Műszaki Élet, 1977. január-június (32. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-14 / 1. szám
tTtirmz* ^n-~Kazvg KMiwv A Borsod megyei MTESZ-munka eredményei - az új év feladatai Az MTESZ Borsod megyei szervezete 1976-ban eredményes esztendőt zárt. A rendezvényeken közel 35 ezren vettek részt. A szervezethez 23 egyesületi csoport, 3, az elnökséghez kapcsolódó bizottság és 4 intézőbizottság (Ózd, Kazincbarcika, Leninváros és Sátoraljaújhely) tartozik. Néhány egyesület külön szakosztályokat, üzemi csoportokat is működtet. Munkabizottságok, vdzülések A résztvevőknek mintegy a fele a nagyrendezvényeket látogatta, negyede az előadásokat. Az év 460 ülésén 4000 tag vett részt, ami egyrészt a munkabizottsági tevékenység és a vitaülések számának növekedését, a szakosodás fokozódását mutatja, másrészt felhívja a figyelmet arra, hogy a következő években jelentős műszaki-tudományos társadalmi munka ettől a rendezvényformától várható. Mindössze 2 kiállítás és 10 filmvetítés volt, ezzel szemben 112 tanulmányutat szerveztek. A tanulmányutak többsége olyan kooperációs kapcsolatokon, tapasztalatcseréken alapult, amelyekben a gyártók, a felhasználók, az alapanyagtermelők és a feldolgozók aktív konzultációi egészítik ki és teszik egyre tartalmasabbá, hasznosabbá az utazásokat. A megyei szervezet elnöksége már szeptemberben megkezdte az előkészületeket az 1977. évi munkaterv elkészítésére és koordinálására. Az idei programok célja: a megye műszaki-gazdasági fejlődésének további segítése, a tudománypolitikai irányelvekből adódó feladatok megvalósítása, üzem- és munkaszervezési kérdések megoldása, az V. és a VI. ötéves terv előkészítésével, illetve végrehajtásával összefüggő teendők. mékbemutatóját, a mélyépítés, valamint a várospolitika időszerű kérdéseivel foglalkozó rendezvényeket. A Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvényei a tudomány termelőerővé válásával, a vegyipari gépgyártás és a borsodi vegyipar kapcsolatával, a BVK új munkaszervezési eljárásainak alkalmazásával, a műanyagok minőségellenőrzésének új módszereivel, az olefingyárban alkalmazott katalitikus hidrogénező eljárásokkal stb. foglalkoznak. A Bolyai János Matematikai Társulat legfontosabb rendezvényeinek témái: az operációkutatás, az ortogonális függvényrendszerek, a hazai matematikatörténeti kutatások a 18—19. században. Munkáját a középiskolai és általános iskolai matematika tanárokat, és újabban a középiskolásokat érdeklő témákkal, illetve rendezvényekkel bővíti. A Faipari Tudományos Egyesület a négy helyi faipari üzem gondjait igyekszik megoldani, problémáik napirendre tűzésével. A Gépipari Tudományos Egyesület több tagegyesülettel közösen a távfűtési rendszerek működési, fejlesztési és üzemelési gondjaival, a Diósgyőri Gépgyár termelésnövelési feladataival kíván idei rendezvényein foglalkozni. Megrendezi a Nehézipari Műszaki Egyetemen 10 és 20 éve végzett gépészmérnökök szemináriumát, továbbá a géptervezők 3. országos szemináriumát. A Szilikátipari Tudományos Egyesület helyi szervezete a kőbányászat szervezeti átalakításával összefüggő témacsoportot tekinti fő feladatának. Ezek között szerepel az erdőbényei kisgépesítés, a kavicsbánya-tavak vízminőségi problémája, a kőbányaiparban végzett veszteségidő-felmérések, a Cement- és Mészművek helyőcsabai gyárának műszaki helyzete, a Sajószentpéteri Üveggyár V. ötéves tervi fejlesztése. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület az új technológiák bevezetésével összefüggő kérdésekkel, a korrigálás tipográfiai szempontjaival, a tér és a forma tipográfiai szerepével, a festékezéssel és a festékkezeléssel kíván foglalkozni 1977-ben. Az Országos Erdészeti Egyesület a vegyszeres növényvédelem és az erdőművelési munkák hatékonyságának öszszefüggéseit, védőfásításoknak a kultúrökoszisztémákban betöltött szerepét, az erdőállománynak az V. ötéves tervben való fejlesztését, a környezetvédelem és az erdő, a védőerdők és a vadállomány, az alföldi erdőgazdálkodás helyzetének ismertetését vette programjába. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület az 1976. évi újítási verseny tapasztalataival, az iparjogvédelemnek a gazdasági vezetésben betöltött szerepével, a környezetvédelem és az iparjog kapcsolatával, valamint a tisztességtelen versenynyel foglalkozik majd. A Közlekedéstudományi Egyesület gazdag programjában szerepel a MÁV építési főnökség új betonkeverő üzeme kialakításának előkészítése, a pályafenntartási dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, az önköltségalakulást befolyásoló tényezők ismertetése, a fenntartási költségnormák kidolgozása, az aszinkron motoros hajmás vontatójárművekben való alkalmazása, a menetjegyeladás megszervezése jegypénztárral nem rendelkező állomásokon, a vasúti árufuvarozási szabályzat felülvizsgálata, vasúti csomópont operatív vonatforgalmának tervezése számítógépen stb. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület rendezvényei: hídalakító konferencia, a szabályozott hűtéssel hengerelt huzalok húzhatósági tapasztalatai, a kohászati emlékek védelme, műanyagok alkalmazása a kohó- és gépiparban, anyagvizsgáló napok, gyorskovácsoló gépek alkalmazása. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület rendezvényei közül a XV. ipari szemináriumot és a környezetvédelmi ankétot emeljük ki. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság borsodi rendezvénye a vállalati számítógépek gazdaságossági kérdéseivel foglalkozik. A Magyarhoni Földtani Társulat az észak-magyarországi melegvíz-előfordulás földtani jellege, bányavízvédelem és hasznosítás témát választotta. Az Anyagmozgatási és Csomagolási Bizottság a III. rakodásgépesítési és szállítástechnikai konferenciát, az anyagmozgató gépek szerkezeti elemeinek tervezése, fejlesztése és gyártása, valamint az új beruházások vizsgálata anyagmozgatási szempontból című rendezvényeket vette tervébe. DR. HORVÁTH BÉLA Az egyesületi csoportok munkatervéből Az Építőipari Tudományos Egyesület fontosabb idei rendezvényei közül meg kell említeni a HABITA ’76 című kiállítást; az új városok szerepével és problémáival, Miskolc fejlesztésével foglalkozó rendezvényt; a Miskolci Üveggyár ter Kitüntetések Az MTESZ Bács-Kiskun megyei Szervezetének elnöksége decemberben adta át első alkalommal az MTESZ megyei emlékérmet. A megye két legrégebbi egyesületének munkáját, az egyesületek vezetését végző szakemberek kiváló társadalmi tevékenységét ismerte el a megyei szervezet elnöksége, amikor Miklós Jánost, a MAE megyei szervezetének titkárát és Szabó Lajost, a GTE megyei szervezetének titkárát az emlékéremmel kitüntette. Az MTESZ Borsod megyei Szervezete is először adhatta át a megyei MTESZ emlékérmet kiváló társadalmi aktivistáinak. Dr. Szaladnya Sándor, a megyei szervezet elnöke nyújtotta át a kitüntetést Reményi Viktor bányamérnöknek, aki az SZVT helyi szervezetének elnöke, Szénási Tibornak, a Leninvárosi Intéző Bizottság elnökének és Cselényi Józsefnek, az anyagmozgatási bizottság titkárának. Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter megbízásából dr. Túri Istvánná, az MTESZ főtitkárhelyettese nyújtotta át az Oktatásügyi Minisztérium emlékplakettjét a felnőttoktatás terén végzett kimagasló munkájáért dr. Pákozdy Veronikának, a Szilikátipari Tudományos Egyesület oktatási bizottsága titkárának; dr. Sárkány Ernőnek, az MTESZ Bács-Kis-, Kun megyei Szervezete oktatási bizottsága titkárának és Tóth Bélának, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület oktatási bizottsága titkárának. Helyreigazítás Lapunk 1976. 27-es számának 2. oldalán — az MTESZ győri tanácskozásáról szóló beszámolóba — hiba csúszott be. Az utolsó bekezdés helyesen: „A tanácskozást követően az MTESZ vezetői: dr. Horgos Gyula ügyvezető elnök, dr. Kovács Sándor főtitkár és Philip Miklós főtitkárhelyettes felkereste dr. Háry Bélát, a megyei pártbizottság első titkárát, és egyeztették a terveket és a feladatokat.” 2 MŰSZAKI ÉLET IV. Tömítéstechnikai és tömítés-szabványosítási ankét A Gépipari Tudományos Egyesület műanyag szakosztályának tömítési munkabizottsága a Magyar Szabványügyi Hivatallal közösen rendezte meg immár negyedszer a tömítéstechnikai ankétot. Az előadások tájékoztatást adtak a tömítéstechnika legújabb szabványosítási és fejlesztési eredményeiről és a hazai gyártmányokról. Az ankét tematikájának értékes kiegészítése volt a két szabványosítási előadás, már csak azért is, mert ismétlődő elemekről, így a tömítésekről beszélni a szabványosítás érintése nélkül nem lehet. Ezek az előadások a szabványosítás időszerű kérdéseiről, a magyar és a KGST-szabványosítási tevékenység szabályozásáról, az életbe lépő és tervezett hazai és KGST tömítési szabványokról számoltak be. Foglalkoztak azokkal a hiányosságokkal is, amelyek károsan befolyásolják a hazai tömítésgyártás színvonalát, anyagelőírások, minősítési szempontok hiánya miatt. A további előadásokban a magas hőmérsékleten és nagy nyomáson is üzemelő statikus tömítések fajtáiról, méretezéséről, beépítési feltételeiről, anyagválasztékáról és konstrukcióiról, és a hazai fonatolt teflon tömítések alkalmazás technikai tapasztalatairól hallottak a résztvevők, majd a hőre lágyuló poliuretánból fröccsöntött nagy olajállóságú ajakos tömítések fejlesztését és azokat a vizsgálati módszereket ismertették, amelyeket az ajakkiképzés és méretviszonyok megállapítása céljából alkalmaznak. Értékes volt az a beszámoló, amely a hazai csúszógyűrűs tömítések választékáról és a tömített tengelyek tömítés körüli részének kialakításáról szólt. A Taurus Gumigyár Fejlesztő Intézete részéről is több előadás hangzott el. Ezek közül az első a tömítéstechnikai célra kidolgozott keveréket ismertette. Ezzel a rendkívül jelentős fejlesztési munkával a Taurus szabványosításra kész anyagválasztékot alakított ki, és ez alapvető a tömítéstechnika hazai fejlesztése szempontjából. Ismertetés hangzott el a precíziós tömítőelemek gyártó szerszámainak kialakítási szempontjairól, a végkikészítés eszközeiről és módszereiről, a tömítéstechnikai szempontból igen fontos fém-gumi kötések helyes méretezéséről, az axiális, ajakos tengelytömítésekről és azok alkalmazásáról, az ezekkel kapcsolatos Taurus-gyári fejlesztési munkáról, végül a leggyakrabban használt tömítés, az „O” gyűrű igénybevehetőségéről, és beépítési körülményeiről. LÁSZLÓ GYÖRGY | Munkaügyi klub nemcsak munkaügyi szakembereknek Az V. ötéves tervidőszakban fokozódik a vállalatok és intézmények munkaügyi jellegű tevékenysége. A munkaerőhelyzet, a bérezési koncepciók, az elszámolási rendszerek, a tarifarendszerek, a nyereségérdekeltség stb. strukturális változásai, és az e területekre kiadott rendelkezések végrehajtása jelentős feladatokat ró a munkaügyi szakemberekre. A vállalati és intézményi vezetők számára a döntéselőkészítésben mindenütt szerepe van a munkaügyi apparátusnak. Ma már vitathatatlan a helye és a szerepe a munkaerőellátás, a bérgazdálkodás, a teljesítményrendszerek, a szociálpolitika stb. területén is. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság munkatudományi szakosztálya keretében működő MUNKAÜGYI KLUB immár három éve színvonalas klubdélutánokat szervez, ahol jól felkészült vitavezetők bevonásával nagy segítséget kapnak a munkaügyi szakemberek a hétköznapok vitás problémáinak megoldásában. A klub hasznos tevékenységét fémjelzi az is, hogy az SZVT 1975 —1976. évi közgyűlése közti egy évben közel ezren látogatták, s mintegy kétszázan szólaltak fel, vagy tettek fel kérdést a havi öszejövetelek alkalmával. Jelenleg a Hungária Kávéház irodalmi terme ad szállást a klubnak minden hónap második hétfőjén. Nemcsak munkaügyi szakemberek, hanem érdeklődő közgazdászok, vállalati és intézményi vezetők is megjelennek és aktívan részt vesznek a klub tevékenységében, a munkaügyi problémák tisztázásában, és ezek megoldásának elvi, politikai, szakmai rendezésének egységesítésében, egyes rendelkezések értelmezésében. A klub mindig a legidőszerűbb munkaügyi problémák megoldására kíván egységes irányelvet kidolgozni. A MVM, az OT, a Fővárosi Tanács illetékes szakemberei, a főhatóságok képviselői — meghívásunk alapján — konkrét eligazítást tartanak a klubnapokon, segítve ezzel a munkaügyi szakembereket a mindennapos feladatok végrehajtásában. Miután az V. ötéves terv céljai között jelentős szerepe van a különböző teljesítmény- és követelményrendszerek kialakításának, így került a klub 1977. évi programtervezetébe pl. az alkalmazotti normatívák helyének és szerepének kialakítása, a rakodásgépesítés normatíváinak kidolgozása, a 2M és 3M módszerek, a fizikai és nem fizikai bérbesorolási rendszerek stb. megvitatása. KOHUT LÁSZLÓ A műszaki értelmiség és a munkásművelődés A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a Szakszervezetek Budapesti Tanácsával konferenciát rendez a műszaki értelmiség helye, szerepe és feladatai a munkásművelődésben, a munkahelyi nevelésben témakörben. A SZOT székház tanácstermében január 17-én megtartandó konferencián 33 kiemelt budapesti vállalat képviselőinek részvételével tárgyalják az üzemi közművelődési munka kérdéseit. A konferencia feladata, hogy még inkább tervszerűvé tegyék a közművelődési tevékenységet a munkások körében. Az MSZMP KB-nak a munkásosztály helyzetéről és műveltségének fejlesztése érdekében hozott határozatának eredményes végrehajtásához szükségessé válik a különböző értelmiségi rétegek eddiginél összehangoltabb együttműködése. A konferencia azokat az elvi, módszertani, szervezeti kérdéseket dolgozza ki, amelyek az összehangoltabb közművelődési munkát segítik elő a budapesti üzemekben . Erőművi vízkémiai konferencia Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület erőmű szakosztálya 1977. március 29—30-án Kecskeméten, a Technika Házában rendezi meg a X. Erőművi Vízkémiai Konferenciát. A konferencia célja: tájékoztatást adni az erőművi vízkémia és korrózióvédelem hazai és nemzetközi helyzetéről, ismertetni e témában az energiagazdálkodás hatékonyságát növelő, energiatakarékosságot eredményező üzemeltetési, fejlesztési és szervezési lehetőségeket és feladatokat, valamint határozatok és ajánlások kidolgozásával előmozdítani a problémák felszámolását, a feladatok megoldását. A hazai és külföldi szakemberek előadásai után kerekasztal megbeszélések adnak további lehetőséget egy-egy kiemelt téma alapos megtárgyalására. A konferenciára 1977. január 30-ig lehet jelentkezni. A jelentkezéshez szükséges nyomtatványokat és további bővebb információt az érdeklődők az egyesület titkárságán (Bp. V., Kossuth Lajos tér 6—8. Telefon: 120— 855) kaphatnak.