Műszaki Élet, 1962. január-június (17. évfolyam, 1-13. szám)
1962-01-04 / 1. szám
Á.. iMÁvid ftA/tt-fúJÁ" Külföldi tudományos lapok, szakfolyóiratok évek óta beszámolnak a néhány mikron vastagságú üvegszálakból készült fonalak, szövetek sokoldalú felhasználásáról. Készítenek belőle tűzálló függönyöket, modern bútorokat, nyomtatott áramkörhöz lemezt, csónakot, autókarosszériát, és még ki tudná felsorolni, mi mindent. De vajon mi a helyzet nálunk? Folytatunk-e kísérleteket ennek a korszerű anyagnak a felhasználása érdekében? Üvegszövetet már nálunk is szőnek nyomtatott áramkörök céljára a Hungária Jacquard Szövőgyárban. Felkerestük a gyár főmérnökét, Dobrotka Lászlót, aki a következőket mondotta: — Van egy különálló szövödénk üvegszövet gyártására, de jelenleg nincs annyi rendelésünk, amennyit gyártani tudnánk. Programirodánk vezetője, Ferencz Lajos azonban lelkes híve az üvegszövet hasznosításának. Újító társaival együtt már két éve foglalkozik ezzel a témával. Ide hívom, majd ő beszámol tevékenységükről. Tervek és kísérletek Ferencz Lajos mintakollekcióval és fényképekkel a hóna alatt, rövidesen meg is jelent. A minták ok között azonnal magára vonta a figyelmet három, piros alapon fekete pettyes műbőrdarabka. — Ez üvegalapú műbőr — mutatta. — Háromféle vastagságú üvegszövetet vontunk be mindkét oldalán műanyaggal, azért, hogy az üveg kopását a visszáján is megakadályozzuk. Az üveg elemi szálacskák szakítószilárdsága ugyanis rendkívül nagy, de kopásállósága csekély, ezért minden oldalról be kell vonni kopásálló réteggel. Az új műbőr mintakollekcióját most készítik a Győri Műbőrgyárban, egyelőre autóbuszülések bevonására. — Milyen kísérleteket folytatnak még? — Széket szeretnének készíteni üvegszövettel erősített PVC-ből. Az üvegszövet ugyanis növeli a műanyagok szakítószilárdságát és ugyanarra a célra fele vastagságú, kemény PVC-lemez is megfelel anélkül, hogy jó tulajdonságait elveszítené. Ebből az anyagból azonban nemcsak szép, áttetsző székeket lehet készíteni, hanem például sav- és lúgálló kádakat, elszívó berendezéseket, burkolatokat, esőcsatornát és így tovább. Tervezzük ezenkívül, hogy két polietilén fólia közé hálósan szőtt üvegszövetet hengerlünk, amit ponyva helyett kocsik lefedésére, üvegházak borítására és még sok egyéb célra lehet majd használni. A bemutatott minták azt mutatják, hogy az üvegszövet felhasználásával foglalkozó újítók valóban eredményesen tevékenykednek ennek a korszerű anyagnak a széleskörű alkalmazása érdekében, és érdemes lenne támogatni törekvéseiket. Felettes hatóságuk, a Könnyűipari Minisztérium segítsége folyamatban van, ezért a másik legilletékesebb szervhez, a Nehézipari Minisztérium Szervesvegyipari Főosztályához fordultunk, hogy ők is támogassák a felügyeletük alá tartozó üzemekben folyó kísérleteket. — Mi szívesen foglalkozunk ezzel az anyaggal, mert hasznosnak tartjuk — mondotta Szász EndreRedőnyt és függönyöket is szeretnénk készíteni az éghetetlen üvegszövetből, különösen nyilvános helyeken, színházak, kiállítások részére. Ezek azonban még csak tervek, a kísérleteket most végezzük. — Megvan minden lehetőségük a kísérletekhez? — Erre a kérdésre sem igennel, sem nemmel nem felelhetek. Sem én, sem társaim nem vagyunk annyira íróasztalhoz kötve, hogy szükség esetén ne foglalkozhatnánk vele, esetleg munkaidőben is. Munkánkat azonban el kell végeznünk, és általában csak a délutánjaink és az éjszakáink állnak rendelkezésünkre. Anyagi eszközeink sincsenek, a kezdő lépéseket mindig saját erőnkből kell megtennünk. Az újításokat csak akkor adjuk be, amikor már kikísérleteztük és megbízhatónak találtuk az eljárást. Most a főmérnökünk megígérte, hogy támogat bennünket és kér számunkra pénzt. Jó lenne azonban, ha valamilyen felsőbb szerv segítene bennünket, mert a gyártó vállalatok több minisztériumhoz tartoznak, és nekünk minden gyárral külön-külön kell tárgyalgatnunk és ez, persze, nagyon sok időt igényel. Két éve foglalkozunk ezzel a témával, de véleményünk szerint, még nagyon keveset tudtunk elérni, noha kísérleteinknek vannak eredményei. né, a főosztály helyettes vezetője —, de még nem fordultak ilyen kéréssel hozzánk az újítók. Keressenek meg bennünket, mutassák be eddigi kísérleteik eredményét és módot találunk majd reá hogy vagy a Szervesvegyipari és Műanyagipari Kutató Intézettel, vagy a gyártó vállalatokkal kísérleti szerződést kössenek és megkapják a gyorsabb munkához szükséges segítséget. Reméljük, az ígért támogatással meggyorsulnak a kísérletek és hamarosan nálunk is feltűnnek az üzletekben a sokoldalúan felhasználható üvegszövetből készült bútorok, függönyök és más használati tárgyak. — k — a Az újítók támogatást kérnek Üvegszövettel erősített, áttetsző hullámlemez Felülvizsgálják a tervezési irányelveket és hatósági előírásokat A beruházások tervezésére, kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozóan a különböző hatóságok — elsősorban az Építésügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Szabványügyi Hivatal, az Országos Vízügyi Igazgatóság, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium saját szakszempontjaik érvényesítése céljából évek óta számos előírást, tervezési irányelvet és szabványt adtak ki. Az előírások célja az, hogy létesítményeinket a legkorszerűbb alapelvek figyelembevételével, a lehető legjobb műszaki megoldással, a dolgozók testi épségének és egészségének biztosítása mellett, de gazdaságosan valósítsuk meg és üzemeltessük. Annak ellenére, hogy az alapvető cél mindenkor ez volt, az utóbbi években egyre több panasz érkezett tervezőktől, kivitelezőktől, hogy egyes előírások elavultak korszerűtlenné váltak és ezek betartása gazdaságtalan megoldásokra, sokszor anyagpazarlásra, vagy túlzott biztonságra vezet. A jobb megoldás érdekében a tervezők és az üzemeltetők kénytelenek az érvényes hatósági előírások alól esetenként felmentést kérni, vagy saját felelősségükre áthágni azokat. Egy másik hiba, hogy a beruházásokat érintő előírások, irányelvek terjedelme igen nagy, s szövevényükben sokszor már azok is nehezen ismerik ki magukat, akik állandóan velük dolgoznak. Ezért egyre inkább szükségessé vált a hatósági előírások egységes felülvizsgálata, rendezése és egyszerűbb, rugalmasabb szabályozási forma megteremtése. 1961 közepétől az OT elnökének utasítására, felsőbb pártszervek irányítása alapján elkezdődött a hatósági előírások szélesebb körű felülvizsgálata. A munka megszervezésére és koordinálására tárcaközi bizottság alakult 12 minisztérium és hatóság részvételével. A bizottság felhívta a nagyobb beruházó vállalatokat és tervező intézeteket módosító javaslatok tételére. Első ütemben csak a legsürgősebbnek ítélt területekre kértek javaslatokat, nevezetesen az egészségügyi, balesetelhárítási, légoltalmi, tűzrendészeti, ipartelepeken belüli út-, vasút és csatornázásra, „vonatkozó előírások körére. Két hónap alatt 773 javaslat érkezett A javaslatokat e célra alakult munkabizottságok vizsgálták át. Mivel a javaslatok az előírások igen nagy területét érintették, először osztályozták azokat, majd megkezdték a javaslatok részletes felülvizsgálatát, s november végéig 125 javaslatot nyilvánítottak megvalósíthatónak. Az elfogadott javaslatok között szerepel a többi között az érintésvédelmi és villámvédelmi hálózatok egyesítése, a biztonsági övezetek helyi adottságoknak megfelelő csökkentése, az üzemi helyiségek feszültségmentesítésének könnyítése, az ipari öltözők, mosdók, és egyéb szociális épületek túlméretezettségének megszüntetése, légoltalmi előírások költségcsökkentő módosítása, a távlati vízellátás és csatornázás méretezési módjának módosítása stb. Az eddig letárgyalt módosító javaslatok eredménye évi 533 millió Ft beruházási és üzemelési költségmegtakarításra becsülhető. A módosító javaslatokat az illetékes hatóságok kodifikálják. Számos módosító rendelkezés már életbe lépett, de 1962 I. félévének végéig folyamatosan mind kiadásra kerül. A tárcaközi bizottság vezetői az eddigi eredmények alapján úgy határoztak, hogy a munkát tovább kell folytatni és el kell érni, hogy a felülvizsgálat az előírások egész területét érintse. A fő cél a beruházások gazdaságosságának és korszerűségének állandó emelése. Ezért a bizottság titkársági teendőit ellátó OT Beruházási Iroda, az ÉM és a Szabványügyi Hivatal legfőbb feladatai közé tartozik 1962-ben is a felülvizsgálat tovább folytatása. Továbbra is várják a beruházók, tervezők és kivitelezők javaslatait. Reméljük, hogy 1963-ra a további munka eredményeként egységes, áttekinthető rendszerbe foglalt és gazdaságos hatósági előírásaink lesznek. Kárpáti andorné 2 MISIAHI ELEI MEGOLDHATÓ PROBLÉMÁK: Gyárépítés A magyar ipar gyors fejlődése hozta magával gyárépítő iparunk megteremtését is. Azóta ez az iparág otthon is, külföldön is bebizonyította, hogy jelentős problémák megoldására is alkalmas, s nem egy ágazatban nemzetközi viszonylatban is az élre tört. A kivitelező vállalatoknál, tervezőintézeteknél és az egyetemi tanszékeken dolgozó szakemberekkel együtt szerkesztőségünk azt kutatta, milyen feladatok megoldása volna szükséges ahhoz, hogy ez az ágazat még zökkenőmentesebben fejlődhessék. Az elhatározástól a kivitelezésig Eléggé általános volt a panasz, hogy a beruházások elhatározása körül még mindig sok a huzavona. Még abban az esetben is, amikor már eldöntötték egy-egy építkezés megkezdését, hosszú ideig tartó viták során gyakran változik az a hely, ahová az új gyár felépítését rendelik, és persze minden új elhatározás a tervek jelentős módosítását követeli meg. Gyakran már építés közben változtatják meg az építendő üzem technológiáját, ami persze nemcsak a gépekre, hanem sokszor az építkezésre is kihat. Ez egyrészt sok felesleges munkát okoz a tervezőintézeteknek, másrészt jelentős mértékben megrövidíti a kivitelezők rendelkezésére álló időt. Bizonyos mértékig ehhez a problémához kapcsolódik a tervezőintézetek munkával való ellátottságának a kérdése is. A Tervhivatal elég későn adja ki a tervezési munkák tervét, és az év elején — ez némi fejlődés ellenére lassanként rendszerré vált — a tervezőintézetekben fölösleges kapacitás van. Amikor azután megkapják a munkát, akkor rendszerint minden sürgőssé válik, s az elmulasztott időt hajrámunkával akarják pótolni. Ez bizony sok esetben megbosszulja magát. A szakemberek felvetették azt a kérdést is, hogy helyes-e egyáltalán, hogy a tervezői kapacitásokat az OT osztja szét, mivel ez csak a problémák felületi kezelését jelenti anélkül, hogy a nehézségeket valóban megszüntetné. Jók-e a beruházási időnormák? A beruházási időnormákat bizonyos tapasztalatok alapján készítették el. Azóta — a műszaki fejlődésre való hivatkozással — a normákat csökkentették, anélkül azonban, hogy megfelelő, tudományos igényű vizsgálatnak vetették volna alá őket. A szakembereknek az a véleményük, hogy ezek a normák nagy volumenű beruházásoknál túl lazák, a kisebb volumenűeknél pedig túl szigorúak. Éppen ezért azt javasolják, hogy vizsgálják felül és ennek alapján megfelelőképpen módosítsák azokat. Milyen mélységű legyen a technológiai terv? Az építőipari tervezővállalatok és a kivitelezők képviselői egyaránt hangoztatták annak szükségességét, hogy lehetőleg teljes és végleges technológiai terv birtokában dolgozhassanak. Ma még ugyanis a legtöbb esetben az a helyzet, hogy a technológiai és az építési tervezők majdnem „együtt dolgoznak”, s mivel a tervezők nem látják előre a végleges technológiát, túlságos biztonsággal kell dolgozniuk, aminek azután a minőséget és a gazdaságosságot illetően vannak káros következményei. A szakemberek véleménye szerint ezt a problémát valamilyen formában meg lehetne oldani, amennyiben a technológiai tervező idejében kapná meg feladatát. A tipizálás problémája Bizonyos ipari épületek elemeinek tipizálásában Magyarország nagyon jelentős lépéseket tett, és az IPARTERV eredményei nemzetközileg is elismertek. Az ipari típuscsarnokokat a szakemberek általában igen jóknak tartják. Most már „mindössze” arra volna szükség hogy középméretű kísérleteket végezzenek, és azután megfelelő mennyiségben — mondjuk úgy: raktárra — készítsenek belőlük. A sok dicséret ellenére azonban ezzel a problémával senki sem foglalkozik behatóan, és még a kísérletekhez szükséges elemeket is szinte „szívességből” kapta a tervezőintézet. A kérdés jelentősége miatt megérdemelné, hogy az illetékes minisztérium az eddiginél komolyabban foglalkozzon vele. Ha elkészültek a falak... Az építkezések zömét az jellemzi, hogy magukat az épületeket hamar felhúzzák, gyorsan állnak a falak, s amikor már mindenki azt hiszi, hogy az új üzem hamarosan megindulhat, akkor kezdődik igazán a huzavona. A világítás bevezetése, a nyílászáró szerkezetek elhelyezése, és általában az épületgépészeti munkák körül mindig baj van, s ezeknek elvégzése többszörösét teszi ki annak az időtartamnak, amennyit magának az épületnek a felállítására fordítottak. Évek óta probléma, hogy letörnek a csapok, hogy roszszak az ajtók és ablakok, s noha ezt mindenki tudja, mégsincs változás. Az iparágban dolgozó emberek szeretnék, ha egy komplexvizsgálat megállapítaná végre a bajok és a visszafejlődés okait, s ha az illetékes minisztérium az okok feltárása után olyan intézkedéseket hozna, amelyek a nehézségeket meg is szüntetnék. Érthetetlennek tartják ugyanis, hogy ilyen problémát most már évek hosszú sora óta nem tudunk megszüntetni. Szó volt még az értekezleten arról is, hogy valamelyest csökkent a kivitelezés szakmai színvonala. Ennek egyik okát a jelenlevők abban látták, hogy a tervező és kutatóintézetek elszívják a legjobb szakembereket. Éppen ezért szükségesnek tartanák a kivitelező vállalatok szakmai megerősítését. Az értekezlet részvevőinek véleménye szerint a felsorolt problémák jelentős része néhány bürokratikus akadály megszüntetésével is megoldható lenne, s éppen ezért remélik, hogy a megfelelő intézkedések nem késnek soká. Mindenkit Érdekel Az elmúlt két hétben a következő, az ipart érintő rendelkezések jelentek meg: ^ Magyar Közlöny: A beruházások és felújítások rendjét szabályozza a 45/1961. (XII. 9.) Korm. sz. rendelet. A beruházások és felújítások rendjét szabályozó kormányrendelet végrehajtását tartalmazza az 1/1961. (XII. 9.) O. T. — P. M. — É. M. sz. rendelet. Könnyűipari Értesítő: A vállalati alkalmazottak prémiumrendszerét szabályozza a 43/1961. (Kip. É. 50—51.) Kip. M. sz. utasítás. A természetbeni juttatások kiadásáról szól a lap 50—51. számában a Pénzügyi és Ellenőrzési Főosztály közleménye. Építésügyi Értesítő: A hatályban levő típustervek jegyzékét teszi közzé a minisztérium a lap 50. számában a 84/1961. számú közleményben. A műszaki és adminisztratív dolgozók prémiumrendszerét tartalmazza a 72/1961. (Ép. Ért. 51.) É. M. sz. utasítás. Az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó bányaüzemek műszaki üzemi tervének kidolgozásáról és jóváhagyásáról intézkedik a 73/1961. (Ép. Ért. 51.) É. M. sz. utasítás. Nehézipari Értesítő: A légtartályok vizsgálatát ellátó szakemberek kijelölését szabályozza a 64/1961. N. I. M. sz. utasítás. Erdészeti Értesítő: Az újítási mozgalom fejlesztéséről szól a 44/1961. (Érd. M.—49—50.) OEF sz. utasítás.