Műszaki Élet, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-13. szám)
1971-03-19 / 6. szám
III. BRIT MŰSZAKI HÉT A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a Brit Kereskedelmi és Iparügyi Minisztérium március 22. és 26. között rendezi meg a III. BRIT MŰSZAKI HETET Budapesten, a Technika Házában. Az ünnepélyes megnyitót dr. Szálár Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes és Anthony Grant államtitkár tartja. A műszaki héten 51 angol cég vesz részt, amely 60-nál is több önálló vállalatot képvisel. A vállalatok az angol ipar igen széles rétegét reprezentálják, az analitikai műszerek és vezérlőberendezések, a számítógépek, az energiafejlesztés és elosztás, a légkondicionálás és hűtés, az építőanyagok, a gyártóberendezések, különösképpen a textilipari gépek területéről. Elsőnek W. E. Cosslett, a filozófiai és fizikai tudományok doktora, a cambridge-i egyetem Cavendish Laboratóriumának tanára tart előadást a nagyfeszültségű elektronmikroszkópia problémáiról és alkalmazásáról, majd O. R. Frisch, a filozófiai és fizikai tudományok doktora, a cambridge-i egyetem tanára, a Royal Society tagja „Analitikai műszerezés buborékkamra-fényképezéshez” címmel ismerteti a cambridge-i Cavendish Laboratórium által kifejlesztett SWEEPUNK elnevezésű műszert. A készülék gyorsan mozgó részecskék útjának szögeit, görbületeit stb. méri, amelyek buborékkamrában válnak láthatóvá és filmre rögzíthetők. A műszaki héten mintegy 60 előadás hangzik el az ipari kutatás és fejlesztés kérdéseiről, az olajtöltésű erőátviteli kábelekről, a gázturbina-fejlesztésről, az építőipari rendszerekről, a műanyagok felhasználásáról stb., amelyek közül sokat filmvetítés is kiegészít. Március 26-án külön filmnap lesz, amelyen a mai Nagy-Britanniáról készült — és az 1970. évi New York-i nemzetközi film- és tvfesztiválon különdíjat nyert — filmet is bemutatják, továbbá a tudomány és a kutatás, valamint a különböző iparágak érdekesebb témáival foglalkozó mintegy 20 filmet vetítenek le. A részvevő cégek kiállítást is rendeznek a Technika Házában. Az előadások és a kiállítás megtekintése után alkalom nyílik arra, hogy a részvevők megbeszélést folytassanak az előadókkal és a kiállításon jelen levő angol szakemberekkel. Kitüntetések a GTE közgyűlésén A Gépipari Tudományos Egyesület március 6-án tartotta 10. küldött közgyűlését, amelyen több kitüntetést osztottak ki a társadalmi munkájukat kiemelkedő eredménnyel végző aktivistáknak. A Bánki Donát emlékérem arany fokozatát Czeller Béla, a GTE győri területi szervezetének elnöke, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója, ezüst fokozatát dr. Fáy Csaba, az egyesület miskolci területi szervezetének titkára, a Diósgyőri Gépgyár főkonstruktőre, bronz fokozatát pedig Polonszky György, az anyagmozgatási szakosztály titkára, a Vegyterv osztályvezetője kapta. Az Egyesületi Érem első fokozatát húszan, második fokozatát tizennégyen kapták meg. Az egyesület folyóirataiban 1970-ben megjelent legjobb cikkekre kiírt műszaki irodalmi díj első fokozatát Katona Jenő, második fokozatát Báli János és dr. Hardi Gyula, harmadik fokozatát is). Varga Jenő, dr. Thamm Frigyes, negyedik fokozatát, dr. Michelberger Pál, Fekete Attila és Horváth László kapta. Ezután dr. Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese kiosztotta az egyesületben végzett kiváló társadalmi, műszaki-tudományos munkáért, a Gépipar Kiváló Dolgozója kitüntetéseket, melyeket a következők kaptak: dr. Bakondi Károly, Gábor Péter, Gegus Ernő, dr. Gribovszky László, Gyulavári Pál, Hajnal Tibor, Kálmán Lajos, Kiss Ferenc, dr. Komády György, Kovács József, Körmendi Ágoston, dr. Méreg Kádár Miklós, Németh Tibor, Oláh Dániel, Rácz György, Pattantyús Á. Dénes, Penggei László, Szaász András, dr. Valló Magdolna, Vankó Richard. Miniszteri elismerő oklevelet kapott: dr. Anka István, Bodolai Lukács, Cziglányi Kálmán, Csendes István, dr. Dénes Miklós, Erdélyi Ferenc, Ézsiás István, Foger Lajos, Hoducz György, ifj. Jackel Nándor, Kiss Géza, Kiss László I., Környei József, Massáth Ferencné, dr. Nagy Zoltán, dr. Pristyák András, Puskás Zsuzsanna, Relle Róbert, Somlai Tibor, Szabó T. Imre, dr. Szelényi Zoltán, Szittner Antal, Szüle Dénes. Magyar—francia tudományos-műszaki együttműködés A magyar—francia műszaki-tudományos együttműködési egyezmény értelmében az MTESZ és az Association Nationale de la Recherche Technique 1966-ban együttműködési megállapodást kötött, amelynek keretében már eddig is több tapasztalatcserére került sor. Az eredményes tanulmányutak szerves folytatásaként merült fel az a javaslat, hogy hasznos lenne kölcsönös kollokviumokat szervezni a francia és a magyar műszakitudományos információcsere meggyorsítása érdekében. E gondolat jegyében került sor a francia—magyar műanyag kollokviumra, amelyet március 16—17-én rendeztek meg Budapesten több tudományos egyesület közreműködésével. A megnyitót dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese tartotta, majd a francia előadók a műanyagok kutatásában elért legújabb eredményeket ismertették. Az előadások a többi között a mesterséges öregítéssel, a hőre lágyuló műanyagokkal, a műanyag fóliák kertészeti alkalmazásával, az egyes műanyag típusokkal és a vizsgálatukkal kapcsolatos eredményekkel foglalkoztak. Az előadások után lehetőség nyílt arra is, hogy a francia és a magyar szakemberek kicseréljék tapasztalataikat az adott témákkal kapcsolatban. Az együttműködés keretében március 23—24-én Franciaországban a textilipari műszerezésről és automatizálásról magyar—francia kollokviumot rendeznek, amelynek előadásait négy magyar szakember tartja. A Szilikátipari Tudományos Egyesület VII. közgyűlése Március 15-én tartotta VII. közgyűlését a Szilikátipari Tudományos Egyesület. Szokup Lajos elnöki megnyitója után Padányi Mihály ÉVM miniszterhelyettes tartott előadást „Az építőanyagipar feladatai a IV. ötéves tervidőszakban'’ címmel. Ezt követően dr. Talabér József főtitkár kiegészítette az írásban előre kiadott beszámolót. A közgyűlésen átadták a „Szilikátiparért emlékérem” arany fokozatát Richter Vladimírnak, a Finomkerámiaipari Művek vezérigazgató-helyettesének, ezüst fokozatát Chikán Jánosnak, a SZIKKTI beruházási főmérnökének és Pál Dezsőnének, az egyesület titkárának, a bronz fokozatot pedig Deák Mihály, az Üvegipari Művek létesítményi főmérnöke, dr. Kakasy Gyula, a Tégla- és Cserépipari Egyesülés műszaki fejlesztési főosztályvezetője és Molnár Gyula, a Finamkerámiaipari Művek műszaki tanácsadója kapta. A közgyűlés megválasztotta a tisztségviselőket is. Az egyesület díszelnöke lett dr. Korach Mór akadémikus, tiszteletbeli elnöke dr. Bereczky Endre ny. egyetemi tanár, elnöke Szokup Lajos, az Üvegipari Művek vezérigazgatója, társelnökei dr. Grofcsik János ny. egyetemi tanár és dr. Déri Márta egyetemi tanár, főtitkára dr. Talabér József egyetemi tanár, a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet igazgatója, főtitkárhelyettesei Baritz Árpád létesítményi főmérnök és Groscsik Elemér, a Kőbányai Porcelángyár főmérnöke. Egyidejűleg megválasztották az ügyvezető elnökség, az elnökség és a választmány tagjait is. É ÉSZAKI ÉLET A vállalatok bérgazdálkodással kapcsolatos feladatai Mint arról legutóbbi számunkban hírt adtunk, március 8-9-én rendezte meg az MTESZ és a Munkaügyi Minisztérium az I. munkagazdaságtani konferenciát. A jól sikerült rendezvény egyik vitaindító előadásából idézünk néhány gondolatot. A bérgazdálkodási szekcióban elhangzott előadást Bánki Pál, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője tartotta „A személyi jövedelempolitikává hatékonyság szolgálatában” címmel. Mint ismeretes, az új gazdaságirányítási rendszerben jelentősen megváltozott a bér- és jövedelemszabályozás rendszere. Ez többé-kevésbé igazolta a várakozásokat, jóllehet néhány kérdésben változtatásokra is szükség volt. A bérgazdálkodás rendszerének megjavítása — éppen a fokozott felelősség jegyében — jelentős mértékben a vállalatok gondja. Személyi jövedelem és vállalati nyereség A nyereség növeli a részesedési alapot, ezért a dolgozók személyi jövedelme alapvetően függ a nyereség alakulásától. Ugyanakkor azonban a bér alkalmasabb az egyéni teljesítmények ösztönzésére, mint a részesedés. Ezért a nyereség növelésén kívül törekedni kell a bérfejlesz-, tési mutató növelésére is. Ezt a kettős célt: a hatékonyság és a bérszínvonal növelését a vállalat gazdasági vezetősége az üzemszervezés, a technológiai fejlesztés, a megfelelő kereskedelmi és beruházási politika eszközeivel közelítheti meg. Néhány olyan eszköz is van, amely éppen a bérgazdálkodás és bérpolitika eszköztárába sorolható, így pl. a nyereség és a bérszabályozási mutató várható alakulásához képest felültervezett bérszínvonallal fokozható az egyéni érdekeltség, és ez végül is kedvezőbb feltételeket teremt. A lehetségesnél alacsonyabb béremelés viszont az egyéni érdekeltséget csökkenti, veszélyezteti a munkaerő megtartását, rontja a termelékenységi mutató alakulását, és ez természetesen visszahat a nyereségképződésre. Ilyen meggondolások alapján a vállalat esetleg az első variáció mellett foglal állást, holott ezek az eszközök csak egy hosszú távú gazdálkodási koncepció egészébe illeszkedve válhatnak eredményessé. Hiszen például a felültervezett bérszínvonal a vázolt előnyöknél nagyobb hátránnyal jár, nagyrészt a progresszív nyereségadózási rendszer következtében. Melyik eszköz a legmegfelelőbb ? A megfelelő eszközöket a vállalati bérgazdálkodás belső mechanizmusának átformálásával találjuk meg. Bizonyos például, hogy az ésszerűség határán belül növelni kell az önelszámoló egységek számát, és ezeknél a vállalati szinten alkalmazott bérszabályozás helyi körülményekhez adaptált változatát célszerű alkalmazni. Ahol ez nem lehetséges, ott eredményességi mutatótól függő átlagbér vagy a tervmutatótól függő bértömeg előírása célszerű. Meg kell keresni a legkisebb egységek ösztönzésének lehetőségét is. Ki kell alakítani a munkaszervezési és normázási munka előfeltételeit. Fokozott gondot kell fordítani az úgynevezett időbéres területre, mert úgy tűnik, hogy a legtöbb munkaerő-tartalék éppen ezen a területen van. Világosan kell látnunk, hogy gazdasági fejlődésünk csak az adott munkaerőbázis jobb hatásfokú hasznosításával biztosítható. Felül kell vizsgálni a besorolásokat és a teljesítménybérezés bevezetésének lehetőségeit. A csoportbérezés lehetőségeit jobban ki kellene használni, és úgy tűnik, hogy a már-már feledésbe merült 100%-os normateljesítéshez kötött időbér néhány vállalatunknál jó eredményekkel lenne alkalmazható. A bér- és jövedelemszabályozási rendszer módosítása eszköz a hatékonyság növelésére, ez pedig a vállalatok komplex tevékenységén múlik. I. országos műszaki ifjúsági konferencia Az Építőipari Tudományos Egyesület ifjúsági tagozata április 21-én rendezi meg az I. országos műszaki ifjúsági konferenciát a BME dísztermében. A konferencia a könnyűszerkezetes építési móddal foglalkozik. Dr. Gabos György, az ÉTE főtitkára megnyitója után dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese és dr. Sebestyén Gyula, az Építéstudományi Intézet igazgatója és dr. Macskásy Árpád tanszékvezető egyetemi tanár, az ÉTE alelnöke tart előadást. A konferencián felszólal Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, az ÉTÉ elnöke. Az előadásokkal egyidejűleg könnyűszerkezetes építési mód- és gyártmánybemutató is lesz a konferencia színhelyén e nyekről. A részvevők megvitatják a villamosenergia-fejlesztéssel kapcsolt hőszolgáltatás problémáit és a legújabb fejlesztési koncepciókat — pl. a szovjet forróvíz-kazánokkal szerzett üzemi tapasztalatokat —, továbbá a hazai kísérleti fűtésszabályozási rendszerek létesítési és üzemeltetési tapasztalatait. A program a korábbi távfűtési konferenciák és hőszolgáltatási tanácskozások eredményeit is magában foglalja. Az előadásokegyaránt foglalkoznak a hőtermelési berendezések problémáival és a fogyasztó-berendezésekkel. A részvevők április 5-ig jelentkezhetnek az ETE titkáráságán, ahol bővebb felvilágosítás és a jelentkezéshez szükséges űrlap kapható. Méréstechnikai ankét-sorozat A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület metrológiai szakosztálya ankétsorozatot indít a következő témákban: I. mérőeszközök hitelesítési kérdései; II. általános méréstechnikai problémák; III. az ipari gyakorlat méréstechnikai kérdései. Az első ankét március 22-én lesz. Az ankét elnöke Honti Péter az OMH elnökhelyettese. A bevezető előadást Juhász Endre tartja a kémiai műszerek vizsgálatának és hitelesítésének néhány problémájáról, majd Bánkuti László ad elő „Mérőműszerek és átalakítók hitelesítésével, valamint kalibrálással kapcsolatos metrológiai problémák” címmel. III. távfűtési konferencia Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület hőszolgáltatási szakosztálya és a Fővárosi Távfűtő Művek május 18-án és 19-én rendezi meg a távfűtés időszerű kérdéseivel foglalkozó III. távfűtési konferenciát, Budapesten. A konferencia célja, hogy tájékoztatást adjon a távfűtéssel foglalkozó szakembereknek az utóbbi években elért eredmé Műszaki fejlesztési filmpályázat Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Audio-Vizuális Állandó Bizottsága az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület közreműködésével pályázatot hirdet tájékoztató, oktató és propaganda műfajú műszaki filmek alkotó kollektívái részére. A pályázatra nevezhetők olyan 1970- ben gyártott, a VIII. országos műszaki filmszemlére nevezett filmek, amelyek több népgazdasági ágat vagy iparágat érdeklő, a műszaki fejlesztésben eddig hazánkban nem ismert, vagy nem alkalmazott eredményeket dolgoznak fel, illetve egy népgazdasági ág vagy iparág műszaki fejlesztése szempontjából népgazdaságilag ismert és fontos témát mutatnak be, amelyeket azonban a konstrukció, a technológia, a termelés, a szervezés terén eddig nem alkalmaztak jelentőségüknekmegfelelően. A legjobb filmeket 10 000,— Ft-os I. díjjal, 6000,— Ft-os II. díjjal és 4000— Ftos III. díjjal jutalmazzák. A pályázat az OMFB Audio-Vizuális Bizottsága címére (Budapest, VIII. Reviczky u. 6. III. em. 307.) 1971. 111. 25-ig. küldendő be, valamennyi alkotó és a stúdióvezető aláírásával. Bővebb felvilágosítást is itt adnak.