Műszaki Élet, 1966. január-június (21. évfolyam, 1-13. szám)

1966-01-03 / 1. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM­ÁRA: 2.50 FT 1966. JANUÁR 13.­­ ...................... ———.........­........ .­­ Meg nem született műszerek — Az építőipari gépgyártás problémái — Mit, hol, mennyit tanulnak a műszakiak? — A szellemi export lehetőségei Műszaki ármindenesek Reprezentatív környezetben, reprezentatív kiállítás nyílt meg. A Műcsarnokban ezúttal nem a szokásos művészeti ágak felvonulásával, hanem a min­dennapi élet használati tárgyai­nak kialakításában megnyilvá­nuló művészi mu­nka legjobb eredményeivel ismerkedtünk. S hozzátehetjük: örömet okozott ez az ismerkedés, hiszen a kiál­lítás minden egyes darabja azt a mindjobban előtérbe kerülő igényt dokumentálja, amely az ipari termékek külső ké­pe, esztétikus kialakítása iránt belföldön és külföldön egy­aránt érvényesül. A kiállítást járva persze óhatatlanul az az első érzés, hogy miért csak kiállításon láthatunk ilyen ízlésesen, ma­gas művészi igénnyel megfor­­ máit ipari produktumokat, s miért nem ezek dominálnak az üzletek kirakataiban? Az igaz­ság az — és a kiállítás egyik újszerűségét is ez jelenti —, hogy az V. magyar iparművé­szeti kiállításon felvonulta­tott, többségükben könnyűipa­ri termékek mindegyike máris sorozatgyártásban készül, vagy sorozatgyártásuk rövidesen megindul. Hogy szerepük a bel­kereskedelmi forgalomban mégis szinte észrevehetetlenül csekély, annak az az oka, hogy zömükben exportra kerülnek, s — sajnos — ma még csak ki­sebb hányaduk jut el a belföldi vásárlókhoz. Ez a tény önmagáért be­szél. Mutatja, hogy az ex­portigények parancsolóan hat­nak a korszerűség fok­ozására, s egyben "a műszál a fejlesztés szükségszerű irányára is fi­gyelmeztet. Hiszen ma már mindenki előtt világos, s min­denkinek, akinek a műszaki fej­lesztéshez köze van, tudomá­sul kell vennie, hogy csak az lehet korszerű, ami nemcsak funkciójában megfelelő, ha­nem ami külső kialakításában, formájában is illeszkedik kör­ ------------t 'r nyezetéhez. Ezt a tendenciát tükrözik, a tervezőművészeknek a korszerű építőművészeihez való közeledési szándékát bi­zonyítják a Műcsarnokban be­mutatott bútorok is. Korszerű bútorok Főként az elmúlt néhány év alatt kerültek előtérbe a korszerű életforma követei­ Az V. kerületi Építőipari Ktsz egyik díjnyertes lámpája menyeinek és a modern lakás adottságainak megfelelő bú­tortípusok, arányuk a bútor­ipar össztermelésében évről évre számottevőbb. Kialakítá­suk azonban még mindig ma­gán viseli a kezdeti próbál­kozások jegyeit. A kiállítá­son látható bútorok azonban mind külső kiképzésükben, mind anyagukban új irányt mutatnak a bútoripar műszaki fejlesztésének. Ilyen „iránytű” lehet például a Nagy Bálint ’ tervezte lakás­bútor. Az egyes darabok cél­szerűsége, alkalmazkodása a modern lakások méreteihez­­ valóban követendő példa. S nemcsak a formai kialakítás nyeri meg a nézőt, hanem az új szerkezeti megoldások is, például a szekrények fém-, il­letve műanyaglábas megoldá­sa, amely teljes szakítás a ha­gyományos technológiával. A szokásos esztergált lábak he­lyettesítésének előnyös követ­­őenVitatns a 10 m­.Halon.) Magyar autógyártás (1900-) Érdekes kiállítást rendezett az Autó- és Traktoripari Tröszt a Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézete és a Gépipari Tudományos sinet a Technika Házában. A magyar autógyártás fejlődése szorosan össze­fonódik Csonka János nevével; a kiállítást az teszi időszerűvé hogy 60 év­vel ezelőtt készítette el Csonka János az első magyar gépkocsit a posta részére. A kiállítás gazdag anyagából mutatunk be néhány képet A négykerékhajtású „Rába” vontató 1904-ben készült. Érdekessége, hogy önálló tengelyű, ún. nyomkövető pótkocsit kapcsoltak hozzá. Csonka János saját­ személygépkocsija 1909-ből. Az 1 hengeres, 4 LE-s motorral felszerelt járművet Csonka 25 éven át használta. 1910-ben készült a „Márta” emeletes autóbusz. A 30 LE-s, négyhengeres motorral felszerelt jármű 32 ülőhelyen szállította utasait az Aréna út és a Kígyó tér között. „Fejes”-féle postai levélgyűjtő gépkocsi 1924-ből, amely a világon az első lemezszerkezetű autó. A Csepel Autógyár által gyártott D 705. 15—1 típusú cementszállító nyerges­vontató továbbfejlesztéseként már új konstrukcióval végzik a bemérési kísérleteket. A Csepel Autógyár műszaki fejlesztési törekvéseinek központ­jában a specializált járművek körének további bővítése áll.

Next