Műszaki Élet, 1966. január-június (21. évfolyam, 1-13. szám)
1966-01-03 / 1. szám
II. országos textiltisztítóipari konferencia A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület textiltisztító alosztálya február 9. és 11. között tartja II. országos textiltisztítóipari konferenciáját a Technika Házában. A konferencián Csilig György a szakma helyzetével és feladataival foglalkozik előadásában, Ing. Fritz Heussner (Drezda) pedig a szocialista országok textiltisztítóiparai közötti kapcsolatokkal. Dr Solt Antal a beruházási problémákat, Törnek Antal, a kutatás helyzetét és feladatait tárgyalja. A kétfehérnemű szolgáltatás hazai tapasztalatairól László György, az NDK-beli tapasztalatokról pedig Ober ing. Wolfgang Rudolph (Drezda) számol be. A forgalmi hálózat szervezésével Komlós Sándor, a szalonok üzemeltetésével König Aranka foglalkozik. Dr. Bak Lóránt a textíliák kezelésének egységes jelölésével kapcsolatos hazai tapasztalatokról. Végvári Istvánná pedig az egységes jelölésnek az iparra gyakorolt hatásáról tart előadást. Wolfgang von der Mark (Augsburg) a textiltisztítás termelésszervezését, dr. Zura György, a hazai textiltisztítóipar gazdaságossági kérdéseit. Ing. Kurt Bernau (Berlin-Weissensee) az NDK textiltisztítóiparának gazdaságossági kérdéseit tárgyalja előadásában. Kitüntetések az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületben Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnöksége odaítélte az 1965. évi „Szikla Géza” egyesületi díjat. A díj arany fokozatát, a vele járó 5000 Ft-tal hárman kapták. Az ezüst fokozatból egyet sem adtak ki. Varga István, aki az egyesületnek 15 éve főtitkára, a díj arany fokozatát az egyesületében végzett kiváló társadalmi munkájáért kapta; dr. Hajdú Elemér az egyesület alapító tagja pedig számos értékes tanulmány kidolgozásáért, továbbá az oktatásban kifejtett társadalmi munkájáért. A harmadik kitüntetett dr. Váry Ferenc,.l.i ?? egyesület alapító tagja, s több éven át elnöke volt és ma is aktívan vesz részt az egyesületi munkában. Országos mezőgazdasági villamosítási konferencia A Magyar Elektrotechnikai Egyesület a Magyar Agrártudományi Egyesülettel közösen január 16-án és 18-án konferenciát rendez. A villamos energia az országban ma már mindenütt azdaság rendelkezésére áll. A mezőgazság villamosítása gyakorlatilag befejezéséhez közeledik, ugyanakkor a villamos energia felhasználásának, a villamos berendezések üzemeltetésének és állapotának, valamint a villamos energia mezőgazdaságunkban betöltött szerepének számos megoldatlan kérdése van még. A konferencia célja az ezzel kapcsolatos problémák megvitatásaés a jövő feladatainak meghatározása. A konferencia előadásai a mezőgazdaság villamosenergia-ellátásával, a mezőgazdasági üzemeknek a korszerű mezőgazdasági technológiákhoz szükséges villamosenergiaigényével, a mezőgazdasági villamos berendezések üzemeltetési és karbantartási kérdéseivel foglalkoznak. Külföldi vendégek szakmai beszámolói, továbbá a mezőgazdaság villamosításával foglalkozó hazai és külföldi filmek bemutatása egészíti ki a programot. A Gépipari Tudományos Egyesület január 6-án tartotta országos választmányi ülését, ahol György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes beszélt a gépipar időszerű kérdéseiről, majd Láng Géza főtitkár számolt be az egyesület elmúlt évi munkájáról, s ismertette a jövő feladatokat. Látogatás a washingtoni információfeldolgozási gépközpontban címmel tartott előadást január 10-én Vásárhelyi Pál az MTESZ AIOT információfeldolgozási szakosztályának rendezésében. Az előadás keretében a tudományos tájékoztatás gépi megoldásának néhány problémájáról, elsősorban a washingtoni gépközpont MEDLAS módszeréről, s az ott rendezett dokumentációs világkongreszszus anyagáról volt szó. 2 MŰSZAKI ÉLET Konferenciák, kongresszusok 1966-ban Az új év kezdetén tájékoztatni kívánjuk olvasóinkat arról, hogy az MTESZ és tagegyesületei milyen érdekes konferenciákat, kongresszusokat, szimpozionokat, ankétokat tervez ebben az évben, hol tartják meg azokat, várnak-e külföldi vendégeket? A következőkben erről adunk számot. Sok rendezvény vidéken A tervezett szakmai konferenciák, ankétok, szimpozionok stb. száma 227, amelyből 135-öt Budapesten, 92-t vidéken tartanak. Központi rendezvény ebből 11, az MTESZ vidéki szervezetei 10-et, a tudományos egyesületek pedig 206-ot rendeznek. Ha ezt összehasonlítjuk az 1965-ös adatokkal, azt láthatjuk, hogy tavaly 178 nagyrendezvény közül 55-nek a lebonyolítását tervezték vidéken. Ez a szám az idén csaknem megkétszereződik, ami azt mutatja, hogy az egyesületek az MTESZ-nek azt a határozatát, amelyet részben a helyiség- és szállodahiány, főként pedig a vidéki MTESZ-szervezetek erősítése érdekében hozott, szem előtt tartották. Ez évben elsőnek az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tartotta meg elméleti fizikai iskoláját Balatonakarattyán január 3 és 14 között. Márciusban a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Békéscsabán rendezi a hűtőipari ankétot, a Szilikátipari Tudományos Egyesület pedig Vácott a cementipari napokat. Áprilisban a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület Kaposvárott pamutipari nyersanyag konferenciát tervez, a Gépipari Tudományos Egyesület pedig Debrecenben „A vezetés elmélete és gyakorlata” címmel ankétot szervez. Májusban Komáromban és Győrött len, kenderipari vándorgyűlés lesz a TMTE, Szegeden fűtési ankét a Magyar Hidrológiai Társaság rendezésében. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület vaskohászati energetikai és tüzeléstechnikai konferenciát tart Miskolcon, a Szilikátipari Tudományos Egyesület Pécsett ankétot rendez a műszaki porcelánról, Mátraderezskén pedig csatornaszárító bemutatót tart. Az Ipargazdasági Bizottság a Magyar Közgazdasági Társasággal közösen rendezi meg május végén az V. közgazdász vándorgyűlést Debrecenben. A témák és a munka koordinálása Az idén is fontos szempont volt a nagyrendezvények tervezésénél a témák és a munka koordinálása. Tíznél több azoknak a rendezvényeknek a száma, amelyeket több egyesület közösen szervez. A Magyar Hidrológiai Társaság s az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület márciusban ankétot rendez a bányavizek minőségéről és hasznosításáról. Ugyancsak az MHT rendezi a Magyar Agrártudományi Egyesülettel a júniusban Miskolcon megtartandó ankétot, ahol a vízgyűjtő területek komplex talajvédelméről, a vízhasznosításról lesz szó. A Magyar Kémikusok Egyesülete és a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület rendezi a III. magyar röntgendiffrakciós konferenciát Balatonszéplakon, szintén szeptemberben. Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület a Híradástechnikai Tudományos Egyesülettel karöltve tartja októberben a II. mágneses jelrögzítési konferenciát, novemberben pedig az Építőipari Tudományos Egyesület és a Szilikátipari Tudományos Egyesület rendez konferenciát az építőipari közgazdászok részére. Külföldi résztvevők A 227 nagyrendezvény közül 58-an külföldi vendégek is részt vesznek. Például a Gépipari Tudományos Egyesület márciusi energia-gépgyártási konferenciáján 60 külföldire számítanak, az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület V. tudományos és alkalmazott fotográfiai konferenciájára 100 vendéget várnak. Tíz olyan rendezvény lesz, ahol a külföldi vendégek száma meghaladja a 100-at is. A HI. mikrohullámú összeköttetések kollokviumon 200, a nemzetközi geodéziai, méréstechnikai és műszerügyi konferencián 300, az analitikai konferencián 500, a fizikai, kémiai konferencián 300, a III. bőr-, cipő-, szőrme- és bőrkonfekcióiparci kongresszuson 350 és a Nemzetközi Zsiradéktudományi Társaság VIII. kongresszusán 500 külföldi vendégre számítanak. Természetesen a felsoroltakon kívül is rendez az MTESZ és a tagegyesületek kongresszusokat, konferenciákat, és ezekről a jövőben is e rovatban tájékoztatjuk olvasóinkat. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület 1966-ban a következő tanfolyamok megindítását tervezi: ipari tv alkalmazása és üzemeltetése; antennák, hullámterjedés; vákuummérés; bevezetés az elektronoptikába és alkalmazásaiba. Jelentkezni lehet az egyesület titkárságán január 20-ig. Az angliai vasbetonépítésről tartott vetítettképes előadást január 11-én a Közlekedéstudományi Egyesületben dr. Tassi Géza. MŰSZAKI SZ __ H Az IY1ÍTENZ Ipargazdasági Bizottságának küldöttei is részt vesznek az ökonometriai Társaság és a Vezetéstudományi Intézet szeptemberben Lengyelországban megrendezendő közös európai konferenciáján. A kihelyezett egyetemi szakokról indított vitát az MTESZ Központi Oktatási Bizottsága. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület és a Gépipari Tudományos Egyesület széles körben megvitatta a kérdést, és javaslatait eljuttatta a KOB-hoz, amely azokat az illetékesekhez továbbítja. A Magyarhoni Földtani Társulat előadóülésén, január 12-én, Fülöp József beszámolt a XXII. nemzetközi földtani kongresszusról, amelyet Indiában rendeztek meg. A Magyar Meteorológiai Társaság XXXVIII. rendes közgyűlését január 27- én tartja, ahol átadják a Steiner Lajos egyesületi emlékérmet és emléklapot a kiváló társadalmi munkát végző egyesületi tagoknak. Az öregek lakásai Hollandiában és Belgiumban címmel tartott tanulmányúti beszámolót január 6-án Zoltán László az Építőipari Tudományos Egyesületben. A Közlekedéstudományi Egyesület közúti és városi forgalmi szakcsoportja január 13-án vitadélutánt rendez. A résztvevők megvitatják a Clark Ádám tér és a Roosevelt tér forgalmi rendezési tervpályázatát. A mérnöki munka hatékonysága címmel ankétot tartott a Szilikátipari Tudományos Egyesület január 4-én. Az ankét előadója dr. Nagy Sándor, felkért hozzászólói: Szádei Rudolf, Lohner Ernő, Mészáros János és Szabó Elek volt. Biztonság az építőiparban Az Építőipari Tudományos Egyesület az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, Budapest Főváros Tanácsa és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete közreműködésével építőipari biztonságtechnikai konferenciát rendezett a múlt év végén a Technika Házában. A részvevők az előadások után kialakult vitában javaslatokat tettek különféle biztonságtechnikai problémák megoldására, amelyeket a következőkben ismertetünk. A biztonságtechnikai előírások hatása a termelésre Az építőipar biztonságos munkavégzését szabályozó, érvényben levő óvórendszabály 1955-ben készült. Az azóta felhasznált új anyagok és az építési technológia fejlődése szükségessé teszi az óvórendszabály átdolgozását, korszerűsítését. Foglalkozni kell az óvórendszabályok rendszerének kialakításával, tagozódásával (általános, iparági stb.), a tartalmi előírásokkal, a jogi helyzettel. Napirendre kell tűzni az üzemi baleset fogalmának azonos módon való meghatározását, egységes mérési rendszer lehetőségeinek vizsgálatát, továbbá a balesetek okainak és okozatainak hasonló elven való vizsgálatát. Szabványalkotás során vagy szabványmódosításkor külön pontként tárgyalják meg az adott szabvány biztonságtechnikai vonatkozásait is. A minisztériumok és a szakszervezet munkavédelmi osztálya, elemezve a balesetek okait, gyűjtse össze azokat a műszaki biztonsági követelményeket, amelyek országos szabványban való előírása indokolt. Az egyéni védőeszközök, felszerelések teljes (a hazánkban még nem használatosakat is felölelő) nomenklatúrájának elkészítése után gondoskodni kell azok országos szabványba foglalásáról, illetve a meglevő ilyen tárgyú szabványok felülvizsgálatáról. Fel kell mérni a szabványosított védőeszközök iránti igényt, ki kell jelölni a gyártó és forgalmazó szerveket, és biztosítani kell a szabványban előírt műszaki és minőségi követelmények betartását. Biztonságtechnikai előírások érvényesítése a kiviteli tervek kidolgozásában A baleseti statisztika főbb adatait évenként a tervező szervek tudomására kell hozni, hogy azok ismeretében még gondosabb kidolgozású organizációs tervek készüljenek. Az újszerű építési módok biztonságos kivitelezése érdekében biztosítani kell a tervező fokozott művezetését, továbbá, hogy új anyagok, szerkezetek, technológiák bevezetésekor a kísérleti kivitelezéssel párhuzamosan készüljenek el a munkavédelmi óvórendszabályok is. Ezeket az új módszerek alkalmazása előtt el kell juttatni az érdekelt tervező, illetve kivitelező szervekhez, össze kell gyűjteni és az új óvórendszabályba be kell építeni a különböző munka- és egészségvédő intézkedéseket. A biztonságtechnikai kiadványok mindenki számára egyformán érthető színvonalon készüljenek. Az eddig még fel nem dolgozott biztonságtechnikai témák színvonalas feldolgozásáról mindenkor gondoskodni kell, és ezeket az oktatás szolgálatába kell állítani. Ugyanez vonatkozik a korszerű építési módok munkafolyamataira. Az állványozással kapcsolatos tervdokumentációk mértékét és tartalmát egyértelműen szabályozni kell Egységes biztonságtechnikai követelményeket! A konferencia javasolta, hogy foglalkozzanak a biztonságtechnikai követelmények egységesítésének lehetőségével Magyarországon, és a szocialista államokban egyaránt. Az építőiparban üzemeltetett és a KGST- államok közös megbízása alapján készült gépek méretezésénél és gyártásánál egységes biztonságtechnikai követelményeket kell érvényre juttatni.