Művezetők Lapja, 1914 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1914-01-25 / 2. szám
22 MŰVEZETŐK LAPJA. XVII. évf. 2. szám. (7 - 8) áttételek és a (4, 5) elektromágnesek akként vannak szerkesztve, hogy a lámpa rendes üzeménél, amidőn t. i. a feszültség és áramerősség közti viszony állandó, a (6) kerék ugyanannyi fordulatszámot ad a (8)keréknek, mint a (7) kerék, vagyis a (8) kerék a (9) tövisen lazán forog, anélkül, hogy a (9) tövis helyéből kimozdulna. Mihelyt a feszültség és áramerősség közti viszony megváltozik, a (2) és (3) tárcsák fordulatszámának viszonya is megváltozik, miáltal a (8) kerék a gyorsabban forgó fogaskerék által magával vitetik úgy, hogy a (9) tövis kimozdul és ezáltal az (1) tengely elforgattatik. A (11) zsinór már most úgy van a (10) dobra felcsavarva, hogy a széncsúcsok eltávolodásánál keletkező nagyobb feszültség által a (10) dob úgy forgattatik, hogy a széncsúcsokat összébb tolódni engedi , fordított esetben pedig azokat széthúzza. Azáltal, hogy a (2) és (3) tárcsák, továbbá a (6, 7) és (8) fogaskerekek állandóan futnak még akkor is, ha a lámpa rendes üzemben van, a szabályozás nem lesz lökésszerű és így a legkevesebb ingadozás jön létre. A találmány tárgyát képező második újítás abban áll, hogy a szabályozó szerkezet könnyen romló része, mely a (14) lemezre van szerelve és ezáltal a szénrudakat befogadó tértől elkülönítve, a szénrudak égésénél keletkező maró gázoktól és röpülő hamutól egy folyadékelzárás által van különválasztva úgy, hogy ezen részek nincsenek a gyors romlásnak kitéve. E célra a (14) lemezen, ott ahol az (1) szabályozó tengely áthalad, egy fölül nyílt gyűrű alakú térrel bíró (15) persely van beerősítve, melybe egy, az (1) tengelyre erősített (16) harang nyúlik úgy, hogy a (15) és (16) részek együttesen egy folyadékelzárást képeznek ; e (15) perselygyűrű térbe egy célszerűen fagymentes és az itt tekintetbe jövő hőmérsékleteknél el nem párolgó folyadékot helyezünk, miáltal a szabályozókészülék fogaskerekei s egyéb kényesebb részei a szénrudakat befogadó tértől légmentesen elzáratnak. Természetes, hogy a fönt leírt újítások nemcsak V-alakban, hanem bármiféle más módon elrendezett szénrudakkal bíró lámpáknál is együtt vagy külön-külön alkalmazhatók. Vegyesek. Az iparosok nyugdíj-mozgalma. Impozáns méretekben hömpölyög előre az a mozgalom, melyet a budapesti iparosok az aggkori és rokkantsági ellátás sokszor megfeneklet ügyének dűlőre juttatása érdekében legutóbb újból fölvettek. Vízkereszt napján a régi képviselőház termében hatalmas nagygyűlést tartottak a budapesti ipartestületek és iparoskörök tagjai, ötszáznál többen voltak jelen a gyűlésen, melyen Zkék Endre elnökölt s a kereskedelemügyi miniszter képviseletében dr Fenyvesy József min. osztálytanácsos vett részt. Az elnöki megnyitó beszéd után dr. Horváth János, az Országos központi hitelszövetkezet nyugalmazott igazgatója, aki több évi passzivitás után most visszatért az iparügyi tevékenységhez, számolt be az előkészítő bizottság munkájáról, majd Edvi-Illés László, az építőmesterek titkára tartott tetszéssel és hosszantartó tapssal fogadott beszédet, felölelve az életbe vágó kérdés egész komplexumát. Cserna János, Bittner János, Spits Lajos és mások közbeszólása után elhatározták, hogy a kötelező iparos-nyugdíjbiztosításnak az ipartörvény revíziójával kapcsolatban leendő megvalósítását kérő emlékiratot küldöttségileg adják át a kereskedelemügyi miniszternek s a mozgalmat országossá teszik. Harkányi János báró miniszter már a reá következő napon fogadta a küldöttséget, kijelentve, hogy a nagy szociális kérdést szivén viseli, azzal behatóan foglalkozni fog és amennyiben rajta áll, mindent el fog követni az iparosság régi óhajtásának teljesülése érdekében. A Ganz-gyári kizárás e hó 5-én megszűnt, de egy nappal későbben újra kezdődött, bár csak huszonnégy órára, mert a gyárigazgatóság csírájában fojtotta el a sztrájktaktikát, melyet ismét megkísértenek az elvtársak. A 4300 munkás kizárása azzal ért véget, hogy a gyármintegy négyezer munkást visszavett, de nem vette fel a bujtogatókat, akik ott a gyárban örökös békétlenséget szítottak. Erre az esztergályos osztály tizenöt munkása abbahagyta a munkát. Mivel esztergályosok nélkül a gyár több más osztálya se dolgozhatik, ezzel az ártatlannak látszó csellel megadásra akarták kényszeríteni az igazgatóságot. Az igazgatóság újból beszüntette az üzemet és elbocsátotta az összes munkásokat, kijelentvén, hogy semmiféle forradalmat nem tűr el, inkább nem dolgoztat. A szakszervezet aztán leintette a mozgalmat és a Ganzgyár ma ismét teljes erővel dolgozik. Hol vannak ipari szakiskolák hazánkban ? Az iparoktatási tanács a kereskedelemügyi minisztérium fenhatósága alá tartozó iparoktatási intézetekről a következő hivatalos adatokat teszi közzé: Az iparoktatási intézetek részint államiak, részint pedig államilag segélyezettek. Az előbbiek ismét feloszlattak első fokon felsőipariskolákra, azután ipari szakiskolákra, nőipariskolákra, kézművesipariskolákra és múzeumokra. Felsőipariskolák vannak : Budapesten kettő (az egyik építőipariskola), Kassán és Szegeden. Ipari szakiskolák vannak: a) fa- és fémipariak Aradon, Győrött, Kolozsvárott, Marosvásárhelyt, Nagyváradon és Temesvárott ; b) faipariak Brassóban, Homonnán, Iglón, Szatmárnémetin, Szegeden és Újpesten ; c) fémipariak Besztercebányán, Debrecenben.