Műszaki Élet, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-13. szám)

1971-03-19 / 6. szám

III. BRIT MŰSZAKI HÉT A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara, valamint a Brit Ke­reskedelmi és Iparü­gyi Minisztérium március 22. és 26. között rendezi meg a III. BRIT MŰSZAKI HETET Budapesten, a Technika Házában. Az ünnepélyes megnyitót dr. Szálár Béla külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Anthony Grant államtitkár tartja. A műszaki héten 51 angol cég vesz részt, amely 60-nál is több önálló válla­latot képvisel. A vállalatok az angol ipar igen széles rétegét reprezentálják, az analitikai műszerek és vezérlőberende­zések, a számítógépek, az energiafejlesz­tés és elosztás, a légkondicionálás és hű­tés, az építőanyagok, a gyártóberendezé­sek, különösképpen a textilipari gépek területéről. Elsőnek W. E. Cosslett, a filozófiai és fizikai tudományok doktora, a cam­bridge-i egyetem Cavendish Laboratóriu­mának tanára tart előadást a nagyfe­szültségű elektronmikroszkópia problé­máiról és alkalmazásáról, majd O. R. Frisch, a filozófiai és fizikai tudományok doktora, a cambridge-i egyetem tanára, a Royal Society tagja „Analitikai mű­szerezés buborékkamra-fényképezéshez” címmel ismerteti a cambridge-i Caven­dish Laboratórium által kifejlesztett SWEEPUNK elnevezésű műszert. A ké­szülék gyorsan mozgó részecskék útjának szögeit, görbületeit stb. méri, amelyek buborékkamrában válnak láthatóvá és filmre rögzíthetők. A műszaki héten mintegy 60 előadás hangzik el az ipari kutatás és fejlesz­tés kérdéseiről, az olajtöltésű erőátviteli kábelekről, a gázturbina-fejlesztésről, az építőipari rendszerekről, a műanya­gok felhasználásáról stb., amelyek közül sokat filmvetítés is kiegészít. Március 26-án külön filmnap lesz, amelyen a mai Nagy-Britanniáról készült — és az 1970. évi New York-i nemzetközi film- és tv­­fesztiválon különdíjat nyert — filmet is bemutatják, továbbá a tudomány és a kutatás, valamint a különböző iparágak érdekesebb témáival foglalkozó mintegy 20 filmet vetítenek le. A részvevő cégek kiállítást is rendez­nek a Technika Házában. Az előadások és a kiállítás megtekintése után alkalom nyílik arra, hogy a részvevők megbeszé­lést folytassanak az előadókkal és a ki­állításon jelen levő angol szakemberek­kel. Kitüntetések a GTE közgyűlésén A Gépipari Tudományos Egyesület március 6-án tartotta 10. küldött köz­gyűlését, amelyen több kitüntetést osz­tottak ki a társadalmi munkájukat ki­emelkedő eredménnyel végző aktivisták­nak. A Bánki Donát emlékérem arany foko­zatát Czeller Béla, a GTE győri területi szervezetének elnöke, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója, ezüst fo­kozatát dr. Fáy Csaba, az egyesület mis­kolci területi szervezetének titkára, a Diósgyőri Gépgyár főkonstruktőre, bronz fokozatát pedig Polonszky György, az anyagmozgatási szakosztály titkára, a Vegyterv osztályvezetője kapta. Az Egyesületi Érem első fokozatát hú­szan, második fokozatát tizennégyen kapták meg. Az egyesület folyóirataiban­­ 1970-ben megjelent legjobb cikkekre ki­írt műszaki irodalmi díj első fokozatát Katona Jenő, második fokozatát Báli János és dr. Hardi Gyula, harmadik fo­kozatát is). Varga Jenő, dr. Thamm Fri­gyes, negyedik fokozatát, dr. Michelber­­ger Pál, Fekete Attila és Horváth László kapta. Ezután dr. Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese kiosz­totta az egyesületben végzett kiváló tár­sadalmi, műszaki-tudományos munkáért, a Gépipar Kiváló Dolgozója kitüntetése­ket, melyeket a következők kaptak: dr. Bakondi Károly, Gábor Péter, Gegus Ernő, dr. Gribovszky László, Gyulavári Pál, Hajnal Tibor, Kálmán Lajos, Kiss Ferenc, dr. Komády György, Kovács Jó­zsef, Körmendi Ágoston, dr. Méreg Ká­dár Miklós, Németh Tibor, Oláh Dániel, Rácz György, Pattantyús Á. Dénes, Pe­ng­­gei László, Szaász András, dr. Valló Magdolna, Vankó Richard. Miniszteri elismerő oklevelet kapott: dr. Anka István, Bodolai Lukács, Czig­­lányi Kálmán, Csendes István, dr. Dénes Miklós, Erdélyi Ferenc, Ézsiás István, Foger Lajos, Hoducz György, ifj. Jackel Nándor, Kiss Géza, Kiss László I., Kör­­nyei József, Massáth­ Ferencné, dr. Nagy Zoltán, dr. Pristyák András, Puskás Zsu­zsanna, Relle Róbert, Somlai Tibor, Sza­bó T. Imre, dr. Szelényi Zoltán, Szittner Antal, Szüle Dénes. Magyar—francia tudományos-műszaki együttműködés A magyar—francia műszaki-tudomá­nyos együttműködési egyezmény értel­mében az MTESZ és az Association Nationale de la Recherche Technique 1966-ban együttműködési megállapodást kötött, amelynek keretében már eddig is több tapasztalatcserére került sor. Az eredményes tanulmányutak szerves foly­tatásaként merült fel az a javaslat, hogy hasznos lenne kölcsönös kollokviumokat szervezni a francia és a magyar műszaki­­tudományos információcsere meggyorsí­tása érdekében. E gondolat jegyében ke­rült sor a francia—magyar műanyag kol­lokviumra, amelyet március 16—17-én rendeztek meg Budapesten több tudo­mányos egyesület közreműködésével. A megnyitót dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter­ első helyettese tartotta, majd a francia előadók a műanyagok kutatá­sában elért legújabb eredményeket is­mertették. Az előadások a többi között a mesterséges öregítéssel, a hőre lágyuló műanyagokkal, a műanyag fóliák kerté­szeti alkalmazásával, az egyes műanyag típusokkal és a vizsgálatukkal kapcsola­tos eredményekkel foglalkoztak. Az elő­adások után lehetőség nyílt arra is, hogy a francia és a magyar szakemberek ki­cseréljék tapasztalataikat az adott té­mákkal kapcsolatban. Az együttműködés keretében március 23—24-én Franciaországban a textilipari műszerezésről és automatizálásról ma­gyar—francia kollokviumot rendeznek, amelynek előadásait négy magyar szak­ember tartja. A Szilikátipari Tudományos Egyesület VII. közgyűlése Március 15-én tar­totta VII. közgyűlé­sét a Szilikátipari Tudományos Egyesü­let. Szokup Lajos elnöki megnyitója után Padányi Mihály ÉVM miniszterhelyettes tartott előadást „Az építőanyagipar fel­adatai a IV. ötéves tervidőszakban'’ cím­mel. Ezt követően dr. Talabér József főtitkár kiegészítette az írásban előre ki­adott beszámolót. A közgyűlésen átadták a „Szilikát­­iparért emlékérem” arany fokozatát Richter Vladimírnak, a Finomkerámia­ipari Művek vezérigazgató-helyettesének, ezüst fokozatát Chikán Jánosnak, a SZIKKTI beruházási főmérnökének és Pál Dezsőnének, az egyesület titkárának, a bronz fokozatot pedig Deák Mihály, az Üvegipari Művek létesítményi főmérnö­ke, dr. Kakasy Gyula, a Tégla- és Cse­répipari Egyesülés műszaki fejlesztési fő­osztályvezetője és Molnár Gyula, a Fi­­namkerámiaipari Művek műszaki tanács­adója kapta. A közgyűlés megválasztotta a tisztség­viselőket is. Az egyesület díszelnöke lett dr. Korach Mór akadémikus, tiszteletbeli elnöke dr. Bereczky Endre ny. egyetemi tanár, elnöke Szokup Lajos, az Üvegipari Művek vezérigazgatója, társelnökei dr. Grofcsik János ny. egyetemi tanár és dr. Déri Márta egyetemi tanár, főtitkára dr. Talabér József egyetemi tanár, a Szilikát­ipari Központi Kutató és Tervező Intézet igazgatója, főtitkárhelyettesei Baritz Ár­pád létesítményi főmérnök és Groscsik Elemér, a Kőbányai Porcelángyár főmér­nöke. Egyidejűleg megválasztották az ügyvezető elnökség, az elnökség és a vá­lasztmány tagjait is. É É­SZAKI ÉLET A vállalatok bérgazdálkodással kapcsolatos feladatai Mint arról legutóbbi számunkban hírt adtunk, március 8-9-én rendezte meg az MTESZ és a Munkaügyi Minisztérium az I. munkagazdaságtani konferenciát. A jól sikerült rendezvény egyik vitaindító előadásából idézünk néhány gondolatot. A bér­gazdálkodási szekcióban elhangzott előadást Bánki Pál, a Munkaügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője tartotta „A személyi jövedelempolitikává hatékony­ság szolgálatában” címmel. Mint ismeretes, az új gazdaságirányí­tási rendszerben jelentősen megváltozott a bér- és jövedelemszabályozás rendsze­re. Ez többé-kevésbé igazolta a várako­zásokat, jóllehet néhány kérdésben vál­toztatásokra is szükség volt. A bérgaz­dálkodás rendszerének megjavítása — éppen a fokozott felelősség jegyében — jelentős mértékben a vállalatok gondja. Személyi jövedelem és vállalati nyereség A nyereség növeli a részesedési alapot, ezért a dolgozók személyi jövedelme alapvetően függ a nyereség alakulásától. Ugyanakkor azonban a­ bér alkalmasabb az egyéni teljesítmények ösztönzésére, mint a részesedés. Ezért a nyereség nö­velésén kívül törekedni kell a bérfej­lesz-, tési mutató növelésére is. Ezt a kettős célt: a­ hatékonyság és a bérszínvonal növelését a vállalat gazdasági vezetősé­ge az üzemszervezés, a technológiai fej­lesztés, a megfelelő kereskedelmi és be­ruházási politika eszközeivel közelítheti meg. Néhány olyan eszköz is van, amely éppen a bérgazdálkodás és bérpolitika eszköztárába sorolható, így pl. a nyere­ség és a bérszabályozási mutató várha­tó alakulásához képest felültervezett bérszínvonallal fokozható az egyéni ér­dekeltség, és ez végül is kedvezőbb fel­tételeket teremt. A lehetségesnél alacso­nyabb béremelés viszont az egyéni érde­keltséget csökkenti, veszélyezteti a mun­kaerő megtartását, rontja a termelékeny­ségi mutató alakulását, és ez természe­tesen visszahat a nyereségképződésre. Ilyen meggondolások alapján a válla­lat esetleg az első variáció mellett foglal állást, holott ezek az eszközök csak egy hosszú távú gazdálkodási koncepció egé­szébe illeszkedve válhatnak eredményes­sé. Hiszen például a felültervezett bér­­színvonal a vázolt előnyöknél nagyobb hátránnyal jár, nagyrészt a progresszív nyereségadózási rendszer következtében. Melyik eszköz a legmegfelelőbb ? A megfelelő eszközöket a vállalati bér­­gazdálkodás belső mechanizmusának át­formálásával találjuk meg. Bizonyos pél­dául, hogy az ésszerűség határán belül növelni kell az önelszámoló egységek számát, és ezeknél a vállalati szinten alkalmazott bérszabályozás helyi körül­ményekhez adaptált változatát célszerű alkalmazni. Ahol ez nem lehetséges, ott eredményességi mutatótól függő átlag­bér vagy a tervmutatótól függő bértö­meg előírása célszerű. Meg kell keresni a legkisebb egységek ösztönzésének le­hetőségét is. Ki kell alakítani a munkaszervezési és normázási munka előfeltételeit. Fokozott gondot kell fordítani az úgynevezett idő­­béres területre, mert úgy tűnik, hogy a legtöbb munkaerő-tartalék éppen ezen a területen van. Világosan kell látnunk, hogy gazdasági fejlődésünk csak az adott munkaerőbázis jobb hatásfokú hasznosításával biztosítható. Felül kell vizsgálni a besorolásokat és a teljesít­ménybérezés bevezetésének lehetőségeit. A csoportbérezés lehetőségeit jobban ki kellene használni, és úgy tűnik, hogy a már-már feledésbe merült 100%-os nor­mateljesítéshez kötött időbér néhány vállalatunknál jó eredményekkel lenne alkalmazható. A bér- és jövedelemszabályozási rend­szer módosítása eszköz a hatékonyság növelésére, ez pedig a vállalatok komp­lex tevékenységén múlik. I. országos műszaki ifjúsági konferencia Az Építőipari Tudományos Egyesület ifjúsági tagozata április 21-én rendezi meg az I. országos műszaki ifjúsági kon­ferenciát a BME dísztermében. A konfe­rencia a könnyűszerkezetes építési mód­dal foglalkozik. Dr. Gabos György, az ÉTE főtitkára megnyitója után dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese és dr. Sebestyén Gyula, az Építéstudományi Intézet igazgatója és dr. Macskásy Árpád tanszékvezető egyetemi tanár, az ÉTE alelnöke tart előadást. A konferencián felszólal Bon­­dor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, az ÉTÉ elnöke. Az előadásokkal egyidejűleg könnyű­­szerkezetes építési mód- és gyártmány­­bemutató is lesz a konferencia színhe­lyén e nyekről. A részvevők megvitatják a villa­­mosenergia-fejlesztéssel k­apcsolt hőszol­gáltatás problémáit és a legújabb fejlesz­tési koncepciókat — pl. a szovjet forró­víz-kazánokkal szerzett üzemi tapaszta­latokat —, továbbá a hazai kísérleti fű­tésszabályozási rendszerek létesítési és üzemeltetési tapasztalatait. A program a korábbi távfűtési konferenciák és hőszol­gáltatási tanácskozások eredményeit is magában foglalja. Az előadások­­egyaránt foglalkoznak a hőtermelési berendezések problémáival és a fogyasztó-berendezé­sekkel. A részvevők április 5-ig jelentkezhet­nek az ETE titkáráságán, ahol bővebb felvilágosítás és a jelentkezéshez szüksé­ges űrlap kapható. Méréstechnikai ankét-sorozat A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület metrológiai szakosztálya ankétsorozatot indít a kö­vetkező témákban: I. mérőeszközök hite­lesítési kérdései; II. általános méréstech­nikai problémák; III. az ipari gyakorlat méréstechnikai kérdései. Az első ankét március 22-én lesz. Az ankét elnöke Honti Péter az OMH elnök­­helyettese. A bevezető előadást Juhász Endre tartja a kémiai műszerek vizsgá­latának és hitelesítésének néhány prob­lémájáról, majd Bánkuti László ad elő „Mérőműszerek és átalakítók hitelesíté­sével, valamint kalibrálással kapcsolatos metrológiai problémák” címmel. III. távfűtési konferencia Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület hőszolgáltatási szakosztálya és a Fővárosi Távfűtő Művek május 18-án és 19-én rendezi meg a táv­fűtés időszerű kérdéseivel foglalkozó III. távfűtési konferenciát, Budapesten. A konferencia célja, hogy tájékoztatást adjon a távfűtéssel foglalkozó szakembe­reknek az utóbbi években elért eredmé­ Műszaki fejlesztési filmpályázat Az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság Audio-Vizuális Állandó Bizottsá­ga az Optikai, Akusztikai és Filmtech­nikai Egyesület közreműködésével pályá­zatot hirdet tájékoztató, oktató és propa­ganda műfajú műszaki filmek alkotó kol­lektívái részére. A pályázatra nevezhetők olyan 1970- ben gyártott, a VIII. országos műszaki filmszemlére nevezett filmek, amelyek több népgazdasági ágat vagy iparágat érdeklő, a műszaki fejlesztésben eddig hazánkban nem ismert, vagy nem alkal­mazott eredményeket dolgoznak fel, il­letve egy népgazdasági ág vagy iparág műszaki fejlesztése szempontjából nép­­gazdaságilag ismert és fontos témát mu­tatnak be, amelyeket azonban a kons­trukció, a technológia, a termelés, a szer­vezés terén eddig nem alkalmaztak je­lentőségüknek­­megfelelően. A legjobb filmeket 10 000,— Ft-os I. díjjal, 6000,— Ft-os II. díjjal és 4000— Ft­­os III. díjjal jutalmazzák. A pályázat az OMFB Audio-Vizuális Bizottsága címére (Budapest, VIII. Re­viczky u. 6. III. em. 307.) 1971. 111. 25-ig. küldendő be, valamennyi alkotó és a stúdióvezető aláírásával. Bővebb felvilá­gosítást is itt adnak.

Next