Műszaki Élet, 1980. július-december (35. évfolyam, 14-26. szám)
1980-07-11 / 14. szám
magyar műanyag-feldolgozó ipar fejlődése 1979-ben Magyarország látszólagos műanyag-felhasználása (vagyis a hazai termelés és a külkereskedelmi forgalom egyenlege alapján számított műanyagfogyasztás) a statisztikai adatok szerint 1979-ben némileg viszszaesett (Műszaki Élet, 1980. 11. sz., 19. oldal). A műanyag-feldolgozó ipar adataiból azonban megállapítható, hogy tényleges műanyag-felhasználásunk az elmúlt évben is növekedett. Ennek az ellentmondásnak az az oka, hogy a látszólagos műanyag-felhasználás adatában nem szerepel a készletváltozás. A műanyag-feldolgozó ipar eredményeiről számot adó táblázat szerint 1979-ben 8%-kal több műanyagból előállított terméket gyártottunk, mint egy évvel korábban. A legfontosabb termékcsoport a fólia. Ezen belül a legnagyobb mennyiséget a kis sűrűségű polietilénből készültek képviselik. Növekszik a polipropilénből és a nagy sűrűségű polietilénből készült fóliák jelentősége is. Az előbbi típus felhasználását ösztönzi, hogy a Tiszai Vegyi Kombinát 1978-ban megkezdte a polipropilén előállítását. A TVK-ban folyamatban van a két irányba nyújtott PP-fóliát gyártó sor beruházása. Az ezen előállítandó termék jelentős igényeket fog kielégíteni, és javítja majd a külkereskedelmi mérleget is. Fontos eredmény a kemény pro-fólia gyártásának bevezetése a Borsodi Vegyi Kombinátban. Az elsősorban csomagolási célokra kifejlesztett termékek révén ugyancsak jelentős tőkés import csökkentése vált lehetővé. Mérsékelten növekedett a fröccstermékek előállítása. Gyorsan bővült a csövek termelése. A pvc-csövek gyártásának fejlődése a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál biztosítja a növekvő igények kielégítését. A nagy sűrűségű polietilén csövek méret- és típusválasztékát a Pest megyei Műanyagipari Vállalat tovább fejlesztette. Nagyobb átmérőjű csövek gyártásával növelik a kínálatot, különösen gázszállító vezetékek céljaira. gázó ipar a kereslet ösztönző hatására az elmúlt évben is egészségesen fejlődött. DR. SZABÓ FERENC Műanyagfeldolgozás Magyarországon 1918 és 1979 között Számottevően bővül a műanyag habok előállítása, különösen a bútor-, az építő-, a jármű- és a cipőipar kereslete nő a poliuretán habok iránt; a polisztirol habok fő felhasználója az építőipar. Ezek a gyártmányok számos területen jelentős energiamegtakarítást eredményeznek. A műbőrök előállítása némileg növekedett, a papírbevonatoké jelentősen csökkent. Egészségesen fejlődik az üreges testek előállítása, bár a termelést fékezi, hogy az e célra legfontosabb műanyagot, a nagy sűrűségű polietilént a magyar ipar nem gyártja. Továbbra is fontos termékcsoport a pvc-padló. A bővülésének fő ösztönzője a nagyon eredményes gyártmányfejlesztés. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat új típusokat és új mintázatokat fejlesztett ki. A profilok felhasználását kedvezően befolyásolja, hogy az ablakprofilok konfekcionálását már több vállalat végzi. Várható, hogy a festést, mázolást nem igénylő, jól szigetelő műanyag termékek alkalmazása továbbra is gyorsan növekszik. Kedvezőtlenül alakul a lemezek és a kábelbevonatok termelése. Valószínű, hogy ez csak átmeneti jelenség, bár ez az irányzat más országokban is megfigyelhető. Továbbra is kedvező az erősített és rétegelt termékek, valamint a textilipari technológiával továbbfeldolgozásra gyártott fóliacsíkok és szalagok előállításának fejlődése. összefoglalva megállapítható, hogy a magyar műanyag-feldol Feldolgozási eljárás, illetve a termék 1978 1979 1979 az megjelenési formája --------------------------------------------- 1980. év tonna %-ában Sajtolt termék 13 894 14 676 106 Fröccstermék 32 148 32 868 102 Üreges test 7676 8587 112 Fólia 62 718 68 518 109 Lemez 11 403 10 992 96 Padlóburkolat 22 869 23 950 105 Habanyag 19 918 23 941 120 Cső 17 287 21 319 123 Profil 16 079 17 526 109 Kábelbevonat 20 730 19 536 91 Porbevonat 227 194 85 Műbőr- és papírbevonat 17 710 15 712 gc. Textil vagy papír vázanyagú rétegelt termék 2 418 4 362 180 Üvegszál vázanyagú termék 4 138 4 348 105 Fóliacsík és szalag 7 156 8 279 116 Egyéb műanyag termék 4 196 6 869 164 összesen: 260 575 281 707 108 & '© 8 © "©vi © a '2s 8 A cipőválasztékkal kapcsolatban a vásárlók „közérzete” nem megnyugtató. Az ipar néhány vezetőjével folytatott beszélgetés során ennek okait kutattuk. Követjük-e a diatot? Az ipar vezetőinek véleménye szerint gyáraink többsége ma már alapjában követni tudja a divatot, s a korábbi lemaradásokat behoztuk. Ez megnyugtatóan hangzik ugyan, még akkor is, ha arra gondolunk, hogy valami kis lemaradás csak van, mégis a beszélgetés során kiderült az is, hogy így ez a megállapítás nem is eléggé egyértelmű. Az érdekeltek ugyanis ott vannak mindenütt, ahol lenni kell, különböző konferenciákon, külföldi kiállításokon, de ha hazajönnek és a látottak alapján gyártani akarják a cipőt, nagyon sok nehézségbe ütköznek. A hazai tapasztalatok szerint egy elfogadott modell kb. másfél év múlva kerül a kereskedelembe, ez pedig hosszú idő. A késedelem okai közismertek. Külföldön a nagyüzemi cipőipar is elsősorban összeszerelő ipar, magyarán: az összes szükséges kelléket megveszi a nagykereskedelemben. Ennek nemcsak az az előnye, hogy bizonyos alkatrészeket nem magának kell előállítania, hanem az is, hogy ezek a kellékgyártó vállalatok éppen úgy figyelnek a divat változására, mint maga a cipőgyár, vagyis a divatos cipőhöz divatos kellékeket tudnak gyártani. Mint sok más ágazatban, ez az ipari háttér a cipőgyártásban is hiány- Cipőipar zik. Ez sokszor szinte megoldhatatlan helyzet elé állítja a gyárakat, ami nem kívánt kényszermegoldáshoz vezethet. Ez a következménye annak is, hogy a cipőipar nem mindig tud megfelelő bőrhöz jutni, mert a bőrgyárak sem elsősorban a cipőipar választékigénye, hanem saját gazdaságossági számításaik szerint döntenek. Mindehhez még hozzá kell számítani az ún. kötött börzéből származó hátrányokat is. Nálunk a kereskedelem a börzén rendeli meg a következő időszakra szükséges mennyiséget, ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben egy minta a börze napjára nem készül el, lehet az a legdivatosabb és legkeresettebb cipő, akkor sem rendelnék belőle a következő börzéig. Az ipar egyébként a börzékkel kapcsolatban már régóta kifogásolja azt is, hogy a kereskedelem szakemberei nem annyira a divatos, hanem inkább a hagyományos cipőket keresik-Azért ne legyünk igazságtalanok! A jelenlegi helyzetben az ipar is kényelmes, hiszen kapacitását teljes mértékben ki tudja használni, s amennyi cipőt gyárt, az akkor is elkel, ha egy új minta lemarad a börzéről, ha a felhasznált kellékek nem olyan divatosak, mint lehettek volna. Általában megállapítható, hogy az ipar problémája nem az, hogy miként tudja eladni termékeit, hanem inkább az, hogy a neki szállító vállalatoktól akkor, amikor kell, olyan mennyiségben és olyan minőségben kapjon alkatrészeket és kellékeket, amilyenre szüksége van. A vidéki telepítés problémái A budapesti munkaerőhiány a cipőipart is arra kényszerítette, hogy vidéki üzemeket vegyen át, illetve új üzemeket építsen. Kétségtelen, hogy távlatilag ez a munkaerő-probléma megoldása, nem is szólva arról, hogy csak ilyen módon lehet Budapest terhein enyhíteni. Csakhogy ami jó és helyes távlatilag, az még gondokat okozhat a közbeeső időszakban. Egészen természetes, hogy az ipari munkához nem szokott emberek készsége rosszabb, s nem lehet rájuk bízni olyan műveleteket, amelyekhez tapasztalatok, ipari hagyományok szükségesek. Most nem is arról beszélünk, hogy ez hátrányosan befolyásolja a gyárak gazdasági mutatóit, hanem inkább arról, hogy hátrányosan befolyásolja a felkínálható választékot. Nem biztos ugyanis, hogy azok a lábbelitípusok, amelyeknek előállítására ezek az üzemek képesek, eléggé keresettek, de fordítva jelenti ez azt is, hogy bár a mennyiségi terveket teljesítik — s ez még ma sem közömbös —, nem tudnak olyan minőséget és választékot biztosítani, amilyenre a vevőnek szüksége lenne. Mindent összevéve, nem az a probléma, hogy az ipar nem tudja kihasználni kapacitását, nem tudja áruit értékesíteni, hanem inkább az, hogy ipari háttér hiányában nem mindig azt kínálja a vásárlónak, amit az keres. Ez pedig később megbosszulhatja magát. mmt h Az első öt hónap külkereskedelmi eredményei Az 1980. évi tervben előirányzott feladatok legtöbbjének megvalósítását már az év első öt hónapjában elkezdték. Határozottnak és tartósnak ígérkezik az export növekedése, amely összességében 5,6%-kal, a nem rubel elszámolása pedig több mint 20%-kal haladta meg az 1979. év első öt hónapjának kivitelét. A növekmény jelentős része anyag, félkésztermék és alkatrész, melyeket kedvező áron sikerült eladni. Ezen termékek exportja több mint 40%-os növekedést mutat. Igen jelentős a nem rubel elszámolású gépkivitel 20%-os növekedése is. Ez az eredmény különösen figyelemre méltó akkor, ha számításba vesszük, hogy a kivitelt a korábbinál fajlagosan kevesebb tőkés importtal sikerült növelni. Az átlagosnál nagyobb kivitelt értek el azok a vállalatok, amelyek termékeiket korszerűsítették, és azok minden piacon jól értékesíthetők. A képhez hozzá tartozik az is, hogy a vállalatok második félévi felvett rendelései nagyobb kivitelt ígérnek. * Új értékesítési formák Az elmúlt időszakban több olyan együttműködés is született, amely új termékek létrehozását segíti. Az Autóvillamossági Gyárban pl. elkezdték a Bosch-licencia alapján készülő indítómotorok sorozatgyártását, a Simontornyai Ipari Szövetkezet pedig az osztrák Minka-céggel belsőtéri padlásfeltáró lépcsők gyártásában állapodott meg. A gyógyszeriparban május végén a Biogal Gyógyszerárugyár, a svájci Zyma AG és a Medimpex megalakította az első magyar—svájci közös tőkerészesedésű termelő vállalatot. A Debrecenben létesítendő üzem 1983 elején kezd termelni, elsőként a Catergen nevű új májterápiás készítményt állítják elő, melynek a licenciáját a Zyma adja. A közös vállalat kb. évi 4 millió dolláros termelési értékének a felét a svájci cég visszavásárolja, a másik felét pedig szocialista és fejlődő országokba exportálja a Medimpex. Természetesen hazánknak is jut az új készítményből. A bővülő export érdekében nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kisebb szövetkezetek is igyekeznek újabb és újabb gyártmányokat kivenni kiviteli listájukra. Így például több gépipari szövetkezet olyan fogyasztási és híradástechnikai cikkek gyártását kezdte meg, amelyek jól értékesíthetők a fejlődő országokban. A könnyűipari vállalatok is újdonságokkal csatlakoznak a kivitelhez. A természetes rusztikus anyagok térhódításával divatba jöttek a ponyvaszerű kenderanyagból készült bútorszövetek, s újabban a falburkoló tapéták is, így a szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat 1980-ban már mintegy 100 ezer négyzetméter ilyen anyagot szállít a skandináv országokba, de kendertapéta-szállítmányokat már küldtek Angliába és Franciaországba is. Várhatóan ezeket a megrendeléseket továbbiak követik. Szocialista import A vállalatok a nem rubel elszámolású országokból mintegy 8%-kal kevesebb értékű terméket importáltak, a szocialista importból származó gépek értéke viszont az előző év első öt hónapjához viszonyítva közel 10%-kal nőtt. A vállalatok átgondolt beszerzési politikája eredményes volt, és számos olyan korszerű gépet vásároltak, amely segítette a hazai termékszerkezet korszerűsítését. A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban négy csehszlovák gyártmányú körkötő automatát állítottak üzembe, melyeken 24 óra alatt 1000 pólóing és trikó alapanyagot készíthetik el. A rendkívül finom kidolgozású trikókat a nyugat-európai országokban értékesítheti a külkereskedelem. Az importgépek segítségével bővülhet az export a dohányiparban is. A nyírségi dohánytermesztési rendszer gazdaságaiban — Európában elsőként — megkezdték a dohánypalánták fólia alatti nevelésének gépesítését a kanadai JMW fölszedő gépek segítségével. Az új típusú készülékkel a teljesítmény megháromszorozható, és a minőség is jelentősen javul. A szocialista országokból még az idén számos olyan berendezés érkezik, amelyre a hazai gazdaságnak szüksége van, így például Romániából mozdonyokat, Lengyelországból faipari és bányagépeket, Csehszlovákiából és az NDK-ból építőipari gépeket kapunk. A közelmúltban a Nikex és a Pragoinvest kötött szerződést arra, hogy a csehszlovák vállalat a dorogi mészmű teljes rekonstrukcióját vállalja több mint 700 ezer rubelért. Ugyancsak a szocialista import és export bővítését segíti elő az Elektromodul legújabb szerződése a lengyel Unitraval; eszerint Magyarország — a többi között — légszigeteléses forgókondenzátorokat és Isotat műszerkapcsolókat vásárol, a lengyel cég pedig Kontakta gyártmányú több sarkú kapcsolókat importál. Felmerült az együttműködés gondolata — és várhatóan megállapodás is születik majd — a színes tv-készülékek gyártásában. (Itt elsősorban a képcsövek és alkatrészek cseréje merül fel.) Az importban természetesen szerepet játszanak a különféle anyagok és alkatrészek is, amelyek behozatalunk jelentős részét alkotják. Gazdálkodásunk javulását mutatja, hogy az összes energiahordozók importja értékben csak 5,5%-kal volt több a tavalyi első négy havinál, nem rubel viszonylatból pedig lényegesen kevesebb. Az idei év első hónapjaira még az is jellemző, hogy a nem rubel elszámolásban a cserearány-romlás mindössze 0,6% volt. Mint az első öt hónap adatai is jelzik, a felgyorsult kivitel és az átgondolt importpolitika eredményei már tükröződnek a számokban is. Az év második felében az exportnövekmény túlnyomó részét a fejlesztési és a beruházási programok megvalósítása már biztosítja. MISZAKI ÉLET 3