Műszaki Élet, 1980. július-december (35. évfolyam, 14-26. szám)
1980-07-11 / 14. szám
E.TKW.T»! KdaVEItMtlUV Az MTESZ országos elnöksége Fock Jenő elnökletével június 26-án ülést tartott. Az ülésen megjelent Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese és Perczel György, az MSZMP KB alosztályának vezetője. Az országos elnökség először az MSZMP XII. kongresszusának határozataiból fakadó feladatokkal foglalkozott. A kongresszusi határozatok és az MTESZ Az MSZMP XII. kongresszusa határozataival kapcsolatos MTESZ-feladatokról az országos elnökség tagjai írásbeli anyagot kaptak. Az anyag hangsúlyozza, hogy az MTESZ egyesületeinek tagsága, a műszaki és tudományos szakemberek úgy értékelték a XII. kongresszust, a tanácskozás eredményeit és dokumentumait, mint megerősítését és továbbvitelét annak a bevált, következetes politikának, amelyet a párt már több mint két évtizede folytat. A kongresszuson számos olyan megállapítás hangzott el, amely igen erőteljes visszhangot keltett a műszaki értelmiség legszélesebb köreiben. Az elnökség törekvése az, hogy segítse a határozatban megfogalmazott országos feladatokra mozgósítani azokat a nagy tartalékokat, amelyek a tagság, a szakemberek szaktudásában, tapasztalataiban, tenni akarásában rejlenek. A javaslat azután több konkrét feladatot jelöl meg, amiben az MTESZ, illetve a tudományos egyesületek munkáját erősíteni kell, s ugyancsak javaslatot tesz más állami és társadalmi szervezetekkel való együttműködésre is. (Az anyagot teljes egészében közli a Fórum június-júliusi száma.) Az írásban benyújtott anyaghoz dr. Tóth János főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a szövetség ez évi munkája négy fő feladat köré csoportosul. Ezek: a XII. kongresszus határozataiból folyó tennivalók, a XIII. tisztújító közgyűlés előkészítése, a szövetség irányító és koordináló munkájának fejlesztése, valamint az MTESZ és a tagegyesületek szakmai színvonalának emelése. Az MTESZ törekvése, hogy céltudatosan segítse a XII. kongresszus határozataiban megfogalmazott társadalmi és népgazdasági célok elérését. — Már a kongresszus előkészítése során hozzá kívánt járulni az MTESZ a határozatok kialakításához — mondotta a főtitkár —, s már az irányelvek vitájánál kerestük saját tennivalónkat. Ez a tevékenység eredményes volt, nagyon sokan részt vettek benne, ezért a VB javasolja, hogy fejezzük ki mindenkinek köszönetünket, akik ebben részt vettek. Az MTESZ, az egyesületek is hozzá kell hogy járuljanak munkájukkal, hogy a szakmai értelmiség minél teljesebben azonosuljon az elfogadott határozatokkal, célokkal, feladatokkal. Ennek érdekében szövetségünknek is, az egyesületeknek is ki kell dolgozniuk konkrét feladatokat az elkövetkező öt esztendőre. Ez a munka már megkezdődött. Hangsúlyozni kell, hogy folyamatos munkáról van szó, s a különböző tanácskozások fontosabb tapasztalatait is beépítjük terveinkbe. Természetes, hogy programunk meghatározásakor szem előtt tartottuk a szakmai értelmiség közvéleményét, gondolkozását. A műszaki értelmiség körében igen kedvező visszhangot váltott ki, hogy a kongresszuson választ kaptak mindazokra a kérdésekre, amelyek a társadalom és a népgazdaság további haladásával kapcsolatosak. A XII. kongresszus megerősítette a párt eddigi értelmiségi politikáját, hangsúlyozta, hogy eredményeink az egész nép és benne az értelmiség alkotó munkáját is tükrözik. Hangoztatta, hogy az értelmiségnek az eddiginél is hatékonyabb alkotó munkája elengedhetetlen feltétele az, hogy céljaink megvalósuljanak. A párt az eddiginél céltudatosabban számol a szakmai értelmiséggel. A tudományos-technikai forradalom hatására az értelmiség lélekszáma gyorsan nőtt, és a jövőben tovább növekszik gazdasági, irányító, politikai befolyásoló szerepe is. Az MTESZ- ben szerzett tapasztalatok alapján meggyőződéssel mondhatjuk, hogy egyre általánosabbá válik a szakmai értelmiségiek körében a jövőért való áldozatvállalás készsége, a hazaszeretetnek, a népért érzett felelősségnek szép megnyilvánulásai és a szocialista világrendszerünkhöz való tartozás tudata. Ugyanakkor az értelmiség egy részénél érzékelhetők kedvezőtlen jelenségek is; egyes gazdasági intézkedések meg nem értése, kedvetlenség, elbizonytalanodás, amire fel kell figyelni. Örvendetes mindenesetre, hogy a szakmai értelmiség nagyobb részt kér a feladatok megvalósításából — sok a tartalék még az MTESZ munkában is —, viszont az eddiginél erősebben igénylik, hogy bírálataikat vegyék figyelembe. El kell érni, hogy szakembereinket már a határozatok előkészítésébe is bevonják és természetesen a döntések meghozatalába is. Az MTESZ-ben tömörült értelmiség előtt minél jobban, mélyebben ismertté kell tenni a termelésben megoldandó feladatokat! Ezek ma elsősorban műszaki jellegűek és a műszaki fejlesztés során egyszerre kell számításba venni a közeli és távlati összefüggéseket. A műszaki-gazdasági komplex gondolkodás együttes erősítésére van szükség a jövőben is. Nagymértékben figyelembe kell venni a tudomány és a gazdaságpolitika kapcsolatait, fontos feladat a kutatási eredmények bevezetése és jobban be kell építeni tudatunkba — és cselekedeteinkbe — a nemzetközi hatásokat is. — Nagyon fontos az is, hogy javítsuk az ember és a technika kapcsolatát; úgy véljük, hogy az MTESZ-nek az oktatásban, de egyébként is, az általános műszaki kultúra fejlesztésében is vannak feladatai, van felelőssége. A végrehajtó bizottság előterjesztése természetesen figyelembe vette a jelenlegi ötéves terv műszaki fejlesztési eredményeit, tendenciáit és azt is, hogy mit várhatunk a következő ötéves tervtől. Mindezek alapvetően megszabják munkánkat. Nagyon fontos, hogy az MTESZ mind hatékonyabban segítse alapvető céljaink elérését és bátran mondhatjuk, hogy erre a tagságban meg is van az akarat. A hozzászólások Az írásos előterjesztéshez és a főtitkári kiegészítéshez sokan szóltak hozzá. Varga István, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkára az energiatakarékosságban eddig elért eredményeket említette, hangsúlyozva annak jelentőségét, hogy az MTESZ-ben ennek a tevékenységnek a segítése kiemelt feladatnak számít. Szólt az ezzel kapcsolatos pályázatról és arról, hogy a következőkben milyen fontos lesz az egyesületek együttműködése. Dr. Részegh Csaba, az Ifjúsági Koordinációs Bizottság titkára örömét fejezte ki, hogy az MTESZ az ifjúság kérdésével megfelelő súllyal foglalkozik. Az MTESZ tagságának 36%-a 35 éven aluli fiatal szakember és a tudományos egyesületekben nagyon sok kezdeményezés fűződik a fiatalok nevéhez. Dr. Soós Gábor államtitkár, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnökségének tagja hangoztatta, hogy a jövő időszakban az agrár-, a természettudományi és a műszaki értelmiségnek nemcsak szép ajánlásokat kell tennie, hanem jó javaslataink végrehajtásában is ott kell lennie, örvendetes, hogy a kiemelt témák között az élelmiszergazdaság fejlesztésével kapcsolatos problémák is szerepelnek. Mezey Barna, a Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke az egyesület és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete együttműködéséről beszélt. Ismertette azt a felmérést is, amelyet közösen végeztek a műszakiak és a közgazdászok helyzetéről. Ő is örömmel regisztrálta, hogy a gyógyszeripar fejlesztése a kiemelt feladatok között foglalt helyet; ebben a munkában egyesülete aktív részt vállal és ezt segíti az is, hogy minden gyógyszergyárban van üzemi csoportjuk. Barna Tamás, az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület főtitkára hangsúlyozta, hogy a szellemi teljesítmény igénybevétele és elismerése hazánkban még nem olyan, mint amilyennek lennie kell. Fontos feladatnak tartotta, hogy a fiatalokat az eddiginél jobban bevonják az egyesület munkájába. Dr. Almássy György, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület főtitkára arról beszélt, hogy milyen kiemelkedő szerepe van az MTESZ-nek az elektronikai alkatrészellátással kapcsolatos fontos problémák megoldásában. Az egyesület már eddig is nagy erőfeszítéseket tett és tesz a nehézségek elhárítása érdekében. Rausch Lajos, a csepeli szervezet titkára elmondotta, hogy a Csepel Művek pártbizottsága már korán felismerte a tudományos társadalmi szervezet tevékenységében rejlő lehetőségeket és ehhez a feltételeket is biztosította. Javaslataikat az arra illetékes üzemi szervek megvitatták, és ebből intézkedések is születtek, amelyek jelentős gazdasági eredményeket hoztak. Dr. Tóth-Zsiga István, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület ügyvezető titkára hangsúlyozta, hogy a kongresszusi irányelvek megtárgyalása, majd a kongresszusi határozatok nagyon sok ösztönzést adtak az egyesületi munkának. Annak érdekében, hogy ez ne legyen kampányszerű tevékenység, a jelenlegi nagyon jó légkört ki kell használni. Mózes Gyula, a Veszprém megyei szervezet elnöke a szellemi termékek, a kutatási eredmények, a találmányok és licenciák gyorsabb és eredményesebb hasznosításával kapcsolatos munkáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy eredményeket csak akkor tudunk elérni, ha a szigorú követelményeket reális adottságainkkal vetjük össze. Dr. Szaladnya Sándor, a Borsod megyei szervezet elnöke beszámolt arról, hogy az energiatakarékossági felhívás nyomán konkrétan megvizsgálják, milyen eredményeket lehet elérni megyéjükben. Állandó bizottságot hoztak létre a témával kapcsolatos munka koordinálására. Felszólalt az ülésen Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese is. Hangsúlyozta a SZOT és az MTESZ, illetve a szakszervezetek és a tudományos egyesületek együttműködésének szükségességét. A párt XII. kongresszusának határozatai megszabják azokat a területeket, amelyeken az együttműködés kívánatos és lehetséges, s ahol a közös munka megfelelő eredményeket hozhat. Vannak jó és terjeszthető tapasztalatok, ennek ellenére még korántsem használtuk ki eléggé azokat a lehetőségeket, amelyek az együttműködésben rejlenek. Véleménye szerint az elmúlt 30 év során a tartalmi kérdésekben általában jó volt az együttműködés, a szervezeti kérdésekben azonban csak nehezen lehetett közös nevezőre jutni. Ezért rendkívül fontos az együttműködés további tartalmi és módszertani fejlesztése, hangsúlyt kell helyezni a közös programokra. Természetesen az is fontos feladat, hogy megoldjuk a műszáli értelmiség sajátos érdekvédelmi, művelődési és kulturális problémáit, és ebben az együttműködés jó eredményeket hozhat. A közgyűlés előkészítése Ezután dr. Tóth János főtitkár válaszolt a felszólalók kérdéseire, majd tájékoztatásul az elnökség elé terjesztette a XII. közgyűlés határozatainak végrehajtásáról és a további feladatokról szóló írásos anyagot, és ismertette a végrehajtó bizottság munkáját a XIII. közgyűlés előkészítésével kapcsolatban. Az országos elnökség ezután határozatot hozott a Budapesti Intéző Bizottság létrehozásáról, amelynek elnökévé dr. Horgos Gyulát választották meg. Ugyancsak határozatot hoztak a nagykőrösi és a ceglédi önálló városi szervezetnek a Pest megyei szervezethez való csatolásáról. Az ülésen Fock Jenő, az MTESZ elnöke kiosztotta az idei MTESZ-díjakat. A kitüntetésben a következők részesültek: dr. Ancsini Andor, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt gazdasági tanácsadója, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, Bartha József, a Kohászati Művek vállalati főmechanikusa, MTESZ Borsod megyei szervezete, Bráda Ferenc, a Híradástechnikai Kutató Intézet tudományos főosztályvezetője, Híradástechnikai Tudományos Egyesület, Csabai Rudolf, a Miskolci MÁV Igazgatóság osztályvezetője, Közlekedéstudományi Egyesület, dr. Csókás János, a Miskolci NME fizikai tanszékvezető egyetemi tanára, Geofizikusok Egyesülete, dr. Frigyes Andor, a Budapesti Műszaki Egyetem folyamatszabályozási tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, Méréstechnikai Tudományos Egyesület, Futó István, az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet nyugalmazott igazgatója, Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Gál Ödön nyugdíjas, volt MTESZ központi titkár, Gépipari Tudományos Egyesület, dr. Guba Ferenc, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Biológiai Intézet egyetemi tanára, tud. rektorhelyettes, Magyar Biokémiai Társaság, Holl Lajos, a Déldunántúli Közmű- és Vízépítő Vállalat igazgatója, MTESZ Somogy megyei szervezet, Jazbinsek Vilmos, a Mecseki Szénbányák termelési főmérnöke, MTESZ Baranya megyei szervezet, Kántor László, a RICO Kötszer Művek igazgaója, Textilipari Tudományos Egyesület, dr. Klenczner Imre, a Vetőmag Vállalat Kutató Intézet igazgatója, MTESZ Pest-Szabolcs-Szatmár megyei szervezet, Kocsis József, a Soproni Városi Tanács elnökhelyettese, MTESZ soproni önálló városi szervezet, dr. Kovács Kálmán, a Szegedi Orvostudományi Egyetem egyetemi tanára, MTESZ Csongrád megyei szervezet, dr. Kunszt György, az Építéstudományi Intézet tudományos igazgatója, Építőipari Tudományos Egyesület, dr. Láng László, a Budapesti Műszaki ..Egyetem igazgatóhelyettese, Eötvös Loránd Fizikai Társulat, dr. Nikolics Károly, a Győr-Sopron megyei Gyógyszertári Központ vezető gyógyszerésze, Magyar Kémikusok Egyesülete, dr. Páll Miklós, a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság osztályvezetője, Országos Erdészet Egyesület, Rausch Lajos, az MTESZ csepeli szervezetének titkára, dr. Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese, Központi Szabványosítási és Minőségügyi Bizottság, Szabó Lajos, az MTESZ Bács-Kiskun megyei szervezetének titkára, Szenes Endréné dr., a Konzerv és Paprikaipari Kutató Intézet igazgatója, Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület, dr. Szénássy Barna, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Matematikai Intézetének egyetemi tanára, Bolyai János Matematikai Társulat, Szilágyi Ottó, a Szolnoki Papírgyár igazgatója, Papír- és Nyomdaipari Tudományos Egyesület, dr. Tallós Elemér, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola igazgatóhelyettese, MTESZ Győr-Sopron megyei szervezete, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Magyar Agrártudományi Egyesület, Vándor József, az MTESZ Veszprém megyei szervezetének társelnöke. Az MTESZ-díjak átadása után az ülés a kitüntetettek rövid ünneplésével ért véget. Kiosztották az MTESZ-díjakat Ülést tartott az országos elnökség A kitüntetettek Fock Jenővel, az MTESZ elnökével és dr. Tóth Jánossal, az MTESZ főtitkárával 2 műszaki élet