Műszaki Élet, 1976. január-június (31. évfolyam, 1-13. szám)

1976-01-02 / 1. szám

Építőiparunk és az élé A területi szervezetek munkája A megyei szervezetek mellett egyre több városi intézőbizottság is alakult, nemegyszer a párt- és tanácsi szervek kezdeményezésére. Ezek száma jelenleg 17. Pest megyében nincs megyei szerve­zet; Nagykőrös, Vác, Cegléd igénye vá­rosi intézőbizottság létesítésére azonban indokolt. A megyei (regionális) műszaki rendez­vények (pl. műszaki hónapok, termék­­bemutatók stb.) szervezése mellett egy­re több munkacsoportot is működtetnek területi elnökségeink. Tanulmányaik, ja­vaslataik az időszerű műszaki-gazdaság feladatokhoz kapcsolódnak. Nézzünk témák közül néhányat. Komárom megy­ben az erőművek szállópernyéinek építés céljára való hasznosításával f­oalkoztak, Csongrád megyében az ip­szerű termelési rendszerek hatását v­­álták a megye mezőgazdaságának melésszerkezetére és a távlati m­inl erőhelyzetre, Hajdú-Bihar megyében is­mérték a megyében folyó számítógép program alkalmazási lehetőségeit, Sz­bolcs-Szatmár megyében tanulmány k­ezült Nyíregyháza távhőellátási tervét Az egyesületek több tényleges i­gaz­­sági hasznot eredményező javaslatot tettek. Így a KTE Somogy megyei co­portja a megye tömegközlekedésén fejlesztésére, az ÉTE a debreceni hő gyár termékeiből készülő lakások kon­yáinak villanyáramra való átalakítása az ETE ugyancsak Debrecenben a energia-ellátásra dolgozott ki ta­lányt. . A hónap végén tartandó közgyűlés jó alkalmat ad arra, hogy áttekintsük a te­rületi szervezetek munkáját. Ezek a szervezetek egyre jelentősebb szere­pet töltenek be a megyék és a városok közéletében, igen jó együttműködés ala­kult ki a párt- és tanácsi­ szervezetek­kel, amelyek nagy mértékben segítik munkájukat. Minden bizonnyal segítet­te ezt a fejlődést az is, hogy egyre több városban létesült „technika háza”, s ez jó körülményeket biztosít a társadalmi tevékenység számára. A rendezvények 53—54 %-a Kedvezőnek kell ítélni azt a jelensé­get is, hogy a területi rendezvények túl­súlyba jutnak, s ma már vidéken tart­ják az összes rendezvények mintegy 53 —54%-át, és kb. ugyanez az arány a résztvevők tekintetében is. Mintegy 76 ezer vidéki tagja van már a tudomá­nyos egyesületeknek, ebből több mint 8500-at találunk Borsod és 5500-at Csongrád megyében. Közgyűlésre készül az MTESZ. A beszámoló so­kat foglalkozik az egyesü­leteknek azzal a szerepével, amely az adott szakterület műszaki fejlesztésével függ össze, amely segítheti a gazdasági tervek valóraváltását. Ezért különösen aktuális éppen most az a kö­zelmúltban elkészített koncepció, amely az Építőipari Tudományos Egyesületben született. Több lépcsőben, sok vitával alakult ki az a 30 oldalas tanulmány, amely pont­­ról-pontra tárgyalja az ágazat V. ötéves tervének műszaki fejlesztési koncepció­ját és amely meghatározza, milyen sze­rep jut ebben a munkában a több ezer egyesületi aktivistának, hogyan segíthe­tik tevékenységükkel annak megvalósí­tását. Százmilliárdok épületekben A következő öt év építési igénye csak százmilliárdokban fejezhető ki, és 1972. évi árakkal számolva 1980-ban eléri az évi 130 milliárd forintot. Nagy feladatokat ró az ágazatra a la­kásprogram: 1975 és 1980 között 450 ezer lakást kell felépíteni. Éppen ezért a műszaki fejlesztési politika alapelve, hogy ebben a tervidőszakban a kuta­tásnak és a fejlesztésnek elsősorban nem a teljesen ismeretlen, vagy még nem használt termékek fejlesztésére kell­­kon­centrálni, hanem azokra a korszerű el­járásokra, építési módszerekre és ter­mékcsoportokra, amelyek valamilyen ok­nál fogva hosszú évek óta nem tudnak kilépni a „kisérletek műhelyeiből”, de­ amelyek már bebizonyították alkalmas­ságukat, így a többi között az eddiginél sokkal intenzívebben foglalkozik majd az ágazat a kormányszinten is kiemelt programnak számító komplex könnyű­­szerkezetes építésmód fejlesztésével, va­lamint az emberi mikro- és makrokör­nyezet védelmével. Természetesen vannak más — és leg­alább ennyire fontos — témák is a fejlesztési programban. Például az építő- és építőanyagipari anyagmozgatás, szállí­tás, rakodás gépesítésének fejlesztése, a termelés automatizálásának fejlesztése, a szilikátipari hőkezelő folyamatok korsze­rűsítése, az alapozás időt rabló folyama­tainak gyorsítása új módszerekkel, és természetesen a szakipari, a befejező műveletek gyorsításának igénye is ott van a célok, a megoldandó feladatok között. A konferenciáktól a pályázatokig Az Építőipari Tudományos Egyesület a most befejeződött ötéves tervben is ar­ra törekedett, hogy rendezvényeinek ha­tározataival, munkájával, szervező tevé­kenységével segítse az iparág céljainak megvalósulását. A gondos munkával szerkesztett tanulmány azt ígéri, hogy így lesz ez a következő tervidőszakban is. Az egyesület ebben az időszakban rendezendő konferenciáit a koncepció megvalósítása érdekében hasznosítja. A már körvonalazható három nagyrendez­vény foglalkozik például a rendszersze­rű építés hazai elterjesztésének lehetősé­geivel, a különböző építési módok opti­mális kombinálásával, az építőipari elő­készítő és kiszolgáló technológiákkal, és megszervezik a második építőipari szá­mítás­technikai konferenciát. A Magyar Urbanisztikai Társasággal és a Magyar Építőművészek Szövetségé­vel közösen vállalják, hogy megfelelő munkabizottságok hálózatának működte­tésével segítik a telepszerű családiház- és üdülőépítés fejlesztését (rendkívül fontos kérdés ez a jelentős volumenű családiház- és üdülőépítés alig függ az építőipar állami irányításától; társadal­mi összefogást, felvilágosító munkát igé­nyel). Az ÉTK kezdeményezte, hogy az MTESZ keretében foglalkozzon a ma­gyar műszaki társadalom a környezetvé­delem kérdéseivel. Ezt a munkát is folytatják. Fontos elhatározásuk, hogy hasonló, egyesületek közötti közös ak­ciók szervezésével segítik az építőipar háttériparágainak megerősödését. To­vábbépítik üzemi csoportjaik hálózatát, segítve az ágazat koncepciójának vál­lalati megvalósulását. Pályázatok kiírásával is támogatni kívánják az ágazat műszaki fejlesztését. Ezek részleteinek kidolgozása még hát­ralevő feladat. Az ismertetett elgondolások, és a vá­lasztott megoldások jól illusztrálják, hogy a szakmai tudományos egyesületek munkája közvetlen segítséget jelent gazdaságpolitikánk céljainak megvalósí­tásában. kÖI VÉKMtlWV FMKT-PÁLYÁZAT ÉS VETÉLKEDŐ Az MTESZ, a szakszervezetek és a KISZ KB által a fiatal műszakiak és köz­gazdászok részére a minőségfejlesztés té­makörében meghirdetett országos pályá­zatról és vetélkedőről legutóbb szeptem­ber 12-i számunkban tájékoztattuk a Mű­szaki Élet olvasótáborát. Az MTESZ elnöksége határozatilag kérte az MTESZ 15 érintett tudományos egyesületének elnökségét, hogy lehetősé­geikhez képest tegyenek meg mindent az­­ágazati versenyek nevezésében rájuk há­ruló sokrétű feladatok sikeres teljesíté­séért. A jelentkezési határidőt október 15-ig meghosszabbították, aminek helyes­ségét igazolta a jelentkező csapatok szá­mának 134-ről 215-re való növekedése is. Az ősz folyamán a munkahelyi vetél­kedők sikeresen befejeződtek, s kialakul­tak a munkahelyeket képviselő öt sze­mélyből álló csapatok. Egyes nagyüze­mek, pl. a Csepel Vas- és Fémművek engedélyt kaptak arra, hogy több csapa­tot nevezhessenek a versenybe. A moz­gósítás nagy eredménye, hogy az ország valamennyi megyéje képviselteti ma­gát a versenyen. A jelentkezett 215 csapat — a munka­helyek szakterületei hovatartozása sze­rint — az MTESZ tudományos egyesüle­tek között számszerűleg a következők szerint oszlik meg: Gépipari Tudományos Egyesület 49 csapat, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület: 31 csapat, Textilipari Műszaki és Tudomá­nyos Egyesület: 19 csapat, Építőipari Tudományos Egyesület: 19 csapat, Ma­gyar Kémikusok Egyesülete: 17 csapat, Közlekedésitudományi Egyesület: 15 csa­pat, Magyar Elektrotechnikai Egyesület: 12 csapat, Szilikátipari Tudományos Egyesület: 10 csapat, Magyar Élelmezés­ipari Tudományos Egyesület: 10 csapat, Méréstechnikai és Automatizálási Tudo­mányos Egyesület: 8 csapat, Híradástech­nikai Tudományos Egyesület: 7 csapat, Bőripari Tudományos Egyesület: 6 csa­pat, Papír, és Nyomdaipari Műszaki Egyesület: 5 csapat, Faipari Tudományos Egyesület: 4 csapat, Magyar Hidrológiai Társaság: 3 csapat. Végérvényesen természetesen a­­pályá­zat tartalma dönti el, hogy az egyes mun­kahelyek csapata melyik egyesület ága­zati vetélkedőjén indul. Az egyesületek a hozzájuk beadott pályázatok ismeretében máris megkezdték az ilyen irányú kor­rekciókat, sőt az ágazati versenyek zöme már lezajlott, s az egyesületek által ki­tűzött díjak jó része már gazdára talált. Reméljük, hogy a beadott pályázatok­ban és a versenyek során sok olyan hasz­nos javaslat, ötlet lát napvilágot, amely bevezetése esetén hasznosan szolgálja majd a meghirdetett vetélkedő gazdaság­politikai céljait Az országos rendező bizottság azt ter­vezi, hogy az 1976. március 15-e és ápri­lis 4-e közötti időben a Forradalmi Ifjú­sági Napok keretében sorra kerülő orszá­gos döntő után a megvalósításra aján­lott javaslatokat megjelenteti és a kiad­ványt a megvalósítást illetően szóbajöhe­­tő üzemeknek, vállalatoknak megküldi. CSEREI LÁSZLÓ Kiosztották a Magyar Építőipar emlékplakettet A leghaladóbb építési konstrukciók, szerkezeti rendszerek, technológiai eljárá­sok alkotóinak elismerésére alapította évekkel ezelőtt a Magyar Építőipar emlékplakettet az Építőipari Tudomá­nyos Egyesülés folyóirata. Az ez évi nyerteseknek, december 23-án nyúj­totta át a díjat Lux László, a Magyar Építőipar főszerkesztője új, korsze­rű megoldásaikért a következőknek: a lakó- és középület kategóriában a bor­sodi vázpanel-rendszer megalkotóinak, Dósa Károlynak, H. Boros Máriának­ és Szabó Józsefnek. A kőbányai művelődési ház könnyűszerkezetes alumíniumkupo­lájának tervezéséért kapott emlékplaket­tet Tóth Dezső és Kánya Zoltán. A gyárépítési kategóriában a Hejőcsa­­bai Cement- és Mészímű ki­­nker táró­ló­jának tervezéséért kapta meg az em­lékplakettet Böjthe Tamás és Massányi Tibor. Az építőiparban végzett kimagasló­­ szakirodalmi tevékenységéért emlékpla­kettet kapott „Az én házam” című könyv két szerzője, Callmeyer Ferenc és Rojkó Ervin. A Technika Házában rendezett díj­­kiosztó ünnepségen részt vett az egy fz­ontet főtitkára, Nagy Zoltán is. A helyi, konkrét problémák Amint az előbbiekből is látszik, a n­gyei és városi szervezetek, illetve a­­­dományos egyesületek ott dolgozó cso­portjai elsőrendű feladatuknak tekinti hogy segítsék a terület fejlesztését, a ott jelentkező problémák megoldását. Ehhez nagy segítséget nyújt, hogy pártbizottságok és tanácsok vezető rendszeresen tájékoztatják szervezetein­ket terveikről, elgondolásaikról. A párt­bizottságok időnként beszámoltatják a területi elnökségeket munkájukról. A területi MTESZ elnökségek az egye­sületi helyi csoportok tevékenységét csak regionális vonatkozású és az együtt­működést érintő kérdésekben koordinál­­ják, egyébként ezek az egyesületek bu­­dapesti központjától kapnak irányítást. E többoldalú kapcsolatok sajnos még nem nevezhetők zökkenőmentesnek, ezért éppen a legközelebbi időszak fel­adata az, hogy a megyei elnökségek és az egyesületi vezető testületek munkája közötti koordinációt megjavítsuk. A területi elnökségekkel való kapcso­latok sok területen az elmúlt esztendő­ben az eddiginél jóval szorosabbá vál­tak. A nemzetközi kapcsolatok, a sajtó, az oktatás részort­ felelősei részére az érdekelt központi bizottságok és osztá­lyok rendszeres értekezleteket tartanak — évente többször is —, s a tapasztala­tok szerint ez segíti mind a központi, mind a területi szervek munkáját. Fon­tos lenne viszont, hogy a köz­ponti tisztségviselők többször keres­sék fel a vidéki szervezeteket, és hogy azoknak a vezetői több tapasztalatcsere látogatáson vegyenek részt. Az egyes tudományos egyesületek per­sze nem egyenlő intenzitással foglalkoz­nak a hozzájuk tartozó területi szerveze­tek munkájával, problémáival. Az azon­ban bizonyos, hogy amilyen mértékben növekszik a területi szervezetek jelentő­sége, ol­an mértékben javulni fognak ezek a kapcsolatok is. Az MTESZ közgyűlésén a területi szer­vezetek küldöttei minden­ bizonnyal hangsúlyozottan mutatnak rá nemcsak az utóbbi években elért eredményekre, hanem a fejlődéssel együttjáró­ nehéz­ségekre, problémákra is. A közgyűlés egyik feladata, hogy segítse a felmerü­lő kérdések tisztázását. MŰSZAKI ÉL­ET Szerkesztőség: 1368 — BUDAPEST, Anker köz 1—3. Telefon: 410—450. 229—870. A szerkesztésért felelős: DR. VAS­KÓ ENDRE. Kiadja: a lapkiadó Vállalat Bp. VII., Lenin körút 9—11. Levélcím: 1906.. Pf. 223. Telefon: 221—285. Felelős kiadó: Siklósi Norbert igazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI Budapest V., József nádor tér 1., postacím: 1900 Budapest) közvetlenül vagy postautalványon, valamit átutalással a KHI 216—96162 pénzforgalmi jel­zőszámlára. Előfizetési díj :1 évre 12,90 Ft, 1/1 évre 25,80 Ft, 1 évre 51,60 Ft. Külföldön terjeszti a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat. 1389 Budapest, postattok 149. KÉZIRA­TOT NEM ŐRZÜNK MEG ÉS NEM KÜLDÜNK­ VISSZA. Szikra Lapnyomda INDEX: 25 586 j B - ki ' 2 MŰSZAKI ELET

Next