra. Hetenként egyszer minden lap utolsó oldala Citronené. Ez az oldal új típusainkkal, üzemünk hí­reivel és jó tanácsokkal látja el a Citroen-tulajdonosokat. Ezenkívül a francia utak jelzőtábláinak háromnegyed­­ré­szét Citroen állította fel. A fentieken kívül plakátok, fény­reklámok, postán küldött és repülőgépekről ledobott röp­cédulák, levelek és prospektusok tudatják a nagyvilággal, hogy élünk és dolgozunk. Ma Angliától a koreai félszi­getig mindenütt talál Citroent és mindenütt olvashatja azt a nevet, hogy Citroen. Ez a reklámosztályunk hiva­tása, amely kitűnően végzi hivatását. (A reklámhoz azon­ban nézetünk szerint mégsem ért egészen, mert a magyar szaklapokban nem igen hirdet. A szerk.) Külön osztá­lyunk foglalkozik annak megállapításával, hogy mely rek­lámok érik el a legjobb hatást. A múltévi kísérletek sze­rint például csak a függőleges helyzetben elhelyezett klisék hatnak igazán, a széles plakátok nem felelnek meg az emberek esztétikai ízlésének. Az európai autótrösztök? Véleményem, hogy a fran­ciaországi Delahaye, Chenard és Rosengart érdekközös­ség az egyedüli út, hogy az amerikai gyárak ellen fel­vehessük a küzdelmet. Ezt mutatják a­­németországi fúziók is. Exportunk? Igen nagy! Ma a Citroen-gyár nemcsak a francia gyarmatokra, hanem Délamerikába is exportál. A brazíliaiak például nagyon szeretik az euró­pai kocsit. Az északafrikai francia gyarmatokon az ame­rikai kocsi behozatala vámmentes. Ennek dacára, ma sok­kal több ott a francia kocsi, mint az amerikai. Casablan­cában havonta 1000 kocsit ad el a Citroen-képviselet. Arra a kérdés­emre, hogy mért olyan kevés ma Magyar­­országon a Citroen, Monsieur Hague röviden és velősen felelt. Mert rossz a magyar képviselet reklámosztálya. Magyarországon nem tudják mi a Citroen, mert ha tud­nák, úgy vásárolnák. Az amerikai gyárak nagyon jól dolgoznak. Fő elő­nyük a Service Stationok felállítása. Ez a legjobb pro­paganda. Minden képviseletnek rendelkezni­e kell egy jó Service-el, ahol­ a félékét minden tekintetben ponto­san kiszolgálják. A Service legfontosabb része a jó ja­vítóműhely. Minden kocsi tulajdonosának a saját Servi­cebe kell vinni a kocsiját. Ezúttal eléri a gyár, illetve a képviselet, hogy az esetleges hibákat a konkurrencia nem kürtöli világgá, mielőtt azokat a gyár, illetve a képviselet orvosolta volna. Nemcsak eladni kell tudni, a művészet csak azután kezdődik, meg i® kell tartani a vevőt és ál­landó nexusban kell vele maradni. Mi a jövő ideális kocsija? Nyolc henger, elsőkerék­­meghajtás és négy szabadonlengő kerék. A távol jövőben talán majd a Diesel-motor. Mikor fog kihozni a Citroen­­gyár egy 8 hengerest? Egyelőre szó sem lehet róla. Addig, amíg az adókivetésnél a hengerek száma is szóba jön, addig a 8 hengerről beszélni sem lehet. Ugyanígy állunk a luxuskocsival. Minekünk nem az a célunk, hogy luxuskocsit gyártsunk, hanem az, hogy lehetővé tegyük azt, hogy minden embernek lehessen egy Citroenje. Az érdekes beszélgetés ezzel véget ért. Ezeket mondották Európa egyik legnagyobb gyárában, ahol a munkások ezrei dolgoznak hatalmas gyárépületekben és ahol nem­­sokrára napi 1000 kocsi lesz a produktom. J. Breyer: AUTOPNEU MOTORPNEU LÉGKAMRÁS GUMMIK Vezérképviselet: VIASZ TESTVÉREK Budapest, VI., Jókai­ utca 3 Telefon: 117-42

Next