Műszaki Élet, 1982. január-június (37. évfolyam, 1-13. szám)

1982-04-01 / 7. szám

Tudományos kilátó A Napba becsapódó üstökös Az amerikai haditengerészet néhány évvel ezelőtt műbolygót lőtt fel, hogy tanulmányozza a Nap koronáját. A műbolygó olyan televíziós kamerával tesz eleget feladatánál, amely automatikusan eltakarja a Földre továbbított képen a vakító napkorongot, így jól vizsgálható a napkorona. Úgy is mondhatnánk, hogy a műbolygó előidézi a teljes napfogyatkozást. 1979. augusztus 30-án a műbolygó szabályos időközökben készítette a napkorona-felvételeket, amikor hirtelen nem várt jelenség következett be: üstökös csapódott be a Napba. A felvételsor elején jól látható az üstökös, amint hihetetlen — óránként egymillió kilométeres — sebességgel száguld a Nap felé. Fénylő por- és gázcsóvája 5 millió kilométer hosszú volt Az üstökös eltűnt a Napban, de néhány órával később a műbolygó televíziós kamerája rendkívül erőteljes kitörést regisztrált, amelynek hullámai tíz— meg tízmillió kilométerre lövelltek a Napból. Az üstökös megszűnt létezni, miközben óriási energiamennyiség szabadult fel belőle — a számítások szerint másodpercenként az Egyesült Államok egy évi energiaszükségletének ezerszerese. Soknyelvű tolmácsgép A Saarbrücken Egyetemen (NSZK) nemzetközi tervezet áll kivitelezés alatt, amely megoldja a Közös Piac szerveiben a fordítási feladatokat. Az elgondolás szerint a Susy névre „hallgató” elektronikus fordítómasina gyorsan, és a lehető legtökéletesebben fog fordítanitolmácsolni a legfontosabb euró-pai nyelveken. Úgy tervezik, hogy 1986-ban lép a Közös Piac mostani 2000 fordítója a tolmácsa helyébe. A tengerészek ivóvize A hosszú tengeri utakon a hajókon tengervíz desztillálásával nyernek ivóvizet. A desztillált víz azonban nem jó ízű, és hoszszú ideig való fogyasztása megfosztja a szervezetet bizonyos nélkülönözhetetlen anyagoktól, tehát ártalmas. Ezért kis menynyiségben sót adagolnak hozzá, savasságát pedig bikarbónát ionokkal állítják helyre. Ezeket az ionokat mindmáig széndioxid és nátriumkarbonát normális nyomáson végbement reakciójából nyerték. Ehhez nagyszámú szénsavas acélpalackot kell a fedélzetre venni, ami nagy súlytöbbletet jelent, s ráadásul a széndioxidnak nem egészen egyharmada hasznosítódik, a többi kárba vész A Rostocki Egyetem vegyészei a Wismari Fiakógyár mérnökeivel közösen új módszert dolgoztak ki a desztillált tengervíz ihatóvá tételére. Csak folyékony és por alakú reagenseket használnak — egy bizonyos sorrendben. Berendezést is szerkesztettek az ivóvíznek az új módszer szerinti előállítására. A módszer egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb is, mint a régi. Prolong Peter Lowings, a Cambridge-i Egyetem előadótanára hoszszas kísérletezés eredményeként olyan vegyszert állított elő, amely meghosszabbítja a barack, a szilva, a körte, a banán, a mangó, az avocado és más gyorsan romló gyümölcs élettartamát. A Prolong néven előállított vegyszert cukor és zsírok alkotják, s por formájában forgalmazzák. Vízben oldva a növekedésben levő gyümölcsre permetezik. Az oldat megszárad, és nagyon vékony, színtelen, szagtalan és íztelen, emészthető réteget képez a gyümölcs felületén. A védőréteg korlátozza az oxigén- és széndioxid-cserét, ezzel lassítja a gyümölcs anyagcseréjét, következésképpen az érési folyamatot is. A leszedett gyümölcs minden egyéb tartósítási eljárás nélkül sokáig eláll. A Cambridge-i Egyetem további kísérleteinek célja, hogy hasonló készítményt állítsanak elő a gyümölcsökétől eltérő felületű gyökérzöldség, burgonya és egyéb konyhakerti termények tartósítására. A forgalmazó vállalat, a TAL Chemicals azt állítja, hogy a Prolong-os kezelés harmadrészébe kerül a zsákokban való tárolásnak, és negyedébe a hűtőházinak. Elfordul a hegylánc A Kis-Kaukázus hegyvonulata az óramutató járásával ellenkező irányú, igen lassú forgó mozgást végez. Elmozdulása 60-65 millió évvel ezelőtt kezdődött, és megállapították, hogy a Nagy-Kaukázus vonulatához képest az utóbbi 25 millió évben 30-40 fokos szögben mozdult el. A felfedezéshez paleomágneses kutatásaik vezették az azerbajdzsáni Tudományos Akadémia geofizikai központjának kutatóit. A Nagy-Kaukázus és a Kis- Kaukázus kéregképződményeit összevetették Közép-Ázsia és Szibéria azonos korú kőzeteivel, s meglepetéssel tapasztalták, hogy a mágneses ércek erővonalai a Kis-Kaukázusban — és egyedül ott — más irányba mutatnak, mint a Föld mágneses tere. A Kis-Kaukázus elfordulásának most már bizonyított ténye igen nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű. A kontinensek vándorlásának elméletéből kiindulva a szovjet tudósok azt a hipotézist állították fel, hogy a Kaukázus egész hegyrendszere elmozdulóban van. Bizonyítása nyilvánvalóan időt igényel, de az azerbajdzsáni geofizikai központ szakemberei olyan félvezetős készüléket szerkesztettek, amely kimutatja az ércekben a leggyengébb remanens mágnesességet, még akkor is, ha erre későbbi korokban rétegesen rakódtak új mágneses információk. Szinszimin Vietnami tudósok ásványi preparátumot állítottak elő mikroelemekből, Szinszimin néven sertéstápszerként. A készítmény nátrium-, jód-, réz-, cink-, vas-, kobalt-, mangánvegyületeket és mikroelemeket tartalmaz, a sertések szervezetének szükségletei szerint. A Szinszimin növekedésserkentő hatású, és megóvja a sertéseket a vérszegénységtől. Állatonként havonta csak 17 grammra van szükség belőle. A múlt év folyamán több sertéstelepen alkalmazták kísérletileg a Szinszimint. Az eredmény egyöntetűen azt mutatja, hogy azok a malacok, amelyek táplálékába kevernek ebből a készítményből, három hónap alatt többszörös súlygyarapodást érnek el a többi malachoz képest. Hogyan pusztult ki a barlangi medve ? Európában több helyen nagy mennyiségben találhatók barlangimedve-csontok. Ezek a csontmaradványok nem az ősember által elejtett állatoktól származnak, nem is természeti katasztrófa során tömegesen elpusztult állatoktól. A barlangi medvék többnyire természetes halállal, a téli álom alatt pusztultak el. A csontok szerkezetéből következtetnek erre, mert a csontok fő tömegét egyrészt fiatal állatok, másrészt nagyon beteg vagy öreg egyedek maradványai adják. Téli álom alatt ugyanis ezek forogtak a legnagyobb veszélyben. És még valami kimutatható a leletekből: a nagy áttelelő barlangok medvenépességének zöme — mintegy 75 százaléka — hím. A nőstények bocsaikkal többnyire kisebb, zavartalan barlangokat kerestek a téli álom idejére. A barlangokban a barlangi medvék egykori előfordulását arról lehet felismerni, hogy a szűk bejárat peremét fényesre dörzsölte a ki-be járó medvék bundája. A jégkorszak végén Európa utolsó barlangi medvéi is kipusztultak — ma már csak a barlangok jelzik egykori létüket. Gyermeknek halálos méreg Egy három és fél éves gyermeknek már két evőkanálnyi pálinka is halálát okozhatja — állapították meg a müncheni egyetem gyermekklinika szakorvosai. Tapasztalatuk alapján a pohárból való kortyolgatást sem tartják megengedhetőnek, mert az így ivott alkoholnak már a töredéke is súlyosan megmérgezheti a kisgyermeket. A müncheni klinikán kezelt nyergezéses gyermekek közül minden nyolcadik alkoholmérgezésben szenved. A kisebbek — 2-3 évesek — kíváncsiak, mindent tudni akarnak, s belekóstolnak a tiltott italba. Az iskolás korúak a felnőtteket utánozzák az ivásban is. Az alkoholtól a gyermekek — különösen a kisebbek — gyorsan elkábulnak, 10-15 perccel az ivás után mély eszméletlenségbe merülhetnek, amelyből a legrosszabb esetben nincs ébredés. Édesebb rádiófülek Az univerzum mélységeit fürkésző rádióteleszkóp érzékenysége százszorosára növelhető azzal az újfajta erősítővel, amelyet szovjet tudósok fejlesztették ki. Az újfajta mézer „szíve” andaluzit egykristály, amely az abszolút nulla fokot megközelítő hőmérsékleten dolgozik. A nagy távolságból felfogott gyenge rádiójel gyakorlatilag háttérzaj nélkül erősíthető fel az újfajta mézerrel. Fúrósziget elsüllyesztése Még élénken él emlékezetünkben az Alexander L. Kielland fúrósziget másfél évvel ezelőtti katasztrófája, amely 123 ember életébe került. A norvég kormány most elhatározta, hogy nem áldoz többet a fúrósziget megmentésére — el kell süllyeszteni. Kivontatják a mélyebb vizekre, és ott hajtják végre a műveletet. A sziget talpra állítása csak akkor jöhetne szóba, ha lenne garancia arra, hogy ezzel nem kockáztatnak további emberéleteket. Ilyen azonban nincs. Az elsülylyesztés előtt a parlamentnek még jóvá kell hagynia azt a 15 millió koronát, amit már elköltöttek az esetleges helyreállítással kapcsolatos eddigi vizsgálatokra. Tengeri régészet Ez év tavaszán, a görögországi Navarino-öbölben (Peloponnészosz) felavatnak egy tengeralatti régészeti központot, ahol a többi között laboratóriumot is berendeznek a tenger alatt talált régészeti tárgyak konzerválására. A központ saját kutatóhajójával szándékoznak felkutatni a görög partok közelében fekvő hajóroncsokat 500 méter mélységig. Már eddig több hajó helyét meghatározták, ezek között vannak időszámításunk előtt 4500 évvel elsüllyedt hajók. Biovíztisztítás Működéséhez nincs szükség gépekre, és tökéletesen szagtalan a Svájcban kidolgozott újfajta szennyvíztisztító módszer. A vizet tavakba vezetik, amelyeket előzően különböző mocsári növényekkel — kardliliommal, kákával, náddal — ültettek be. A növények gyökerei között nagy mennyiségű olyan mikroorganizmus él, amely kivonja a vízből a szerves szennyeződéseket. Fontos a mikroorganizmusok kellő adagolása, mert egy részüknek oxigénre van szüksége, más részük egyáltalán nem viseli el az oxigént. Csak a két csoport megfelelő együttműködése bonthatja el a lerakodott szennyeződást. Földrengés-katalógus A szovjet tudósok olyan földrengés-katalógust állítottak össze, amely 33 ezer földlökésről tartalmaz információkat. A Kamcsatka-félszigeten végzett megfigyelések eredményeként született katalógus értékes segítséget nyújt azoknak a szakembereknek, akik e természeti jelenség törvényszerűségeivel foglalkoznak. A Rák-köd titka A Bika csillagkép Rák-ködje egy igen nagy tömegű csillag felrobbanásából származik. Erre a felfedezésre jutott egy angol csillagász, amikor különleges eljárással sikerült a bizonyítékul szolgáló fénygyűrűt lefényképeznie. Eddig ugyanis kisebb tömegű anyag jelenlétét feltételezték. A képen a Rák-köd mellett körülbelül 2 ívpercnyire kis féltengely látható, amely az 1054. évi szupernóva-kitöréskor keletkezett, 6 ívpercre egy hosszú féltengely, 3,5 ívpercnyire pedig egy, a nagy féltengely centrumától kereken 14 ívpercnyire eltávolodott képződmény ismerhető fel. Az egykori burok ma fénygyűrűként hívja fel magára a figyelmet. Átmérője négyszer olyan nagy, mint maga a Rákköd. Beou-üveg Rigai kutatók folyékony üvegből olyan habot készítettek, amely szilárdan megtapad a vasbeton-elemeken. A „steklopor” elnevezésű anyag viszonylag olcsó, kitűnő hő- és hangszigetelő. Lényegesen könnyebb, mint a betonra felvitt eddigi kerámiabevonatok. Már megkezdték az új anyag nagyüzemi gyártását. Sarki és A. Liikkanen finn orvos három éven át tanulmányozta a sarki éj hatását az emberi szervezetre. Bár a déli égtájakról érkező emberek nehezen szoknak hozzá a sarki éjszakához, azok általában jó hatással vannak az emberi szervezetre. A néhány hónapig tartó sarki éj megnyugtatja az idegrendszert, és ebben az időszakban kevesebb a megbetegedés. Rejtélyes Antarktisz Az időközi nagy, tengervíz hordta talajáramlatok intenzitása összefügg az Antarktisz hőmérsékletének változásával. Legalábbis ezt támasztják alá az Indiai-óceánból vett talajpróbák. Egy amerikai tudóscsoport értékelése szerint bizonyos időszakokban semminemű lerakódás nem észlelhető, máskor pedig gyors ütemben növekszik az üledékes kőzetmenynyiség. A tengeráramlatok középpontjában maga az áramlat akadályozza meg a hordalék lerakódását, s a szélek felé haladva először apró, majd közepes nagyságú hordalék figyelhető meg. Koruk 4,3-2,6 millió évre tehető. A szakaszonként üledékmentes terepen végzett fúrópróbák azt bizonyítják, hogy a lerakódás az Antarktisz különösen hideg időszakaiban jelentős. A jelenség magyarázatát még nem lelték meg. Négykerekű mikronok A cím túloz, de az bizonyos, hogy e járművek igen hasonlatosak abban, hogy erőforrásuk a járműmotorok családjának legapróbbjai, az 50 cm3-esek közé tartoznak. A törpeautó, azaz a guruló fedett sámli már akkor is kísértett, amikor még ismeretlen fogalom volt a miniatürizálás, vagy még inkább az energiaválság. A törpeautó gondolatának sem az olajkrízis volt a szülője, hiszen már régen is foglalkozott effélével a szakmai világ. Az amúgy is híres francia autóipar szinte sokkolta a világot a „csúf kiskacsa” becenevű 2 CV Citroennel. Aztán jöttek a kevésbé híres egyéb szerkezetek, 250-es és 125-ös motorjaikkal. E próbálkozásokból egyedül a 2 CV maradt keréken, illetve hódította meg a világot. (Említsük meg az ismert német gyártmányú, háromkerekű Messerschmittet is.) Az utóbbi években sok-sok kisebb-nagyobb vállalkozásba fogtak az 50 cm3-es motorocskákra épült „fedeles sámlik” gyártására. A tavaly őszi párizsi szalonon több mint 20 cég mutatta be durrogó törpéit, ilyen jól hangzó nevek alatt, mint Flipper, Capucine, Dingo, William, Candy, Ligier. A robogóból jeles olasz Vespa és Lambretta is bemutatta guruló sámliját. Az ERAD-társaság (Etudes et Réalisations Automobiles du Dauasis), amely 1974-ben alakult Daniel Ronald vezetésével, ma 180 munkásával évi 2000 Capucine-t gyárt, erőforrásul 50 cm- es Peugeot- vagy Motobecanemotort használ, amely 45 kilométer/óra sebességgel hajtja a fedett, kétüléses járművet. Szelíd robbanás Bristar a neve egy újfajta robbantóanyagnak. A jelentéktelen, szürke port Japánban fejlesztettél ki, és immár Európában is árusítják. Ha egy nagy sziklatömböt kell felrobbantani, először 35-50 milliméter átmérőjű lyukat fúrnak a sziklába. öt kilogrammnyi Bristalport másfél liter vízzel összekevernek, és a keveréket tíz perc elteltével a lyukba töltik. Ott néhány óra alatt annyira kitágul a szürke por, hogy csaknem hangtalanul darabokra repeszti a kőzettömböt. A hangtalan és szétrepülő töredékek nélküli robbantással lakóépületek közvetlen közelében is robbanthatnak. Egyébként az ötlet nem új: már az ókorban is alkalmaztak hasonló célokra víztől megdagadó faékeket. Veszélyes méhek Megjelentek Caracasban, Venezuela fővárosában az igen agresszív afrikai méhek. A méhek Brazíliából vándorolnak tovább, ahol már számos áldozatot szedtek az Amazonas térségében. Két évvel ezelőtt érkeztek Venezuela nyugati részébe, és már itt is okoztak halált. A hatóságok rendkívüli brigádokat létesítettek a méhek pusztítására, és ajánlásokat dolgoztak ki azoknak, akiket megcsíptek a méhek, feküdjenek árnyékba, tépjék ki a fullánkot, és tegyenek jeget a csípés helyére, míg orvosi segélyben részesülnek. Űrszemét Több mint 5000, legalább tíz centiméter átmérőjű tárgy maradt és bolyong az űrben a kozmosz-kutatási tevékenység eddigi következményeként. Legtöbbjük 1000 kilométer körüli magasságban kering. Egyelőre nem áll fenn a veszély, hogy ezek a tárgyak összeütköznek az űrhajókkal, ám a jövőben az űrhajók és az űrszemét sokasodása nyomán ilyen veszéllyel is számolni kell. (Az eddigi értesülések szerint 1983 és 1990 között 200 kereskedelmi műholdat lőnek fel.) Az űrben maradt tárgyak nagy része a hordozórakéták maradványai. Szakemberek véleménye szerint tíz éven belül felmerül annak szükségessége, hogy öszszegyűjtsék ezeket a tárgyakat Lombikbébi Az izraeli tudósok nagy sikert arattak. Nagy-Britannia, az USA, India és Ausztrália után Izrael az ötödik ország, ahol magzatbeültetéssel kísérleteznek. Egy lombikbébit nemrég egy harmincéves asszony méhébe helyeztek, s az jól fejlődik. 21 ME