Műszaki Élet, 1976. január-június (31. évfolyam, 1-13. szám)
1976-01-02 / 1. szám
Építőiparunk és az élé A területi szervezetek munkája A megyei szervezetek mellett egyre több városi intézőbizottság is alakult, nemegyszer a párt- és tanácsi szervek kezdeményezésére. Ezek száma jelenleg 17. Pest megyében nincs megyei szervezet; Nagykőrös, Vác, Cegléd igénye városi intézőbizottság létesítésére azonban indokolt. A megyei (regionális) műszaki rendezvények (pl. műszaki hónapok, termékbemutatók stb.) szervezése mellett egyre több munkacsoportot is működtetnek területi elnökségeink. Tanulmányaik, javaslataik az időszerű műszaki-gazdaság feladatokhoz kapcsolódnak. Nézzünk témák közül néhányat. Komárom megyben az erőművek szállópernyéinek építés céljára való hasznosításával foalkoztak, Csongrád megyében az ipszerű termelési rendszerek hatását válták a megye mezőgazdaságának melésszerkezetére és a távlati minl erőhelyzetre, Hajdú-Bihar megyében ismérték a megyében folyó számítógép program alkalmazási lehetőségeit, Szbolcs-Szatmár megyében tanulmány kezült Nyíregyháza távhőellátási tervét Az egyesületek több tényleges igazsági hasznot eredményező javaslatot tettek. Így a KTE Somogy megyei coportja a megye tömegközlekedésén fejlesztésére, az ÉTE a debreceni hő gyár termékeiből készülő lakások konyáinak villanyáramra való átalakítása az ETE ugyancsak Debrecenben a energia-ellátásra dolgozott ki talányt. . A hónap végén tartandó közgyűlés jó alkalmat ad arra, hogy áttekintsük a területi szervezetek munkáját. Ezek a szervezetek egyre jelentősebb szerepet töltenek be a megyék és a városok közéletében, igen jó együttműködés alakult ki a párt- és tanácsi szervezetekkel, amelyek nagy mértékben segítik munkájukat. Minden bizonnyal segítette ezt a fejlődést az is, hogy egyre több városban létesült „technika háza”, s ez jó körülményeket biztosít a társadalmi tevékenység számára. A rendezvények 53—54 %-a Kedvezőnek kell ítélni azt a jelenséget is, hogy a területi rendezvények túlsúlyba jutnak, s ma már vidéken tartják az összes rendezvények mintegy 53 —54%-át, és kb. ugyanez az arány a résztvevők tekintetében is. Mintegy 76 ezer vidéki tagja van már a tudományos egyesületeknek, ebből több mint 8500-at találunk Borsod és 5500-at Csongrád megyében. Közgyűlésre készül az MTESZ. A beszámoló sokat foglalkozik az egyesületeknek azzal a szerepével, amely az adott szakterület műszaki fejlesztésével függ össze, amely segítheti a gazdasági tervek valóraváltását. Ezért különösen aktuális éppen most az a közelmúltban elkészített koncepció, amely az Építőipari Tudományos Egyesületben született. Több lépcsőben, sok vitával alakult ki az a 30 oldalas tanulmány, amely pontról-pontra tárgyalja az ágazat V. ötéves tervének műszaki fejlesztési koncepcióját és amely meghatározza, milyen szerep jut ebben a munkában a több ezer egyesületi aktivistának, hogyan segíthetik tevékenységükkel annak megvalósítását. Százmilliárdok épületekben A következő öt év építési igénye csak százmilliárdokban fejezhető ki, és 1972. évi árakkal számolva 1980-ban eléri az évi 130 milliárd forintot. Nagy feladatokat ró az ágazatra a lakásprogram: 1975 és 1980 között 450 ezer lakást kell felépíteni. Éppen ezért a műszaki fejlesztési politika alapelve, hogy ebben a tervidőszakban a kutatásnak és a fejlesztésnek elsősorban nem a teljesen ismeretlen, vagy még nem használt termékek fejlesztésére kellkoncentrálni, hanem azokra a korszerű eljárásokra, építési módszerekre és termékcsoportokra, amelyek valamilyen oknál fogva hosszú évek óta nem tudnak kilépni a „kisérletek műhelyeiből”, de amelyek már bebizonyították alkalmasságukat, így a többi között az eddiginél sokkal intenzívebben foglalkozik majd az ágazat a kormányszinten is kiemelt programnak számító komplex könnyűszerkezetes építésmód fejlesztésével, valamint az emberi mikro- és makrokörnyezet védelmével. Természetesen vannak más — és legalább ennyire fontos — témák is a fejlesztési programban. Például az építő- és építőanyagipari anyagmozgatás, szállítás, rakodás gépesítésének fejlesztése, a termelés automatizálásának fejlesztése, a szilikátipari hőkezelő folyamatok korszerűsítése, az alapozás időt rabló folyamatainak gyorsítása új módszerekkel, és természetesen a szakipari, a befejező műveletek gyorsításának igénye is ott van a célok, a megoldandó feladatok között. A konferenciáktól a pályázatokig Az Építőipari Tudományos Egyesület a most befejeződött ötéves tervben is arra törekedett, hogy rendezvényeinek határozataival, munkájával, szervező tevékenységével segítse az iparág céljainak megvalósulását. A gondos munkával szerkesztett tanulmány azt ígéri, hogy így lesz ez a következő tervidőszakban is. Az egyesület ebben az időszakban rendezendő konferenciáit a koncepció megvalósítása érdekében hasznosítja. A már körvonalazható három nagyrendezvény foglalkozik például a rendszerszerű építés hazai elterjesztésének lehetőségeivel, a különböző építési módok optimális kombinálásával, az építőipari előkészítő és kiszolgáló technológiákkal, és megszervezik a második építőipari számítástechnikai konferenciát. A Magyar Urbanisztikai Társasággal és a Magyar Építőművészek Szövetségével közösen vállalják, hogy megfelelő munkabizottságok hálózatának működtetésével segítik a telepszerű családiház- és üdülőépítés fejlesztését (rendkívül fontos kérdés ez a jelentős volumenű családiház- és üdülőépítés alig függ az építőipar állami irányításától; társadalmi összefogást, felvilágosító munkát igényel). Az ÉTK kezdeményezte, hogy az MTESZ keretében foglalkozzon a magyar műszaki társadalom a környezetvédelem kérdéseivel. Ezt a munkát is folytatják. Fontos elhatározásuk, hogy hasonló, egyesületek közötti közös akciók szervezésével segítik az építőipar háttériparágainak megerősödését. Továbbépítik üzemi csoportjaik hálózatát, segítve az ágazat koncepciójának vállalati megvalósulását. Pályázatok kiírásával is támogatni kívánják az ágazat műszaki fejlesztését. Ezek részleteinek kidolgozása még hátralevő feladat. Az ismertetett elgondolások, és a választott megoldások jól illusztrálják, hogy a szakmai tudományos egyesületek munkája közvetlen segítséget jelent gazdaságpolitikánk céljainak megvalósításában. kÖI VÉKMtlWV FMKT-PÁLYÁZAT ÉS VETÉLKEDŐ Az MTESZ, a szakszervezetek és a KISZ KB által a fiatal műszakiak és közgazdászok részére a minőségfejlesztés témakörében meghirdetett országos pályázatról és vetélkedőről legutóbb szeptember 12-i számunkban tájékoztattuk a Műszaki Élet olvasótáborát. Az MTESZ elnöksége határozatilag kérte az MTESZ 15 érintett tudományos egyesületének elnökségét, hogy lehetőségeikhez képest tegyenek meg mindent azágazati versenyek nevezésében rájuk háruló sokrétű feladatok sikeres teljesítéséért. A jelentkezési határidőt október 15-ig meghosszabbították, aminek helyességét igazolta a jelentkező csapatok számának 134-ről 215-re való növekedése is. Az ősz folyamán a munkahelyi vetélkedők sikeresen befejeződtek, s kialakultak a munkahelyeket képviselő öt személyből álló csapatok. Egyes nagyüzemek, pl. a Csepel Vas- és Fémművek engedélyt kaptak arra, hogy több csapatot nevezhessenek a versenybe. A mozgósítás nagy eredménye, hogy az ország valamennyi megyéje képviselteti magát a versenyen. A jelentkezett 215 csapat — a munkahelyek szakterületei hovatartozása szerint — az MTESZ tudományos egyesületek között számszerűleg a következők szerint oszlik meg: Gépipari Tudományos Egyesület 49 csapat, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület: 31 csapat, Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület: 19 csapat, Építőipari Tudományos Egyesület: 19 csapat, Magyar Kémikusok Egyesülete: 17 csapat, Közlekedésitudományi Egyesület: 15 csapat, Magyar Elektrotechnikai Egyesület: 12 csapat, Szilikátipari Tudományos Egyesület: 10 csapat, Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület: 10 csapat, Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület: 8 csapat, Híradástechnikai Tudományos Egyesület: 7 csapat, Bőripari Tudományos Egyesület: 6 csapat, Papír, és Nyomdaipari Műszaki Egyesület: 5 csapat, Faipari Tudományos Egyesület: 4 csapat, Magyar Hidrológiai Társaság: 3 csapat. Végérvényesen természetesen apályázat tartalma dönti el, hogy az egyes munkahelyek csapata melyik egyesület ágazati vetélkedőjén indul. Az egyesületek a hozzájuk beadott pályázatok ismeretében máris megkezdték az ilyen irányú korrekciókat, sőt az ágazati versenyek zöme már lezajlott, s az egyesületek által kitűzött díjak jó része már gazdára talált. Reméljük, hogy a beadott pályázatokban és a versenyek során sok olyan hasznos javaslat, ötlet lát napvilágot, amely bevezetése esetén hasznosan szolgálja majd a meghirdetett vetélkedő gazdaságpolitikai céljait Az országos rendező bizottság azt tervezi, hogy az 1976. március 15-e és április 4-e közötti időben a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében sorra kerülő országos döntő után a megvalósításra ajánlott javaslatokat megjelenteti és a kiadványt a megvalósítást illetően szóbajöhető üzemeknek, vállalatoknak megküldi. CSEREI LÁSZLÓ Kiosztották a Magyar Építőipar emlékplakettet A leghaladóbb építési konstrukciók, szerkezeti rendszerek, technológiai eljárások alkotóinak elismerésére alapította évekkel ezelőtt a Magyar Építőipar emlékplakettet az Építőipari Tudományos Egyesülés folyóirata. Az ez évi nyerteseknek, december 23-án nyújtotta át a díjat Lux László, a Magyar Építőipar főszerkesztője új, korszerű megoldásaikért a következőknek: a lakó- és középület kategóriában a borsodi vázpanel-rendszer megalkotóinak, Dósa Károlynak, H. Boros Máriának és Szabó Józsefnek. A kőbányai művelődési ház könnyűszerkezetes alumíniumkupolájának tervezéséért kapott emlékplakettet Tóth Dezső és Kánya Zoltán. A gyárépítési kategóriában a Hejőcsabai Cement- és Mészímű kinker tárólójának tervezéséért kapta meg az emlékplakettet Böjthe Tamás és Massányi Tibor. Az építőiparban végzett kimagasló szakirodalmi tevékenységéért emlékplakettet kapott „Az én házam” című könyv két szerzője, Callmeyer Ferenc és Rojkó Ervin. A Technika Házában rendezett díjkiosztó ünnepségen részt vett az egy fzontet főtitkára, Nagy Zoltán is. A helyi, konkrét problémák Amint az előbbiekből is látszik, a ngyei és városi szervezetek, illetve adományos egyesületek ott dolgozó csoportjai elsőrendű feladatuknak tekinti hogy segítsék a terület fejlesztését, a ott jelentkező problémák megoldását. Ehhez nagy segítséget nyújt, hogy pártbizottságok és tanácsok vezető rendszeresen tájékoztatják szervezeteinket terveikről, elgondolásaikról. A pártbizottságok időnként beszámoltatják a területi elnökségeket munkájukról. A területi MTESZ elnökségek az egyesületi helyi csoportok tevékenységét csak regionális vonatkozású és az együttműködést érintő kérdésekben koordinálják, egyébként ezek az egyesületek budapesti központjától kapnak irányítást. E többoldalú kapcsolatok sajnos még nem nevezhetők zökkenőmentesnek, ezért éppen a legközelebbi időszak feladata az, hogy a megyei elnökségek és az egyesületi vezető testületek munkája közötti koordinációt megjavítsuk. A területi elnökségekkel való kapcsolatok sok területen az elmúlt esztendőben az eddiginél jóval szorosabbá váltak. A nemzetközi kapcsolatok, a sajtó, az oktatás részort felelősei részére az érdekelt központi bizottságok és osztályok rendszeres értekezleteket tartanak — évente többször is —, s a tapasztalatok szerint ez segíti mind a központi, mind a területi szervek munkáját. Fontos lenne viszont, hogy a központi tisztségviselők többször keressék fel a vidéki szervezeteket, és hogy azoknak a vezetői több tapasztalatcsere látogatáson vegyenek részt. Az egyes tudományos egyesületek persze nem egyenlő intenzitással foglalkoznak a hozzájuk tartozó területi szervezetek munkájával, problémáival. Az azonban bizonyos, hogy amilyen mértékben növekszik a területi szervezetek jelentősége, olan mértékben javulni fognak ezek a kapcsolatok is. Az MTESZ közgyűlésén a területi szervezetek küldöttei minden bizonnyal hangsúlyozottan mutatnak rá nemcsak az utóbbi években elért eredményekre, hanem a fejlődéssel együttjáró nehézségekre, problémákra is. A közgyűlés egyik feladata, hogy segítse a felmerülő kérdések tisztázását. MŰSZAKI ÉLET Szerkesztőség: 1368 — BUDAPEST, Anker köz 1—3. Telefon: 410—450. 229—870. A szerkesztésért felelős: DR. VASKÓ ENDRE. Kiadja: a lapkiadó Vállalat Bp. VII., Lenin körút 9—11. Levélcím: 1906.. Pf. 223. Telefon: 221—285. Felelős kiadó: Siklósi Norbert igazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI Budapest V., József nádor tér 1., postacím: 1900 Budapest) közvetlenül vagy postautalványon, valamit átutalással a KHI 216—96162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Előfizetési díj :1 évre 12,90 Ft, 1/1 évre 25,80 Ft, 1 évre 51,60 Ft. Külföldön terjeszti a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat. 1389 Budapest, postattok 149. KÉZIRATOT NEM ŐRZÜNK MEG ÉS NEM KÜLDÜNK VISSZA. Szikra Lapnyomda INDEX: 25 586 j B - ki ' 2 MŰSZAKI ELET