Műszaki Élet, 1977. július-december (32. évfolyam, 13-26. szám)

1977-07-01 / 13. szám

Az Aranyokleveles Mérnökök Körének tisztújító taggyűlése Az Aranyokleveles Mérnökök Köre június 13-án tartotta tisztújító taggyűlé­sét dr. Rados Jenő ny. egyetemi tanár elnökletével. Az MTESZ elnöksége nevében dr. Ko­vács Sándor főtitkár üdvözölte a meg­jelenteket. Részletesen beszélt azokról a feladatokról, amelyek az MTESZ XII. közgyűlésének határozataiból a kört kö­zelről érintik. A közel 800 tagot számlá­ló díszokleveles mérnökgárda társadal­munk jelentős szellemi bázisa — mon­dotta —, és így különösen napjainkban, midőn a tudomány is termelőerővé vált az MTESZ nemcsak elismeri a kör je­lentőségét, hanem részt is vállal a kol­lektív és egyéni problémák megoldásá­ban is. A szövetség eddig is és a jövő­ben még fokozottabb mértékben foglal­kozik a nyugdíjak kiegészítésével, az al­kalmankénti segítségen kívül a magukra maradt, idős mérnökök részére létrehí­vandó mérnökotthon ügyével, amit az MTESZ közgyűlése egyhangúan jóváha­gyott. A főtitkár beszámolt arról, hogy a mérnökotthon megvalósítására MTESZ elnökségi bizottságot hoztak létre dr. Trautmann Rezső, a Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökhelyettesének vezeté­sével. Már ez évben sor kerülhet a be­ruházási tervek elkezdésére. Váradi József, az Aranyokleveles Mér­nökök Köre ügyvezető titkára részletesen beszámolt a kör munkájáról és arról, hogy több mint 100 mérnöknek a nyug­díját sikerült felemeltetni, és az elmúlt évben több mint 350 tag kapott 500 Ft segélyt a körtől. A beszámolót követő élénk vitából megemlítjük Csűrös Zoltán py. egyetemi tanár észrevételét a megépítendő mér­nökotthon anyagi fedezetének biztosítá­sáról. dr. Halmos Károly és Vass Zoltán javaslatát az eltartott feleségek helyze­téről és az özvegyi nyugdíjakról. Végül megválasztották a kör új veze­tőségét. Az Aranyokleveles Mérnökök Körének elnöke dr. Hazay István aka­démikus, ny. egyetemi tanár; ügyvezető alelnöke Váradi József aranyokleveles építőmérnök; alelnökei: dr. Korányi Im­re ny. egyetemi tanár és dr. Kulin Sán­dor egyetemi tanár. A szövetség országos elnöksége részéről dr. Varga József ny. egyetemi tanár, az MTESZ alelnöke tá­mogatja a kör munkáját. BRASSÓI FRIGYES Konténeres szállítás az építőiparban ORSZÁGOS ANKÉT DEBRECENBEN Az MTESZ Hajdú-Bihar megyei Szer­vezetének anyagmozgatási szakbizottsá­ga az ÉVM 1. sz. anyagmozgatási cél­program-bizottságával június 8—9-én or­szágos ankétot rendezett Debrecenben „Konténeres szállítás az építőiparban” címmel. Az ankétnak az volt a célja, hogy tá­jékoztatást adjon elsősorban a hazai nagy- és középnagyságú vállalatok szá­mára a konténeres szállítás szervezésé­ről, az építőipari konténerizáció fejlesz­tési irányairól, a hajlékony falú, a kö­zép- és nagykonténeres szállítás hazai tapasztalatairól, valamint a konténer le- és felrakó berendezések fejlesztésének hazai helyzetéről. Az ankéton résztvevő intézmények, vállalatok és intézetek képviselői megál­lapították, hogy a konténerizáció hazai bevezetése érdekében az építőipari vál­lalatok sokat tettek ugyan, de a konté­nerekben szállított anyagok mennyiségét és a felvonulási konténerek számát to­vább kell növelni. Javasolták a konténe­rizáció ütemére vállalati és népgazdasá­gi távlati tervek kidolgozását, a gazda­sági érdekeltség kialakítását és kedvez­mények nyújtását azoknak a vállalatok­nak, amelyek a konténeres szállítás fej­lesztését saját erőforrásból is szorgal­mazzák. Tisztázni kell, hogy milyen fel­tételekkel célszerű az országos konténer- és eszközparkhoz csatlakozni, célszerű-e építőipari regionális konténerparkot szer­vezni — a MÁV és a VOLÁN Tröszt fejlesztési koncepcióival összhangban —, és hogy (a távolságtól függően) szállító vállalattal vagy saját eszközökkel he­lyes-e a szállítást lebonyolítani. A műszakilag és gazdaságilag legmeg­felelőbb anyagmozgató gépek kiválasztá­sakor arra kell törekedni, hogy a gaz­dálkodó egységek gépparkja — de az országos géppark is — minél egységesebb legyen. A géptípusok kiválasztásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a szerviz, az alkatrészellátás, a javítás és a kar­bantartás kérdéseit sem. A konténeres szállításhoz elengedhetetlen a megfelelő biztonságtechnikai előírások kidolgozása, egyeztetése és megismertetése. A konténeres anyagmozgatás nagyobb arányú építőipari bevezetésének fontos feltétele az építőiparban használatos anyagok konténeres szállítási technoló­giájának kidolgozása. Lényeges kérdés annak vizsgálata, hogy milyen termék­mennyiség-összetétel és szállítási távol­ságok esetében gazdaságos a konténeres kombinált szállítás. Meg kell vizsgálni az élőmunka-megtakarításból, az építke­zési idő csökkenéséből, az áru megóvá­sából és a munkahelyi raktárkapacitás csökkenéséből származó hatásokat­ is. A konténer megrakó és mozgató be­rendezések üzemeltetéséhez — mind szak­mai, mind balesetelhárítási szempontból — megfelelően képzett kezelőszemélyzet szükséges, ezért igen lényeges a szakem­berképzés, és olyan irányító és szervező szakemberek jelenléte, akik képesek a korszerű szervezési módszerek és tech­nikai eszközök bevezetésére és hatékony alkalmazására. Az oktatás kiváló dolgozói Dr. Varga József, az MTESZ alelnöke, a KDB elnöke ünnepélyes keretek kö­zött nyújtotta át dr. Polinszky Károly oktatási miniszter megbízásából az Ok­tatási Minisztérium kitüntetéseit az MTESZ tudományos egyesületei kiváló aktivistáinak. Az Oktatás Kiváló Dolgozója címet Beregszászi Ilona, a kaposvári Mezőgaz­dasági Szakközépiskola igazgatója (MAE), Jánky József villamosmérnök (MEE), Réder Béla üzemgazdász (GTE) és Szab­­lya Ferenc gépészmérnök (MHT) kapta. 2 MŰSZAKI ÉLET Magyar elnököt választott a Mérnökszervezetek Világszövetségének Műszaki Információs Bizottsága A Mérnökszervezetek Világszövetségé­nek — amelynek az MTESZ is tagja — műszaki információs bizottsága június 13—14. között Szófiában ülésezett. Az ülésen a bizottság elnökévé négyévi időtartamra dr. Lázár Pétert, az Orszá­gos Műszaki Könyvtár és Dokumentá­ciós Központ főigazgatóját választották. VI. villamos háztartási készülék szeminárium A Magyar Elektrotechni­kai Egyesület, a Villamos Berendezés és Készülék Művek, a Hajdúsági Ipar­művek, a jászberényi Hű­tőgépgyár és a ZIM salgó­tarjáni tűzhelygyára szeptember 29— 30-án közösen rendezi Balatonalmádiban VI. villamos háztartási készülék szemi­náriumát, amelynek központi témája a magyar háztartási készülékgyártás fej­lesztésének lehetséges útjai és ezek fel­tételrendszere (licencia, know-how, a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel, önálló fejlesztés). A szemináriumon a magyar villamos háztartási készülékgyártás jelenlegi hely­zetét, a népgazdasági feladatokat, a ház­tartási készülékgyártókra háruló kötele­zettségeket, a fokozott tőkés és szocia­lista export, valamint a belföldi igények kielégítéséhez szükséges alapanyag- és szjvelváoy£­­óriás feladatait elemzik. Úgy gondoljuk, hogy a tudományos egyesületek néhány ezer választott tiszt­ségviselője, legaktívabb tagjai számára már ismert az a folyóirat, amelyet most szeretnénk néhány mondatban bemutat­ni. Mint a képen is látható, a FÓRUM- nak már a harmadik száma is megjelent. Először arról szeretnénk néhány szót szólni, hogy miért volt szükség a Műsza­ki Élet mellett egy újabb lapra. A Műsza­ki Élet nagy példányszámú újság, olva­sói a műszaki és közgazdasági szakembe­rek legszélesebb köreiből kerülnek ki, nem csupán az MTESZ-aktivistákhoz szól, és helyszűke miatt nem tud az egyesületi élet valamennyi kérdésével, eseményével részletesen foglalkozni. Amikor megindítottuk az új lapot, az volt a célunk, hogy az egyesületi munka vezetésével, szervezésével foglalkozók ré­szére olyan fórumot teremtsünk, ahol is­mertethetik elgondolásaikat, népszerűsít­hetik munkamódszereiket, és elmondhat­ják véleményüket (és ha kell, természete­sen itt is megtehetik bíráló megjegyzé­seiket). Fontosnak érezzük ezt a tájékoztatási lehetőséget azért, mert az MTESZ és a tudományos egyesületek munkája egyre jobban decentralizálódik, a tagság na­gyobb része már vidéken él, és így a te­rületi szervezetek bonyolítják le a rendez­vények nagyobb részét. Erősödnek az üze­mi szervezetek is. A FÓRUM megindítá­sával több lehetőség nyílik a vidéki szer­vezeteknek, üzemi csoportoknak, munka­­bizottságoknak, aktivistáiknak arra, hogy munkájukat, eredményeiket, módszerei­ket, terveiket megismertessék a többi te­rületi vagy üzemi szervezettel. A folyóirat, amely havonta jelenik meg, azon túlmenően, hogy híreiben rendszere­sen ismerteti a közeljövő vagy a közel­múlt egyes érdekesebb eseményeit, lehe­tővé teszi az egyesületi vezetők, tisztség­­viselők, ativisták részére, hogy egy-egy országos vagy nemzetközi szintű tanács­kozás, konferencia eseményeiről, ered­ményeiről bővebben is beszámoljanak. A cél: még szorosabb kapcsolatot, olyan vi­tafórumot teremteni az egyesületek ré­szére, ahol kicserélhetik mozgalmi, szer­vezési tapasztalataikat, és emellett ismer­tethetik legújabb tudományos és gazdasá­gi eredményeiket is. Természetesen egy lap értékét minden­kor növeli, ha nemcsak a szűkebb érde­keltségi terület problémáinak bemuta­tásával foglalkozik, hanem kitekint az ország gazdasági-műszaki életének tágabb területére is, így a folyóirat olyan szere­pet is magára vállalt, hogy sorra bemu­tassa gyárainkat, üzemeinket, és megis­mertesse az olvasót azok gyártmányská­lájával, fejlesztési elképzeléseivel is. Környezetvédelmi világnap 1972-ben a stockholmi környezetvédel­mi nemzetközi konferencia június 5-ét környezetvédelmi világnappá nyilvání­totta. Az idén az Országos Természetvé­delmi Hivatal szabadsághegyi parkjában rendezett ünnepségen Rakonczay Zol­tánnak, az OTVH elnökének megnyitója után Antoni Ferenc akadémikus, a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem rek­tora beszélt a környezetvédelem jelentő­ségéről, hazai eredményeiről és további feladatairól. Hazánkban a környezetvédelemmel kapcsolatos munka több mint négy év­tizeddel ezelőtt kezdődött, amikor tör­vényt alkottak az erdők védelméről, és létrehozták a Természetvédelmi Taná­csot. Európában elsőként 1961-ben ná­lunk alakult meg önálló, közvetlenül a kormány alá rendelt hatóságként az Or­szágos Természetvédelmi Hivatal. Az MTESZ a hatvanas évek végén kap­csolódott be a környezetvédelem tudatos és szervezett munkájába. Első tevékeny­ségeként a környezetvédelmi probléma­kört átfogóan tárgyaló konferenciát szer­vezett. A baráti szocialista országok műszaki­tudományos szervezeteinek szakmai együttműködése keretében megalakult nemzetközi környezetvédelmi bizottság az MTESZ szervezésében működik,­­ dr. Madas András elnökletével. A bizottság több értékes nemzetközi tanácskozást rendezett. A szövetségen belül folyó környezetvé­delmi munka összehangolására az orszá­gos elnökség 1972-ben környezetvédelmi koordinációs bizottságot hozott létre, melyben a környezetvédelemben érde­kelt ágazatok, az OMFB, a Magyar Tu­dományos Akadémia, az egyetemek és a tagegyesületek képviselői vesznek részt. A bizottság legfontosabb feladata, hogy elősegítse az egységes környezetvédelmi szemlélet kialakulását. Az MTESZ részt vett a környezetvé­delmi törvény előkészítésében. Minden tagegyesületben megvitatták a törvény­­tervezetet, majd a műszaki, mezőgazda­­sági, természettudományos és közgazdász értelmiség véleményét a bizottság eljut­tatta a Hazafias Népfronthoz. Ezen kívül az MTESZ számos más ren­dezvényt is szervezett. Jelentős esemény volt az 1976-os PROTEM­ITA nemzet­közi környezetvédelmi kiállítás és szak­mai napok, ahol 12 környezetvédelmi fil­met is bemutattak. Az MTESZ 1974-től rendszeresen megjelenteti a Környezetvé­delmi Koordinációs Közlemények című kiadványát, hogy információs anyaggal is segítse a környezetvédelem társadal­mi mozgalommá fejlődését. MAYER REZSŐ Megalakult a paksi atomerőművi csoport Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület megalakította paksi atomerő­­művi csoportját. Az új csoport elnöke Pónya József mű­szaki igazgatóhelyettes, titkára Donka András műszaki-gazdasági tanácsadó, szervező titkára Damjanovits András mérnök lett. LAPUNK 16. OLDALÁN VAN AZ MTESZ RENDEZVÉNYNAPTÁR

Next